Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
LŐRINCZY Gábor - TÜRK Attila: 10. századi temető Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhátról. Ujabb adatok a Maros-torkolat Duna-Tisza közi oldalának 10. századi településtörténetéhez
LŐRINCZY Gábor - TÜRK A ttila ra. Amennyiben a teljes intervallumon belüli évenkénti valószínűségeket mutató szürke grafikonon a 926. év utáni „csúcsokat", illetve az azok alatti éveket vesszük figyelembe (nem igaz az a vélekedés, mely szerint az 1, illetve 2 sigma cal. eredményeken belül valamennyi év egyformán valószínű), azt tapasztaljuk, hogy a legvalószínűbb évek a 945-960 körüli időszakra esnek, melyek összhangban vannak a tárgyalt temetkezés hagyományos régészeti keltezésével. A honfoglalás kori régészetben eddig közölt 1 4C adatok száma napjainkra örvendetesen megszaporodott. Ezek olyan területen nyújtanak számunkra támpontokat a keltezésben, amelyen a hagyományos klasszifikációs-tipológiai módszerekkel továbbra sem tudunk megbízható előrelépést tenni. A módszer alkalmazhatóságával kapcsolatban elsősorban azt látjuk, hogy bár néha szélesebb időhatárok között, de valamennyi esetben alapvetően 10. századi értékeket kapunk, vagyis valószínűleg nem kell olyan egykori jelenségekkel számolnunk (pl. jelentős mennyiségű halfogyasztás), amely a módszert eleve alkalmatlanná teszi a korszak kutatására. Természetesen a kalibrációs görbén a 10. század első felében jelentkező dupla „hurok" (STADLER 2006, 107; Abb. l) egyelőre még nehézséget okoz az ebből az időszakból származó minták adatainál, elsősorban itt van szükség további mérésekre. Ugyanakkor mivel a legkorábbi, a debreceni laborból származó konvencionális adatokhoz még nem kaptunk grafikonokat, 6 2 amelyek az adott mérések és a kalibrációs görbe viszonyát ábrázolják, korábban ezért pusztán az időintervallumokkal dolgoztunk. Vagyis a manapság általánosan használt OxCal szoftver 6 , által megjelenített „csúcsok" elemzésében nyíló lehetőséget az évtizedekre lebontható keltezésben eddig nem használta ki a hazai honfoglalás kori kutatás — Peter Stadler 2006-os irányadó munkája ellenére sem —, és talán túl hamar tört pálcát a módszer felett (RÉVÉSZ 1998, 527; RÉVÉSZ 2006a 32; LANGÓ 2007, 224-225). Természetesen magunk is hangsúlyozzuk, hogy a kalibráció eredményei matematikai és nem történeti modellek, és ugyanez igaz a csoportkalibrációkra, az alább tárgyalandó szekvencia analízisre és a Bayesianus modellálásra is. Az érmével keltezett sírok esetében az, hogy a zárópénz verési ideje esetleg nem esik az 1 sigma cal. intervallumba, 6 4 nem a módszer használhatóságát kérdőjelezi meg, mivel alapvetően a nagyobb valószínűségű 2 sigma értékek tekintők mérvadónak, amelyek a 10. századi minták esetében ezt eddig minden esetben tartalmazták. Egyszerűen a zárópénz verési éve és a 2 sigma kalibrált érték felső határa közötti időszakot, azon belül is a legmagasabb „csúcs" alatti éveket kell elsődlegesen számításba vennünk. Ezt látszik alátámasztani a 100. sír bécsi eredménye, ahol a legnagyobb „csúcs" alatti évek elejére esik a sírban feltárt zárópénz legkorábbi lehetséges verési éve ( STADLER 2006. Abb. 1). A radiokarbon vizsgálatok eredményei ugyanakkor még jelentős továbblépésre adnak lehetőséget a jövőben (RAMSEY 2009). Egyrészt az ún. „nyers" l 4C kor-adatok folyamatosan újrakalibrálhatóak a legfrissebb szoftverekkel, melyek elsősorban kisebb léptékű pontosításokat eredményeztek eddig. Nagyobb lehetőség van ugyanakkor a radiokarbon adatok szekvencia analízisében (vö. STADLER 2006, 116-118), itt ugyanakkor az előzetes tipológiai sorrenden alapuló együttes adatvizsgálat helyett a pénzes sírok zárópénzei verési évei 6" jelentik majd az egzakt támpontot a radiokarbon keltezési határok szűkítéséhez. Ezért valamennyi eddigi pénzes sírból származó radiokarbon adatot érdemes újrakalibrálni, amely munkát az itt bemutatott kiskundorozsmai és az új öthalmi sírok adatai alapján fogjuk elvégezni és közölni. Összefoglalva úgy véljük, hogy bár valóban kellő kritikával kell kezelni a természettudományos módszereket és eredményeiket, az eddigi problémák inkább csak a módszer újdonságából fakadó ismerethiányból fakadtak. A magyar népvándorlás- és honfoglalás kori régészeti kutatás nem mondhat le egy olyan módszer folyamatos teszteléséről és alkalmazásáról, melyet világszerte sikerrel alkalmaznak - Japántól Amerikáig. 62 Ennek oka, hogy a debreceni laboratórium a Calib programmal dolgozik. 63 http://c 14. arch.ox.ac.uk/embed.php?File= oxcal.html. megnyitva: 2011. 04. 01. Mintáink kalibrációja az OxCal v4.1.7. programmal történt. 64 Az 1 sigma érték elé való „ keltezés " oka elméletileg talán abban rejlik, hogy azoknál a radiokarbon keltezéssel vizsgált 10. századi síroknál, ahol ez a jelenség előállt, ott az érme verése, illetve a sírba kerülése között eltelt idő kisebb, mint magának a mérési módszernek a standard hibahatára (±30-35 év). 65 A kalibráció során a számításhoz megadhatjuk a terminus post quemet jelentő évet. 442
