Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
RÉVÉSZ László: 11. századi temető Karcsa-Kormoskán
RÉVÉSZ László sír a temetőben nincs, a többi temetkezés közül valamelyest a 61. sír halottja emelkedik ki, négy S-végű karikájával, 11 db fluorit gyöngyével és fonott ezüst gyűrűjével. A karcsai temető megszűnésének okait csak találgathatjuk, de valószínűleg összefügg azzal az országszerte tapasztalt jelenéggel, amely a hasonló falusi temetők felhagyásához vezetett: I. (Szent) László és Könyves Kálmán királyok rendelkezései nyomán a kis közösség halottait ezentúl a templom cintermében helyezte örök nyugalomra. Nehéz lenne ez esetben elvonatkoztatnunk a közeli, alig több mint egy kilométerre emelt karcsai templomtól (16. kép 2), amely egyik legszebb Árpád-kori rotundánk. Első írásos említése ugyan csak 1187-ből származik, a művészettörténeti kutatások szerint azonban jóval korábban épült, azt azonban nem tudjuk, hogy mikor. E kérdés eldöntéséhez adalékul szolgálhat a Karcsa-Kormoskán feltárt temető. Nagyon is életszerű ugyanis arra a következtetésre jutnunk, hogy a kormoskai temető felhagyása és a rotunda építése összefügg egymással: Az előbbit használó kis település lakói talán maguk is dolgozhattak az új templom építésénél, hogy annak elkészülte után, Kálmán király uralkodása alatt vagy röviddel azt követően már maguk is a templomkertbe hantolják el halottaikat. IRODALOM ISTVÁNOVITS 2003 Istvánovits E.: A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyaga. Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. Magyarország honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei 4. Nyíregyháza 2003. J. DANKÓ-PATAY 2000 J. Dankó K. - Patay P.: Régészeti leletek a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeiben. Borsod-AbaújZemplén Megye Régészeti Emlékei 2. Miskolc 2000. KISS 2000 Kiss G.: Vas megye 10-12. századi sír- és kincsleletei. Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei 2. Szombathely 2000. KOVÁCS 1986 Kovács L.:A Tiszaluc-Sarkadpusztai (Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. századi magyar temető. (Előzetes jelentés) — Der ungarische Friedhof von Tiszalúc-Sarkadpuszta, Kom. Borsod-Abaúj-Zemplén cms dem 11. Jh. (Vorbericht). ArchÉrt 111 (1986) 218-223. KOVÁCS 1989 Kovács, L.: Münzen aus der ungarischen Landnahmezeit. Fontes ArchHung Budapest 1989. KUSTÁR ET AL. 2006 Kustár Á. - T. Rendes K. Tóth G. - Guba Zs. - Bíró A. - Szikossy I.: Karcsa-Kormoska XI-XII. századi temető embertani vizsgálatának eredményei. In: Hadak útján. Népességek és iparok a népvándorlás korában. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XVI. konferenciáján elhangzott előadások. Szerk.: Újlaki Pongrácz Zs. Nagykovácsi 2006, 233-259. MÜLLER 2004 Müller R.: Régészeti összefoglaló az Esztergályhor\'áti-Alsóbárándpusztán feltárt karoling-kori temetőről. In: Karoling-kori emlékek. Régészet és antropológia. Szerk.: Tóth G. Szombathely 2004, 9-31. OTTOMÁNYI 2008 Ottományi K.: Honfoglalás kori sírok a budaörsi temetőben (Katnaraerdei-dűlő). Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében. Szerk.: Ottományi K. Szentendre 2008,103. REJHOLCOVÁ 1995 Rejholcová, M.: Pohrebisko v Cakajovciach, 9-12. storocie. — Das Gräberfeld von Cakajovce. 9-12. Jh. Nitra 1995. RÉVÉSZ 2008 Révész L.: Heves megye 10-11. századi temetői. Magyarország honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei 5. Budapest 2008. RITOÓK 2010 Ritoók Á.: A templom körüli temetők régészeti kutatása. — The archaeological researching of churchyards. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon I— II. Szerk.: Benkő E. - Kovács Gy. Budapest 2010, 473-494. SZABÓ 1970 Szabó J. Gy.: A honfoglalás kori temetőárkok kérdéséhez. Jelentés a káli (Heves m.) ásatásokról. — Zur Frage der landnahmezeitlichen Gräberfeldgruben. Bericht über die Ausgrabung in Käl Kom. Heves. ArchÉrt 97 (1970) 264-271. SZŐKE 1962 Szőke B.: A honfoglaló és kora Arpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészeti Tanulmányok 1. Budapest 1962. SZŐKE-VÁNDOR 1987 Szőke B. M. - Vándor L.: Pusztaszentlászló Árpád-kori temetője. Fontes ArchHung, Budapest 1987. 540
