Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

GALLINA Zsolt - VARGA Sándor: Avar kori településrészlet és temető Versend-Rasztina-dűlőn. Előzetes beszámoló az M60-as autópályán feltárt 94. lelőhelyről

GALLINA Zsolt - VARGA Sándor ovális és téglalap alakú lemélyedések is, amelyek az egykori halotti kerevet, illetve koporsó meglété­re utaltak. 1 4 Hét sírban dokumentáltunk a sírgödör északi falában kialakított padmalyt, valamint né­hány esetben a hosszanti oldalon keskenyebb-szé­lesebb padkát (5. kép 5-6). A padmalyos sírok te­metőn belüli előfordulása egy újabb fehér foltot tüntetett el a kutatásban. A Lőrinczy Gábor és Straub Péter által összegyűjtött avar kori padma­lyos temetkezések katalógusában ugyanis a Bala­tontól délre mindössze Tolna megye két (Gyönk­Vásártér, Szekszárd-Bogyiszlói út), valamint So­mogy és Zala megye egy-egy lelőhelye (Vörs, Bat­thyány-disznólegelő és Zalakomár-Lesvári dülő) szerepel (LÖRINCZY-STRAUB 2006, 286-291, 6. ábra). 15 Három esetben került elö önálló lósír (832., 926. és 933. sír), míg két sírban (332., 837. sír) a férfitemetkezés keleti, rövidebbik oldalfalához csatlakozva feküdt a ló csontváza (6. kép 1-2). Mindegyik esetben a teljes lovat a sírba helyezték a temetéskor. A 933. számú lósír közvetlen szom­szédságában, a 934. sírban eltemetett férfi bal olda­láról részleges lovastemetkezés került elő (6. kép 3). Az emberi csontváztól magasabban, nagyjából a derék és a mellkas alsó része felett helyezkedett el a lókoponya és az eredeti helyzetükből, a rablás során kimozdított lábszárcsontok. A temető északnyugati negyedében, egy árkok­kal jól körülhatárolt nagyobb sírcsoport keleti szé­léről került elő az egyetlen hamvasztásos temetke­zés (6. kép 4). A nagyobb téglalap alakú gödör közepén helyezkedett el a rosszul elégetett csont­váz maradványa. A hamu és az égett csontok közül kerámia (urna?) töredékeit tártuk fel." 1 Összesen 117 olyan sírfoltként jelentkező, üres gödör került elő, amelyek az avar temető sírsoraiba szervesen illeszkedtek. Ezek többségében sem csont, sem pedig melléklet nem volt. Tájolásuk, méretük, kialakításuk alapján azonban egyértelmű­en sírgödrökként funkcionáltak. Az üres sírok elő­fordulását egyaránt magyarázhatjuk sírrablással, il­letve — főként a kisebb sírgödrök esetében —, a gyereksírok gyengébb megtartású csontjainak fel­szívódásával, de nem zárhatjuk ki a rituális okokat sem (távoli halál, kijelölt hely). A sírok méreteit tekintve, a többi avar kori te­metőhöz hasonlóan, a gyermeksírok kisebbek és sekélyebbek, mint a felnőttek sírjai. A temető egész területén, de főként annak északkeleti és dél­nyugati szélein viszonylag nagy számban kerültek elő ilyen, kisebb méretű sírhelyek. A gyermeksí­rok, amelyek egy részében a gyenge megtartású csontok teljesen elporladtak, a feltárt temetkezések mintegy 35%-át alkotják. A legnagyobb méretű te­metkezésekbe veretekkel gazdagon ellátott öves, lovas, esetenként fegyveres férfiak nyugodtak. A temető bizonyos részein, főként a keleti, északkeleti területeken viszonylag magas volt a ko­rabeli sírrablás okozta bolygatás (6. kép 5-6). Az előkerült leletanyag alapján a temetőnek ez volt az a része, ahol leghamarabb megkezdődhetett a te­metkezés. A halottak sírgödörben talált helyzete alapján megállapíthatjuk, hogy a hanyatt fekvő, nyújtott testhelyzetü pozíció volt az általános. Gyakori a koponya feltámasztása, felpolcolása. Az esetek döntő többségében a karokat a test mellett nyújtva helyezték el, s csak egy-kétszer fektették a meden­cére. Többször volt megfigyelhető, hogy a halottat szorosan becsavarták halotti lepelbe és úgy helyez­ték a sírgödörbe, vagy a koporsóba. A koporsós te­metkezések meglétére a sírfalban megfigyelt jelen­ségek mellett famaradványok, illetve azok elszíneződött nyoma, valamint koporsóvasalatok és szegek utaltak. Szabó Gábor vezetésével Óföldeák, Két halom-dűlőben (M43 AP 8. Ih.) feltárt avar kori temetőrészletben (RégKutMagy 2008 (2009) 248-249). Az információkért köszönet az ásatóknak. 14 A sírok rövidebbik oldala mentén, a sírgödör aljában jelentkező elszíneződések funkcióját illetően Id.: TOMKA 1979; H. TÓTH 1981; WICKER 1990. 15 Zala megye területéről további két lelőhelyet (Kehida-Fövenyes és Söjtör-Petőfi utca) ismertet a szerzőpáros, de azok már a Balatontól nyugatra találhatóak (LŐRINCZY-STRA UB 2006, 287-288, 290, 6. ábra). 16 9. századi urnás-hamvasztásos sírt ismerünk Vörs, Batthyány disznólegelőről (RégKutMagy 1998 (2001) 174). 378

Next

/
Oldalképek
Tartalom