Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

P. BARNA Judit: Adatok a dunántúli késő neolitikus háztípusokhoz. A Sopot- és a korai lengyeli kultúra házai Sormás-Török-földek lelőhelyen

MFMÉ - Stud Arch 12 (2011) 31-45 ADATOK A DUNÁNTÚLI KÉSŐ NEOLITIKUS HÁZTÍPUSOKHOZ. A SOPOT- ÉS A KORAI LENGYELI KULTÚRA HÁZAI SORMÁS-TÖRÖK-FÖLDEK LELŐHELYEN P. BARNA Judit A Zala megyei M7-es autópálya építését megelőző ásatások közül több lelőhely: Becsehely-Bükkaljai-dülő (KALICZ ET AL. 2007), Petrivente-Újkútidülő (HORVÁTH-KALICZ 2003; KALICZ ET AL. 2007), Sormás-Török-fóldek (P. BARNA 2007), illetve Sormás-Mántai-dűlő

1 - jelentős, új adatokkal szolgált a dunántúli késő neolitikum településeinek megismeréséhez. Ez utóbbi lelőhelyen a túlnyomó részt a Sopot-kultúrát képviselő település szerkezetét és házait egy korábbi munkában már ismertettük (P. BARNA 2009). Jelen tanulmány célja a SormásTörök-fóldek lelőhelyen feltárt, több mint 30 késő neolitikus, a Sopot-, illetve a korai lengyeli kultúrához tartozó ház ismertetése, a házhelyek elkülönítése, típusok szerinti bemutatása. A témaválasztást indokolja, hogy házak részletes közlései a formatív, illetve korai lengyeli kultúrából jelenleg nem állnak rendelkezésre. A legtöbb, jól értelmezhető lengyeli házalapot Szlovákiából ismerjük, de a Protolengyel-fázisból ott sem ismert házalap (PAVÚK 2003, 457), ezért még hiányosságaik ellenére is kivételes jelentőségűek a Török-földeken feltárt épületek. Ezek egy része biztosan a kialakuló fázishoz tartozik.

2 A házak leletanyagainak-' elemzése s ennek nyomán pontos kronológiai helyzetük meghatározása azonban már meghaladja e munka kereteit. Sormás DNy-Dunántúlon, Zala megyében, Nagykanizsától 6 km-re délnyugatra található (1. kép 1). Sormás-Török-földek lelőhely a Sopot-kultúra két fő. K-i (szlavóniai klasszikus) és Ny-i (Brezovljani) területi csoportja (DIMITRIJEVIC 1978) közül az utóbbi területén, a kultúra nyugati határán található. Sormás-Mántai-dűlő és Sormás-Törökfóldek lelőhelyek (1. kép 2) kutatása több évadban (2002-2003, 2005-2006) folyt. A két lelőhely szomszédos (1. kép 3); egymáshoz való viszonyuk mind kronológiai, mind kulturális értelemben szoros (P. BARNA 2007). Sormás-Török-földek több korszakban is lakott volt; a fő települési hangsúly a középső és késő neolitikum átmeneti időszakára esik. A lelőhely jelentőségét egyrészt az adja, hogy a Sopot- és a korai lengyeli kultúra egyaránt kiterjedt települést létesített itt, másrészt az a két körárok-rendszer, melyeknek tekintélyes hányadát sikerült feltárni. A házalapok rekonstruálása során az alábbi tények és megfontolások befolyásolták munkánkat. Bár a Sormás-Török-földeken összességében 52 500 írr-es feltárt felület összefüggő volt, a valóságban ez több szélesebb, keskenyebb sávból tevődött össze, ezért az egyes házalapokat többnyire nem volt módunk önálló, összetartozó egységként megfigyelni. További nehézséget jelentett, hogy a lelőhelyet vastag humuszréteg borította, s a házak cölöplyukai, illetve oszlophelyei a legtöbb esetben éppen csak elérték az altalajt, sokszor azonban nem ásták le ezeket ilyen mélységig. Még a körárkoknak is gyakran csak az elkeskenyedő, hegyes alja érte el az altalajt; az árkok betöltésének kb. a felső kétharmada azonban alig vált el a humusztól, így az objektumok észlelése sok esetben nehézségekbe ütközött. Mindezeket figyelembe véve, az utólag rekonstruált házalapok közt az értelmezés megbízhatósága szerint 3 kategóriát különítettünk el. 1 A leletanyag közlésre való átengedését ezúton is köszönöm Straub Péternek. 2 A teljes leletanyagból eddig a 2002-2003. évi feltárás anyagának leltározása és feldolgozása készült el, a 2005-2006. évi leletanyag már restaurált, de még nincs beleltározva. 3 A legtöbb esetben azonban a tulajdonképpeni házhoz tartozó szerkezeti elemek semmilyen leletanyagot nem tartalmaztak, csak a házhely körüli objektumok. 31