Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

GALLINA Zsolt - VARGA Sándor: Avar kori településrészlet és temető Versend-Rasztina-dűlőn. Előzetes beszámoló az M60-as autópályán feltárt 94. lelőhelyről

GALLINA Zsolt - VARGA Sándor futó, széles, többször megújított árok, amely a tele­pülést nyugatról határolta. A 2006. évi szelvény északi harmadában sikerült megfigyelnünk a telepü­lés északi határát jelentő, Ny-K-i irányban futó árok (41. obj.) rövid szakaszát is. 4 Ezen a részen ugyan­akkor a település idővel kissé túlnyúlt az árkon. Ezt bizonyítja a 228. számú épület, amelyet az árok fel­töltését követően részben annak helyén alakítottak ki, valamint az árokszakasz vonalától északra előke­rült telepobjektumok (köztük egy újabb ház) is. A településtől dél-délnyugati irányban, a dombtetőn fekvő temetőt szintén árokkal különítették el. A megkutatott területről összesen 9 négyzetes, vagy É-D-i irányban kissé elnyúló téglalap alakú, két ágasfás-szelemenes tetőszerkezetű, félig földbe mélyített, az avar korszakban szokásosnak nevez­hető ház került elő (3. kép 1-2). 5 Az épületek északkeleti sarkában kivétel nélkül megtaláltuk a kőből épített kemencék maradványait. A házak környezetében nagy számban doku­mentáltunk szabadban álló kemencét, melyek sütő­felülete kerámia, agyag, vagy kő alapozású volt, néhány esetben több rétegben is (3. kép 3-5). Többször figyeltünk meg kemencebokrot, valamint szuperpozíciót a kemencék és más avar telepjelen­ségek között. Néhány kemence, telepobjektum a dombtetőn található temető közvetlen közelében, illetve egy esetben a sírok között, azok által vágva helyezkedett el (3. kép 6). Az épületek és a kemencék betöltéséből kő- és római téglatöredékek, h valamint az állatcsontok mellett legnagyobb mennyiségben kézzel és kézi korongon formált, egyenes- és hullámvonalköte­gekkel díszített edénytöredékek láttak napvilágot. Csak néhány esetben fordult elő gyorskorongolt, szürke kerámia, illetve sütőharang töredéke. AZ AVAR TEMETŐ SZERKEZETE, KITÉRJEDE SE A nagy kiterjedésű, mintegy 8 000 m 2 alapterületű temető a 2007-es évben feltárt Ny-K-i irányú szel­vény középső harmadában, a dombtetőn helyezke­dett el. 7 Már ekkor érzékelhető volt, s a 2008-as tervásatás során be is bizonyosodott, hogy a nyom­vonalon kívül, az északi és déli irányban a temető területe a földrajzi viszonyokat követve a domb északkeleti lejtőjének felső részére is kiterjedt (4. kép). 8 A temetőtől távolabb, az észak-északnyu­gati irányban, közvetlenül a településobjektumok szomszédságában egy hat sírból álló kis sírcsoport is előkerült. Szintén az avar időszak sírjaihoz köt­hető az a két temetkezés, amelyeket szabadban álló kemencék előtérgödreiben tártunk fel. 9 A temető területén, részben a sírokhoz igazod­va, részben pedig azokkal érintkezve több árok nyomvonalát figyeltük meg. Ezek egy része, a megfigyelt jelenségek alapján, biztosan a temetőt 4 Az utóbbi évek feltárásai során több hasonló, nagy' kiterjedésű, a települést határoló vagy tagoló árokrendszer került elö: Budapest, XI. ker. Kőérberek, Tóváros-lakópark (RégKutMagy 2004 (2005) 197), Rákóczifalva, Bagi földek 2. Ih. (RégKutMagy 2006 (2007) 260, 262), Biatorbágy, Kukorica-dűlő (Tópark) (RégKutMagy 2008 (2009) 152), Daruszentmiklós, F-005 Ih. (RégKutMagy 2008 (2009) 179), Óföldeák-Gencshát (M43 6-7. Ih.) (RégKutMagy 2008 (2009) 248), Szeged-Fertő, Jójárt tanya (RégKutMagy 2008 (2009) 280), Felgyő-Kettőshalmi-dűlő (RégKutMagy 2006 (2007) 199-200), Dunaföldvár, RM-6 Ih. (RégKutMagy 2008 (2009) 185). 5 A 4., 91. és 228. számú ház a 41. ároktól délre, azzal nagyjából párhuzamosan, egy Ny-K-i irányú tengely mentén, közvet­len egymás szomszédságában kerültek elő. Ezektől kissé délre helyezkedett el a 104., 108., 138. és 166. számú épület, ame­lyek egy E-D-i irányú nagyobb félkörív mentén sorakoztak. További két ház (294. és 808. obj.) elkülönülve jelentkezett, közvetlenül a szelvényfalak mentén. 6 A viszonylag sok római tégla és néhány faragott kő töredéke római lelőhely közelségét sejteti. 7 Említésre érdemes, hogy a temetőt magában foglaló dombháttól keletre, a patak másik oldalán található dombháton, a Versend-Gilencsa lelőhelyen egy kisebb, mintegy 200 sírós temetőrészlet került elő. 8 A földrajzi viszonyok alapján a 2008-as tervásatás előtt elsődlegesen arra számítottunk, hogy a temető a nyomvonaltól dél­re folytatódik jelentősebben. A feltárás során ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy a nyomvonaltól délre csak néhány sírsor terjedelemben találhatók a temetkezések. 9 Az avar kori telepobjektumokban elföldelt temetkezések korábban is kerültek elő. Balatonőszöd, Temető-dűlő (M7/S10) késő avar telepén 3 telepobjektumba eltemetett emberi csontvázat dokumentáltak (BELÉNYESY-MERSDORF 2004, 45-46). Paks-Gyapa, M6 TO-22. lelőhely kemencéjének munkagödrében egy melléklet nélküli csontvázat tártak fel (RégKutMagy 2008 (2009) 257) és Alsópáhok-Hévízdomb II. 8-9. századi telepén egy házban került elő szabályos női temetkezés (TOKAI 2010, 15). 376

Next

/
Oldalképek
Tartalom