Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

KISS Gábor: Adatok Szentkirály helységneveinkhez

Adatok Szentkirály helységneveinkhez Torvajszentkirály, Szent István király-plébániatemplom (ma András/a, Vas megye) A Vas megyei Andrásfa község temetőjében áll egy 1411-ben kelt oklevélben szereplő Torvajszentkirály („Toruayzenthkyral") nevü település (CSÁNKI 1894, 798; ZSO III, 178, No. 510.) névadó temploma (GENTHON 1959, 14; SCHEMATISMUS 1972, 96; BÁND1 1987, 20; Benczik Gyula és Feiszt György azonosítása). Magának Torvaj birtoknak a neve először 1255-ben tűnik fel IV. Béla (1235-1270) oklevelében, amelyben a király a Hermán nembeli Dés ispánnak adományozta a Torvaj („Torvory") nevü üres földet, amely korábban a vasvári várhoz tartozott (UB I, 244, No. 357.; BÁNDI 1987, 15). Az oklevélből az is kiderül, hogy a már korábban osztódott Torvaj birtok egy része a Torvaj (,,Torvory") nevezetű faluval ekkor a Bakonybéli apátság birtokában volt. Jó ideje lehetett ez már így, hiszen 1380-ban a pannonhalmi konvent tett jelentést Nagy Lajos királynak (1342-1382) annak a nyomozásnak az eredményéről, amelyet Pál bakonybéli apát (13661386) érdekében végzett egy bizonyos Apáti, vagy más néven Torvaj („Torwey") birtok ügyében, hogy megállapítsa, hol is fekszik voltaképpen az apátságnak ez a birtoka (SÖRÖS 1903, 406-407, No. 120.). Mindebből az a furcsa helyzet következik, hogy 1380-ban a Torvaj birtok már olyan régen kikerült az apátság birtokából, hogy annak pontos elhelyezkedése eddigre már kérdésessé vált. Ez a birtokvesztés valószínűleg a 13. század végén történhetett meg (BÁNDl 1987, 18). Noha pontosabb történeti adatok nem állnak rendelkezésünkre, Torvaj birtok területe eredetileg bizonyára teljes egészében a vasvári várföldekhez tartozott. E földterület egy része juthatott azután adományozás vagy hagyaték folytán a bakonybéli apátság kezére. A birtoktest templomának építési idejéről azonban sajnos nem rendelkezünk pontos információval. Pusztán a dátum miatt érdekes számunkra még egy következő okleveles adat: Erdőd (Erdut, Ho), Szent István király-plébániatemplom (egykor Valkó vármegye) A Bács-megyei Szond birtok körülhatárolásakor 1192-ben említettek meg egy Vrrei (Vireui) nevű helyet, amely az erdödi Szentkirály templom alatt (sub ecclesia Sancti Regis de Herdeud-Erdeud) feküdt (GYÖRFFY I, 236). Ebből az adatból ugyancsak arra lehet következtetni, hogy a templom már régebb óta állt. Arról viszont, hogy védőszentjének neve valamikor is helynévnek adott volna alapot, nincsenek ismereteink. Erdőd oppidum — amely később vámjával és várával együtt a tileli prépostságé volt — a 15. században jobbágyok lakhelyeként szerepelt (CSÁNKI 1894,282). A Szentkirály helységnevek alapjául szolgáló 12. századi alapítású monostorok és plébániatemplomok sorát a kutatás előrehaladtával remélhetőleg tovább lehet majd szaporítani. Kisebb kitérőként azonban tekintsük most át, mit is tudunk a Szent Istvánnal egy időben oltárra emelt két másik nevezetes „magyar" szent középkori templomairól. Vizsgálódásunk bizonyára nem lesz haszon nélküli, és jó párhuzamként fognak szolgálni eddigi adataink mellé. Kezdjük azt a fiatalon elhunyt Szent Imre hercegnek (1000/1007-1031) (VESZPRÉMY 1994 további irodalommal) szentelt épületekkel, amikből az édesapjának ajánlottaknál természetesen már jóval kevesebb van. A Mező András által összegyűjtött 62 ilyen titulusú középkori egyházi intézmény közül (MEZŐ 2003, 119-123) — amelyekből azután 18 adatolható helynév is képződött (MEZŐ 1996, 90 91) mindössze két 12. századi példával rendelkezünk, ráadásul mindkettő egykor Székesfehérváron állt. Székesfehérvár, Szent Imre-plébániatemplom (Fejér megye) A Fehérvári királyi palotához tartozó Szent Imre-kápolnát — noha néhányan még egykori létében is kételkednek — Eufrozina királyné építtette fel 1162 és 1172 között (SIKLÓSI 1990, 15-16 — további irodalommal), egyesek szerint éppen annak születési helye fölött (FÜGEDI 1967, 32). A későbbiekben már, mint önálló templom (1378), sőt plébániatemplomként működött. Noha többen a mai székesfehérvári ferences templom helyén állt középkori templommal azonosítják, ez az állítás mégsem bizonyítható. A meglevő adatok szerint helye valahol a mai püspöki székesegyház környékén keresendő (SIKLÓSI 1990. 16). Mivel a királyi várban állt, helynév keletkezésére éppen úgy nem adott okot, mint a másik Fehérváron álló. Szent Imréhez köthető egyházi épület. 617