Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
GALLINA Zsolt - VARGA Sándor: Avar kori településrészlet és temető Versend-Rasztina-dűlőn. Előzetes beszámoló az M60-as autópályán feltárt 94. lelőhelyről
Avar kori településrészlet és temető Versend-Rasztina-dűlőn A SÍROKBÓL ELŐKERÜLT LELETANYAG A régészeti leletanyag ismertetésénél elsősorban az ásatáson tett megfigyeléseinkre támaszkodhatunk, mivel a leletanyag kisebbik része jelenleg is restaurálás alatt áll. 1 7 Az 1085 sírós temető 671 temetkezésében találtunk a viselethez tartozó ékszert, vagy ruhadíszt, illetve a temetés során a sírba helyezett mellékletet. Ez az összes sír több mint 60%-át jelenti. A fennmaradó 414 temetkezés semmilyen leletet nem tartalmazott. A leletanyag nélküli sírok többsége ugyanakkor gyermeksír, illetve korabeli rablással bolygatott temetkezés. Ez utóbbiak esetében — az antropológiai vizsgálatot kővetően — a csontokon esetlegesen megfigyelhető fémes elszíneződések tovább növelhetik a mellékletes sírok számát. I x Az előkerült leletanyag legnagyobb részét a viseleti elemként megfigyelt ékszerek és tárgyak alkották. A női temetkezések leggyakoribb ékszerei a fülbevalók és a gyöngyök voltak (7. kép 1-5). A többségében kerek, vagy ovális karikájú, gyöngycsüngős fülbevaló-típusok mellett egyszerű, nyitott huzalkarikák, és felhúzott lemezgömbös fülbevalók is előfordultak. Egy-két példányban nagygömb-csüngös, valamint hegyesedő, spirális csüngöben végződő fémcsüngős fülbevaló is előkerült. Az esetek többségében a fülbevalók anyaga bronz, illetve rosszezüst, de ezüst, sőt egy esetben (1101. sír) aranyból készített fülbevalópár is napvilágot látott (7. kép 5). A gyöngyök szintén számos típusban (szemesgyöngy, ikergyöngy, dinnyemag alakú üveggyöngy stb.), leggyakrabban a nyak és a koponya körül fordultak elő. A gyöngysorból álló nyaklánc között néhány esetben különböző kialakítású fémtárgyat (amulett?), vagy kerek és szögletes, átfúrt lemezeket figyeltünk meg. Karperec 6 női temetkezésben volt (7. kép 6). A felszedés során több példányon kék festés nyomát figyeltük meg. Gyürü 18 sírban, míg rekeszes mellboglár 6 temetkezésben fordult elö (8. kép 1-2). A viseleti elemek közül a leggyakoribb lelet a csat volt. A viselet összefogására és a különböző tárgyak, tartozékok ruhára történő felfüggesztésre szolgáló vas- és bronzcsatok egyaránt előfordultak mindkét nem, valamint a gyermektemetkezésekben is. Összességében azonban az öv viselete — az általános hagyományok szerint — a férfiaknál és a fiúgyermekeknél lényegesen gyakoribb volt, mint a nők és a kislányok között. Egy síron belül gyakran több csat is előfordult. Számos esetben a csat mellett egy-két övveret, lyukvédő, bújtató, esetleg szíjvég is előkerült. A temetőben 35 olyan temetkezést tártunk fel, amelyben a teljes övkészlet megtalálható (8. kép 3-6; 9. kép 1-6). A veretes övek között az öntött verettípus a leggyakoribb, de előfordult préselt és lemezből kivágott típus is. Viszonylag nagy számban kerültek elő mellékszíjjal ellátott övek. Néhány esetben bőr- és textilmaradványokat is sikerült megfigyelnünk. Anyagukat tekintve a veretek bronzból és rosszezüstből készültek, de az egyik rablott sírból egy aranyozott ezüst példány is napvilágot látott. Az övhöz szorosan kapcsolódó tarsoly viseletére szintén több esetben felfigyeltünk. A 886. sírban a gyermekváz derekának jobb oldalán egy kerek tarsoly veret (10. kép 1), míg több sírban tarsolyzáró bronzveret (köztük egy állat alakos is) került elő (10. kép 2). Egyszerű, díszítetlen tarsolyra utaltak a medence jobb, vagy bal oldalán egy kupacban előforduló pásztorkészségek (kova, csiholó), illetve egyéb tárgyak (kisméretű kés, pénz). Használati eszközök között a leggyakoribb lelet a hosszabb-rövidebb méretű vaskés volt. Egyaránt előfordultak férfi, női és gyermektemetkezésekben, egy sírban akár több példányban is. A kések többsége az övről lógott le, de néhányszor (a kisebb méretű kések esetében) a tarsolyban is helyet kaphatott. A női sírokban a használati eszközök közül leggyakrabban csontból faragott tütartót és orsógombot találtunk. A 840. sírban nyugvó női csontváz derekára sarlót fektettek, ami minden bizonnyal rituális okokra vezethető vissza. A nagy sírszám ellenére viszonylag kevés férfitemetkezésben találtunk fegyvermellékletet. A leggyakoribb fegyver a bárd és a fokos volt, amely 7 sírban fordult elő. íjászfelszerelést 5 sírban dokumentáltunk, amelyek közül kiemelkedett a 934. számú sírban nyugvó férfi temetkezése. Az avar 17 A leletanyagfeldolgozását (restaurálás, leltározás, rajzolás, fotózás) a feltárók és az Asatárs Kft. végzi a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága megbízásából. A restaurálási munkát Móricz Róbert vezeti. A teljes feldolgozást és a lelőhely közlését nagyobb munkacsoport fogja elvégezni. A feldolgozás lehetőségéért köszönetet mondunk Nagy Erzsébetnek. Ifi Az embertani anyag feldolgozását Bemert Zsolt végzi (TTM Embertani Tár). 379
