Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

RACZKY Pál: Nyomozás egy őskori edény összefüggései után (A régészeti, múzeumi emlékezet rövid és hosszú távú torzulásairól, valamint a régészeti forrásokkal kapcsolatos adatvesztések szakmai környezetéről.)

Nyomozás egy őskori edény összefiiggései után alja 120 cm mélyen jelentkezett.

6 Csupán a vörös okkerrel borított lábszárcsontok maradtak eredeti állapotukban, s ez alapján a csontváz közel 255° tengelyű lehetett. A sír legnagyobb részét Csalog József szerint feldúlták, és a mellékleteket a Körös-kultúra teleprétegének leleteivel keverve dobálták vissza a sírgödörbe. Az ásatási naplóban az ásató még bal oldalán fekvő csontvázról ír, de az 1958. december 12-én kelt teljes összegző jelentés már jobb oldali zsugorított helyzetről ad hírt. Mi is valószínűbbnek tartjuk a jobb oldali pozíciót. Annál is inkább, mert a maradványokat Csalog József egyértelműen férfi csontvázhoz tartozónak vélte, s jól ismert tény, hogy általában a bodrogkeresztúri kultúra férfi sírjait jobb oldalon zsugorították (BOGNÁR-K.UTZIÁN 1963, 355-356; PATAY 1974, 37).

7 Összességében megállapíthatjuk, hogy a három öcsöd-kendereshalmi sír lényegében eltér a bodrogkeresztúri kultúra általános K-Ny-i tájolású sírjaitól, ugyanakkor — talán az 1. sír kivételével megegyezik a Jászberény-Borsóhalma-, Tiszapolgár-Basatanya- és Tiszavalk-Kenderföld-típusú, tehát az Alföld északi részén található temetők Ny-K-i sírtájolásával (PATAY 1970, 7-14; PATAY 1974, 37). Ez már csak azért is szembeötlő sajátosság, mert az Öcsödhöz igen közeli pusztaistvánházi (Kunszentmárton) temető 32 feltárt sírja mind K-Ny-i tájolású volt (HILLEBRAND 1929, Abb. 2). A 3. sír mellékletei Az alábbiakban tekintsük át a sír mellékleteit az eredeti ásatási napló szerint, így rekonstruálva az egykori leletegyüttest: 1. Alacsony csötalpon álló ovális testű, ívelt oldalú edény (3. kép 1, 2a-c), amelynek bevagdalt pereméhez 2-1-2-1 elrendezésben 6 függőleges, oszlopos megformálású fül, illetve fogantyú csatlakozik. Az edény tálrészének két elkeskenyedő szélén, annak belső részén két kis csésze került megformálásra. Az alacsony csőtalpat négy helyen, szimmetrikus elrendezésben, lóhere alakú lyuk töri át. Pátm.: 40><24 cm, csőtalp átm.: 11,5 cm, fátm.: 17 cm, lelt. sz.: 61.1.1. 2. Hordó alakú fazék (4. kép 1), vállán és hasán, szimmetrikus elrendezésben négy-négy bütyökkel díszítve. Ma.: 29 cm, pátm.: 23,5 cm, fátm.: 15,5 cm, lelt. sz.: 61.1.2. 3. Hordó alakú fazék (4. kép 2), hasán szimmetrikus elrendezésben négy bütyökkel díszítve. Ma.: 29 cm, pátm.: 21,5, fátm.: 12,5 cm, lelt. sz.: 61.1.3. 4. Hordó alakú fazék (4. kép 3), peremén és hasán szimmetrikus elrendezésben négy-négy bütyökkel díszítve. Ma.: 31,5 cm, pátm.: 23,5 cm, fátm.: 12 cm, lelt. sz.: 61.1.4. 5. Négykaréjos, enyhén kihajló peremű mély fazék (4. kép 8a-c), amelynek hasán kettő függőleges fül található. Ma.: 21 cm, pátm.: 20 cm, fátm.: 9.5 cm, lelt. sz.: 61.1.5. 6. Enyhén behúzott peremű, mély tál (4. kép 4), a peremen szimmetrikus elrendezésben négy bütyökkel. Ma.: 14 cm, pátm.: 14 cm, fátm.: 10 cm, lelt. sz.: 61.1.6. 7. „Tejesköcsög" alakú edény nyaki és alsó része (4. kép 5). Ma.: 18 cm, fátm.: 8,5 cm, lelt. sz.: 61.1.7. 8. „Tejesköcsög" alakú edény perem- és nyakrésze (4. kép 6), a peremből induló függőleges füllel. Ma.: 13 cm, lelt. sz.: 61.1.8. 9. Korong alakú, középen átlyukasztott okkerdarab (4. kép 7).

8 Átm.: 6,7 cm, v.: 2,4 cm, lelt. sz.: 61.1.9. Fontos kiemelnünk azt a körülményt, hogy a 3. sír mellékleteit, valamint a környezetének egyéb leleteit Csalog József törmelékesen szedte fel, s szállította a szentesi múzeumba restaurálásra. Ennek ellenére, bizonyos leleteket már a helyszínen határozottan elkülönítve, mellékletként írt le, így összesen 7 edényt, illetve edénytöredéket. Egy további, 8. edény (6. sz. melléklet) a múzeumi leltározás során került a sírmellékletek közé. Igen valószínű, hogy egy korong alakú, középen átfúrt okkerdarab (4. kép 7) szintén e síregyüttes része lehetett. Nem egyértelmű annak a hálónehezéknek és két nagyobb kőeszköznek a hovatartozása, amelyről az ásatási napló tesz említést, ezek ugyanis akár a Körös-település leletei közé is sorolhatók. További sajátos momentum, ahogyan Szentesen, a Koszta József Múzeumban a restaurálás után, 1961-ben az öcsödi leleteket beleltározták. Ekkor az ásatást követő harmadik évben — csak négy edényt (61.1.1-4.) írtak le a 3. sírhoz tartozónak, míg a maradék négy edényt, illetve töredéket, valamint az okkerrögöt a 2. sír mellékleteként regisztrálták (61.1.5-9.). Ezek szerint tehát már ekkor elkezdődött a leletegyüttes kontextusának megváltozása, az ásatási napló adatainak „felülírása". 6 Csalog József 18 m-es adata is problematikusnak tartható, ha figyelembe vesszük az 1958. december 12-én kelt és a MNM Adattárnak írott összegzését, amelyben a II. szelvény teljes hosszát 17 m-ben jelölte meg. Ezért gondoljuk azt, hogy a szelvény hossza valójában 20*1,5 m lehetett és azt így is rekonstruáltuk. 7 Skomal, S. N.: Wealth Distribution as a Measure of Prehistoric Change: Chalcolithic to Copper Age Cultures in Hungary. PhD Manuscript, University of California. Los Angeles 1983. 118. 8 Az illusztráció az 1986-ban készült rajz nyomán készült, a darab a gyűjteményben ma egyértelműen nem azonosítható. 49