Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

LŐRINCZY Gábor - TÜRK Attila: 10. századi temető Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhátról. Ujabb adatok a Maros-torkolat Duna-Tisza közi oldalának 10. századi településtörténetéhez

10. századi temető Szeged-Kiskundo rozsma, Hosszúhátról 500. sír A lószerszám részei: A ránk maradt töredékek alap­ján a kétkarikás esikózabla mellett valószínűleg egy felszerszámozott nyerget és egy pár tartalék­kengyelt helyeztek az 500. sírba, ami eddigi isme­reteink alapján egyedi jelenségnek számít. A négy kengyel közül kettő egymáson, a harmadik viszont a lócsontok túlsó végén, az emberi váz bal térdé­nek külső oldalánál feküdt. A két körte alakú ken­gyel mellett feltárt trapéz alakú vállas kengyel fel­ső részének töredéke, mind a vállán, mind pedig nyakán, vonalkásan tausírozott. Ez a technika az avar kori vonaltausírozással mutat rokonságot (HEINRICH-TAMÁSKA-ÓDOR 2006, 162). Ez a díszítési mód a 10. század második felére jellemző, mely főként trapéz alakú vállas kengyeleken fordul elő, és ugyanakkor a legelterjedtebb kengyel-tausíro­zási formának számít (KOVÁCS 1986), mely a Dél­Alföldön is gyakorinak mondható. 4 7 Feltehetően a lószerszámzatot díszítette az erő­sen töredékes állapotban megmaradt veret(ek?) (24. kép 1), mely a ló állkapcsának bal oldala alól, valószínűleg másodlagos helyzetben feküdt. Erre utal, hogy a lókoponya tetején, a két szemüreg kö­zött ezüstveret oxidjával elszíneződő két ovális, cm-es folt volt megfigyelhető. A veret töredé­kei sajnos nem adnak ki pontos formát, de úgy tű­nik, mintha egy korábbi, aranyozott hátterű lemez­ből vágták volna ki. 4 s A nyíltegez és fegyverek: A fegyverek közül a leg­jelentősebb lelet a kisebb bolygatás által érintett, de igen jó állapotú nyíltegez, melyet vaspántokkal és pálcákkal merevítettek (3. kép 1—4). A tegezen nyakpánt és fenékpánt egyaránt megtalálható, illet­ve a tegez gallérját is vaspánt merevítette két ol­dalt, melyek felül nyitottak, végeiken kiszélesedtek és l-l hosszú vasszegben végződtek (4. kép 1-7; 5. kép 1). A tegezszáj belső oldalát valószínűleg fával me­revítették, ehhez kapcsolódhatott oldalsó éle men­tén a pont-kör mintás csontlemez (vö. a tegezszáj merevítő magasságához közeli hosszméretét) (4. kép 8a-b; 5. kép 3), amely Straub Péter tipológiá­ja alapján a 10. század második felében gyakori (STRAUB 1999, 414). A nyakpánthoz csatlakozó há­rom oldalsó vaspálca a tegez oldalának mereví­tésére szolgált. Az egyik vaspálca belső oldalához a tegezakasztó vaspánt közvetlenül kapcsolódott. A tegezakasztó fül — melyből egy található a le­letegyüttesben —, valószínűleg a tegez oldalsó me­revítéséhez csatlakozott úgy, hogy az oldalt végig­futó falécre erősítették fel. Az ovális átmetszetü nyakpánt részben töredékes, a belső oldalán két hosszabb szegeccsel átütve. Két további töredék tartozhat hozzá (5. kép 1). A megállapított bolyga­tás ellenére sem valószínű, hogy a tegez oldalpál­cái végigfutottak a tegez oldalán. Mind a nyak-, mind a fenékpánthoz csatlakozó, mind pedig a te­gez középső részére rekonstruálható pálcák száma alapján három merevítővel számolhatunk, melyek vége rombusz alakban kiszélesedett és szegeccsel átütött. A fenékpánt szintén nyitott, D alakú és tel­jes egészében körbefogta a fenékdeszkát, melyhez öt hosszú vasszöggel rögzitették. A tegez oldalát azonban összefüggően merevítették, feltehetően vékony falécekkel, melyek a vaspálcák belső olda­lán futottak: ezt a szegecseken megfigyelhető vas­tag falenyomatok igazolják (4. kép). Mindez megerősíti eddigi ismereteinket a hon­foglalás kori tegezekről, és különösen közel áll a Kiskundorozsma-Hosszúhát-halom 100. sírjából bemutatott tegezhez (BENDE-LŐRINCZY-TÜRK 2002, 362-363). A felső függesztőfül közvetlen kapcsolata a nyakpánttal ugyanakkor nem tűnik általánosan elterjedt gyakorlatnak. Ebben a megoldásban köze­li párhuzama a hódmezővásárhely-nagyszigeti 22. sírban feltárt nyíltegez (RÉVÉSZ 1996a, 308). A tegezben öt, rossz megtartású rombusz és del­toid alakú nyílhegy volt, hegyükkel felfelé, tehát a nyílvesszőket a tegezben elhelyezve tették a sírba. A tegez alatt feküdt az íj, melynek merevítéséből a két, klasszikus formájú íj-markolatlemez maradt meg. A vaskés és a csiholó gyenge megtartású. A többi sír leletei A fent bemutatott gazdag női sír mellett egy továb­bi női temetkezés tartalmazott — még a számos, erősen roncsolt, illetve melléklet nélküli sír mellett jelentősebb leletanyagot. A 600. sír érdekessége (26-27. kép), hogy mind a nyak környékén előke­rült hat veret (26. kép 4-9; 27. kép 4-9), mind a 47 Pl. Örménykút 35. sir (SZATMÁRI 1996. 166); Kecskemét (HORVÁTH 1996. 317); Muszka (FODOR 1996a. 340-341) sth. Nem ellen­őrizhető adat. de a mikrorégión heliil Pusztamérgesről,, ezüstherakásos bronz kengyelek előkerüléséről van tudomásunk " (GOLDMAN 1979, 84). 48 Egyértelműen nem dönthető el. hogy fejhámot vagy esetleg nyerget diszitettek-e ezekkel a veretekkel. 437

Next

/
Oldalképek
Tartalom