Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

GALLINA Zsolt - VARGA Sándor: Avar kori településrészlet és temető Versend-Rasztina-dűlőn. Előzetes beszámoló az M60-as autópályán feltárt 94. lelőhelyről

MFMÉ - StudArch 12 (2011) 393-417 AVAR KORI TELEPÜLÉSRÉSZLET ÉS TEMETŐ VERSEND-RASZTINA -D ŰL ŐN. ELŐZETES BESZÁMOLÓ AZ M60-AS A UTÓPÁLYÁN FELTÁRT 94. LELŐHELYRŐL GALLINA Zsolt - VARGA Sándor A Baranya megyei Versend közigazgatási határának délnyugati részén, a Rasztina-dűlőben található lelőhely,

1 az 57. számú úttól délre, egy ÉNy-DK-i irányú vízfolyástól nyugatra levő dombtetőn, a magaslat kelet-északkeleti, patak felé néző lejtőjén helyezkedik el (1. kép 1). A megelőző régészeti feltárást az M60-as autópálya és a hozzá kapcsolódó csomópontnak (bólyi leágazás) a 94. számú lelőhelyet érintő tervezett beruházása tette szükségessé. A három ásatási idény alatt — 2006. április 3. és június 12., 2007. július 9. és november 8., valamint 2008. június 18. és július 11. között 36 436 m

2-en, négy régészeti korszakból származó 1534 objektumot tártunk fel (1. kép 2; 2. kép 1 ).

2 A lelőhelyen előforduló legkorábbi időszakot a késő rézkori Baden- (péceli) kultúra, valamint az azt követő Vucedol-kultúra (késő rézkor - kora bronzkor) telepjelenségei, illetve a dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájának néhány szórt hamvas temetkezése képviselte. A településobjektumok legnagyobb részét ugyanakkor a késő avar jelenségek alkották, amelyek a beruházással érintett terület egészén előfordultak. A kutatás szempontjából a lelőhely legjelentősebb részét a nagy kiterjedésű, közép és késő avar korban használt temető jelenti. A korábban nem ismert, teljes egészében feltárt, 1085 sírós temető Baranya megye legnagyobb avar temetője (vő.: KISS 1977, 9; ADAM 2002). Rendkívül fontos a teljes feltártság mellett azt is megemlíteni, hogy a hasonló temetőkkel ellentétben, a Rasztina-dülőben napvilágra került temető sírjait újkori bolygatások nem érintették. AVAR TELEPJELENSEGEK Az avar korszakra keltezett telepjelenségek a 2006-os ásatási évad során megnyitott, É-D-i szelvény középső harmadában (2. kép 2), illetve a 2007-es, Ny-K-i irányú szelvény keleti szélén helyezkedtek el. Az egykori település kiterjedésének, szerkezetének, illetve méretének meghatározásánál figyelembe kell vennünk, hogy az általunk dokumentált több mint 200 avar telepjelenség mellett, a lelőhelytől keletre, a 95. (Szederkény, Kukorica-dülő) és 96. (Versend, Gilencsa) lelőhelyeken is nagyszámú avar településobjektumot tártak fel.

3 A földrajzi környezet, valamint a három szomszédos lelőhelyen megfigyelt jelenségek alapján az ÉNy-DK-i irányú vízfolyástól nyugatra húzódó magaslat keleti, a patak felé néző lejtőjén található teleprészlet egy nagyobb kiterjedésű avar település nyugati széle lehetett. Ezt látszik alátámasztani a dombtetőn megfigyelt, a patakkal párhuzamosan 1 A feltárás rövid előzetesét kéziratként leadtuk a készülő Baranya megyei M60 autópálya régészeti kötetéhez (GALLINA VARGA s. a). A lelőhelyről szóló rövid jelentések: RégKutMagy 2006 (2007) 316. RégKutMagy 2008 (2009) 312. 2 Az ásatást Gallina Zsolt és Varga Sándor vezette. Régész munkatársaik Dávid Aron (2006) és Hornok Péter (2006-2007), a technikusok Cseh Gabriella. Barta Gábor, Fari Ádám. Gaszner Júlia, Kulcsár Kornél, Matics Milán és Móricz Róbert voltak. Munkájukat ezúton is köszönjük. 3 A Gáti Csilla és Voicsek Vanda vezetése mellett féltárt két lelőhelyről mintegy 700-730 avar településobjektum látott napvilágot. A különböző típusú jelenségek közül a 95. lelőhelyen 25. míg a 96. lelőhelyen 64, félig földbe mélyített épület/ház volt. Szíves szóbeli közlés, köszönet érte. 375