Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

KISS Gábor: Adatok Szentkirály helységneveinkhez

Adatok Szentkirály helységneveinkhez gyed körívet leíró sávjából származnak. Tanulságos tehát végigtekinteni őket! Kezdjük a felsorolást a legfontosabb királyi alapítású egyházi intézménnyel, a zágrábi püspökséggel: Zágrábi püspökség (Ho) A zágrábi püspökséget valamikor 1090 és 1095 között Szent László király alapította elődje, Szent István király tiszteletére. Területe nagyjából az egykori Szlavóniát (azaz a Dráva-Száva közét és a Száva mentét) foglalta magába, ám beletartozott még a Zala megye részét képező Muraköz is. Az 1334. évben felvett pápai tizedjegyzék alapján ez időben 14 főesperessége volt, amelyekhez összesen 412 plébánia, egy székes- és egy társaskáptalan, továbbá több monostor tartozott. Eredetileg az esztergomi érsek alá sorolták (KRISTÓ 1988, 305-330; ROKAY 1994). Zágráb (Zagreb, Ho), Szent István-székesegyház (ma Mária mennybemenetele székesegyház) A zágrábi egyházmegye központját képező településen a Szent István király templomot püspöki székesegyháznak kezdték el építeni valamikor a 11. század végén (talán 1094-ben?). Nem lehetetlen azonban, hogy helyén már korábban is templom állt. A valószínűleg még nem is teljesen befejezett egyházat állítólag 1217-ben szentelték fel. A Szent László-kori tervek alapján emelt épületből mára már csak a sekrestye maradt meg eredeti formájában, ám ennek falait is 14. századi freskók boritják. Az 124l-re frissen elkészült román stílusú székesegyház azonban a következő évben a IV. Béla királyt üldöző tatár sereg rombolásának esett áldozatul. A 14. században már az új gótikus stílusban építették Újjá (DEANOVIC-CORAK 1988; ROKAY-TAKÁCS WEHLI 1994; KURECIC 2009 — további irodalommal) (1. kép 1). Zágráb később Kaptol-nak nevezett káptalani városrészében (a Káptalan-dombon), magasodó templomnak azonban nem jutott szerep a helynévképződésben. Bizonyára azért nem, mert a Száva parti fontos településnek már korábbról volt saját meggyökeresedett neve, az épület pedig nem is hozzá, hanem jogi értelemben a püspökséghez tartozott. Valószínűleg már nem sokkal alapítása után idekerült Szent István fejereklyéjének egy része. Stefaniták A következő fontos, Szent István király védelmébe ajánlott egyházi intézmény, amelyről szót kell ejtenünk, a stefaniták rendje, azaz teljes néven Szent István király keresztesei (Cruciferi Sancti Stephani Regis) ispotályos kanonokrend. A rendet a második keresztes hadjárat idején, a Szentföldre tartó nyugat-európai csapatok 1147. évi magyarországi átvonulása után, 1150 körül alapította II. Géza király (1142-1162) a johannita és a templomos lovagrendek mintájára. A Szent Ágoston reguláit követő kanonokrend szabályait 1171-ben III. Sándor (eredeti nevén Ronaldo Bandinelli) pápa (1159-1181) és Manfréd bíboros állapította meg és azt ispotályos feladatra rendelték. Az új rendet azután 1187-ben III. Orbán (eredeti nevén Uberto Crivelli) pápa (1185-1187) hagyta jóvá és látta el kiváltságokkal, minek következtében az exemptté lett. A püspöki hatáskör alól kivéve, ily módon közvetlenül a pápa joghatósága alá tartozott. A döntően magyar tagokból álló rend fénykora a 13. századra esett, ám a következő évszázad már hanyatlását hozta. Utolsó említésük 1439-ből való (GYÖRFFY 1977, 303; KOSZTA 1994). Jeruzsálem, stefanita ispotály, Boldogasszony- és Szent István-templom (Izrael) A stefanita-rend anyaegyháza a Krisztus szenvedéseinek és feltámadásának színhelyeként tisztelt és a keresztesek által 1099. július 15-én elfoglalt szent városban, Jeruzsálemben lévő magyar ispotály volt, a hozzáépített Boldogasszonynak, illetve Szent István királynak szentelt templommal. Az itt álló szálló- és szerzetesházat még Szent István alapította a Szent Sírhoz zarándoklók számára, amint arról a nagy legenda röviden tudósított: ,,Szerzeteskolostort alapított ugyanis Jeruzsálemben, abban a városban, ahol Krisztus emberi természete szerint tartózkodott, bőséges mindennapi eleséget szolgáltató majorságokkal és szőlőkkel gazdagította. " (LEGENDÁK 1997, 42; LEGENDÁK 2001, 23). 1 135-ben egy Petronilla nevű magyar zarándokasszony egy házat vásárolt ehhez a városban. Szent István korábbi alapítványát megújítva emellett épült fel azután hihetőleg 1150 körül — a nevezett templom, amelyben magyar papok is szolgáltak. A munkák költségeihez a magyar előkelők is hozzájárultak, fenntartásához pedig a király Esztergom környékén adományozott birtokokat. Az épületek miután Jeruzsálemet 1187. október 2-án a Szaladin szultán 619