Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
ÓDOR János Gábor - RACZ Zsófia: Szerszámmellékletes sír a szekszárd-tószegi-dülői avar temetőből
MFMÉ - Stud.Arch 12 (2011) 277-312 SZERSZÁMMELLÉKLE TES SÍR A SZEKSZÁRD- TÓSZEGI-DŰLŐI AVAR TEMETŐBŐL ODOR János Gábor - RACZ Zsófia A LELŐHELY Az M6-0S autópálya Tolna és Bátaszék közti, 29 km hosszú szakaszán a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum 2006-2009 között folytatott megelőző feltárásokat. A Szekszárd határába eső 29-es számú lelőhely, az ún. Tószegi-dűlő ásatása Odor János Gábor vezetésével zajlott 2006-2007-ben (ÓDOR 2007, 19-20). A Tószegi-dűlő háromszög alakú, 10 hektáros dombja Szekszárdtól kelet-északkeletre, a ma már holtág Tolnai-Duna szintén holtág Taplósi ága mellett található. Ez a terület a Sárköz északi peremén helyezkedik el; a dombot egykor teljesen körbevették kisebb-nagyobb vízjárások, a Sárvíz mellékágai. A 19. század eleji 2. katonai felmérésen jól látszik a domb déli peremébe mesterségesen ásott Sió csatorna, amelynek védelmi töltését részben a domb szélén hozták létre. A dombra később ráépítettek egy, a Taplósi-Duna felé vezető újabb töltést is. Az M6-os autópálya építése a domb délnyugati csücskét érintette, itt létesült a Sió felett átívelő új híd északi pillére. A nyomvonal e helyen a csatlakozó földutak és a pillér építése miatt helyenként 120 méterre is kiszélesedik. Ebben a kiszélesedésben található az általunk tárgyalt lelőhely, amelyen összesen 1907 objektum került feltárásra három korszakból. Az őskort (neolitikum és rézkor) és az Árpádkort kisebb településrészletek képviselték, az objektumok nagy része azonban egy korábbról nem ismert, avar kori (6-9. század) temetőhöz tartozott. Összesen 1644 sírt tártak fel, így a Tószegi-dűlői temető jelenleg a Kárpát-medence második legnagyobb avar temetőrészlete a Zamárdi-Réti-földek-dűlői után. Kutatóárkokkal tisztázták a temető határait: a nagy sírsűrüség és a feltáratlan terület alapján egy kb. 2500 sírós temető 60%-a vált ismertté, amelynek északi és nyugati széle a nyomvonalon belül volt, déli és keleti irányban azonban túlnyúlt rajta. A temetőt nemcsak mérete, hanem fegyverekben, nemesfémekben, lovas temetkezésekben való gazdagsága okán is a jelentősebbek között tarthatjuk számon. 1 A temető 6-7. századi része erős germán jellegzetességeket mutat (pl. tausírozott tárgyak, hajtűk, női övek, kapszulák, edények), így mind a temetkezési szokások, mind pedig az anyagi kultúra terén rokonságban áll több más kelet-dunántúli, avar kori temetővel (Budakalász-Dunapart, Csákberény-Orondpuszta, Kölked-Feketekapu, Környe, Zamárdi-Réti-földek-dűlő). A SZERSZÁMOS TEMETKEZÉS Ezúttal egyetlen temetkezést, a 967. sz. objektumot mutatjuk be a tószegi-dűlői temetöböl, amelyet leletei alapján a kisszámú avar kori szerszámmellékletes sír közé sorolhatunk. A temetkezés a sírmező korai részének közepén foglalt helyet. Nyesés után egy hatalmas, sötét színű folt mutatta a rablógödör helyét: a sírt a temető 80%-ához hasonlóan korabeli sírrablók bolygatták meg. 967. obj.: 20-49 éves férfi 2 temetkezése. T.: DNyNyEKK. Lekerekített sarkú, téglalap alakú, egyenes aljú ak1 Két kora avar sírból került elö pénzlelet. II. Tiberius solidus utánzata, illetve Heraclius sol idusa: SOMOGYI 2008. 282-283. 2 Bemert Zsolt meghatározása. 245