Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

RACZKY Pál: Nyomozás egy őskori edény összefüggései után (A régészeti, múzeumi emlékezet rövid és hosszú távú torzulásairól, valamint a régészeti forrásokkal kapcsolatos adatvesztések szakmai környezetéről.)

RACZKY Pál va, már Kutzián Idánál is megtalálható 1944-ben (KUTZIÁN 1944, 21). Csalog József megkülönböztetett figyelmében ugyanakkor bizonyosan szerepet játszott az is, hogy Mérey Kádár Ervin, a szentesi múzeum korábbi vezetője már 1952-ben terepbejárást végzett Öcsöd környékén, és ekkor kisebb próbaásatást is folytatott a Kendereshalom Körös menti partszakaszán.

4 A leírás szerint a két kubikusra alapozott kis „kutatás" — valójában szerintünk a szakadó part metszetének lenyesése — csupán 1952. július 28. és 31. közötti időre korlátozódott és különösebb régészeti eredménnyel nem járt. Ezek a momentumok mégis azt mutatják, hogy Öcsöd-Kendereshalom lelőhelye hosszabb ideje, jelesül Csallány Gábor lelkes gyűjtőmunkájának kezdeteitől, a 19-20. század fordulójától, az alakuló Szentesi Múzeum szakembereinek hagyományos érdeklődési körébe tartozott. Csalog József ilyen előzmények után, 1958. szeptember 7-én, a Magyar Nemzeti Múzeum anyagi támogatásával kezdett meg egy újabb, és a lehetőségekhez képest módszeresebb próbaásatást a helyszínen (ArchÉrt 86 (1959) 201). A kutatás részleteit az ásatási napló adatai alapján igyekszünk összefoglalni, továbbá, ebből kiindulva kíséreljük meg rekonstruálni a lelőhely rétegtani viszonyait. Csalog József az ásatás keretében a Körös-part legmagasabb pontján található Gácsi-tanyától keletre két szelvényt nyitott (1. kép 3; 2. kép 1): az I. szelvény 17x3 m nagyságú, míg a II. szelvény 20 m><l,5 m alapterületű lehetett/ Csalog József általában az ásatási szelvények felső részében jelentkező kevert leletanyagot a közeli Kendereshalom testébe felhordott, majd a későbbi erózióval „lesuvadt" föld mozgásával igyekezett magyarázni. I. szelvény A K-Ny-i helyzetű I. szelvényben az ásatási adatok alapján az alábbi rétegtani viszonyok rekonstruálhatók (2. kép 2). 1. 175-125 cm mélységben sikerült megfogni a leletek nélküli altalajt. 2. 125-100 cm mélységben, főként a szelvény keleti részén a Körös-kultúra kerámiatöredékei fordultak elő. Ugyanitt, 110 cm mélységben egy ház padló- és tűzhely-részlete került elő, nagy mennyiségű Körös-lelettel kísérve. Emellett szórványos AVK, tiszai és bodrogkeresztúri kultúrához tartozó edénytöredékeket is említ az ásató, amelyek itteni előfordulása szerinte a Körös-kultúra telepét elpusztító bodrogkeresztúri település bolygatásával magyarázható. 3. 100-25 cm mélységben a kevert talajról és a Körös-kultúra, valamint a bodrogkeresztúri kultúra kevert kerámiájáról számolt be az ásató. 4. 25-0 cm mélységadatok jelezték a legfelső humuszréteget. II. szelvény Az EK-DNy-i helyzetű II. szelvényben az ásatási adatok alapján az alábbi rétegtani viszonyok valószínűsíthetők (2. kép 4). 1. 120-90 cm mélységben sikerült megfogni a Körös-kultúra települési rétegét. Ebbe a rétegbe beleásva került elő a bodrogkeresztúri kultúra három temetkezése. 2. 90-60 cm mélységben a kevert talajban túlnyomóan a bodrogkeresztúri kultúra edénytöredékei fordultak elő, tehát ez lehetett az egykori java rézkori település szintje, ahonnan valójában a sírokat lemélyítették. 3. 60-0 cm mélységben a humuszréteg kevert és szórványos kerámiaanyagot tartalmazott. A bodrogkeresztúri sírok A II. szelvényben talált bodrogkeresztúri sírok leírása és rekonstruált helye az ásatási napló alapján — ezekről eredetileg nem készültek részletrajzok (2. kép 3). 1. sir: A sír a szelvény ÉK-i sarkától 2,6 m-re, 90 cm mélységben, bal oldalán fekvő, zsugorított helyzetű, melléklet nélküli temetkezés. Koponyája 230° irányításúnak bizonyult. A csontmaradványok rendkívül rossz állapotban, némiképp bolygatva kerültek elő. 2. sír: A szelvény ÉK-i sarkától 9 m-re és 90 cm mélyen fekvő, baloldalon zsugorított, melléklet nélküli sír volt. A csontváz irányítását 285°-nak határozta meg az ásató és 25 év körüli nő maradványaiként írta le. A temetkezést egy gyümölcsfa gyökérzete erősen megkárosította. 3. sír: A szelvény ÉK-i sarkától 18 m-re erősen feldúlt állapotban 90 cm mélyen látott napvilágot, de a sírgödör 4 Mérey Kádár Ervin jelentése. 1952. augusztus 1. KJM Adattár 336. 5 Utóbbi szelvény hosszúságára vonatkozó adatok nem világosak, a leírás több, itt nem részletezendő ellentmondást tartalmaz. Ehhez hasonlóan az I. szelvény mélységadatai ásónyomok léptékében voltak megadva, míg a II. szelvény hasonló adatai cm-ben kerültek rögzítésre. 48