Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

ÓDOR János Gábor - RACZ Zsófia: Szerszámmellékletes sír a szekszárd-tószegi-dülői avar temetőből

ÓDOR János Gábor - RA CZ Zsófia nasír. H.: 231 cm, sz.: 83 cm, m.: 77 cm. A sírgödör nyugati és keleti végén 5, illetve 7 cm-es lemélyítés. A sírban háton fekvő, nyújtott helyzetű, bolygatott váz. A bolygatás a teljes felsőtestet érte, csak a jobb lábak csontjai maradtak meg eredeti helyükön (1. kép 1). Mell.: 1. Finoman iszapolt, korongolt, gömbös testű, vastag falú edény (1. kép 6) függőleges peremmel és rövid, tagolt nyakkal, szürkésbarnára égetve. Vállán és oldalán két körbefutó, bekarcolt vonalköteg, köztük hullámvonalköteg díszítés. M.: 13 cm, pá.: 9,8 cm, fá.: 7,2 cm. A sírgödör nyugati végén, a váz szintje felett. 2. Bronz vagy rosszezüst, préselt gömbcsiingős fiilbevaló(?) gömbcsüngőjének össze nem illeszthető töredékei (1. kép 3) a bolygatott részen. Átm.: 1,4 cm. 3. Kovakő töredéke (1. kép 5) a bolygatott részről. H.: 1,5 cm. 4. Préselt lemezes övgarnitúra töredékei az egykori mellkas tájékán: préselt bronz övveret oldalmerevítőjének két töredéke. H.: 2,4 cm; 4 db töredékes, ólombetétes ezüst övveret (1. kép 4). H.: 1,8 cm. 5. Vastárgy a jobb combcsont belső oldalán. (A restauráláskor megsemmisült.) A szerszámok a jobb sípcsont külső oldalán, egymásra helyezve feküdtek: 6. Vörösréz lemezből kalapált, hengeres testű, „talpgyürüs" edény (1. kép 2; 3. kép 3), amelynek egymásra hajlított oldalait rézszegecs fogja össze, vasfogóját vasszegeccsel erősítették fel. Megtartása rossz. M.: 5,85 cm, átm.: 6,3-6,5 cm, talp átm.: 7,1-7,4 cm, markolat h.: 4 cm. 7. Hajlított nyelű vasreszelő (2. kép 2; 3. kép 1) párhuzamosan futó élekkel, jó állapotban megmaradt fa markolattal. H.: 21,2 cm, sz.: 1,6 cm, v.: 0,9-1 cm. Elek távolsága: 0,5 cm. 8. Egyenes, szimmetrikus „pengéjű", nyélnyújtványos. középső nyélállású vastárgy. A „pengerész" átmetszete téglalap alakú. Feltehetően egy lekopott fogú finomreszelő (2. kép 1). H.: 21,1 cm, sz.: 2,8 cm, v.: 0,3 cm. A TEMETKEZESI SZOKASROL A sír elhelyezkedése szerint a temető kora avar részébe illeszkedik. Tájolása és kialakítása — nagyjából nyugat-keleti tájolású aknasír — megfelel az itt megszokott formának. A bolygatás miatt a mellékletek eredeti elhelyezése nem minden tárgy esetében ismert. így az is kérdéses, hogy csupán az érintetlenül maradt jobb lábszárnál, vagy esetleg a sírban máshol is fekiidtek-e szerszámok. Rokon lelet-együttesek tanúsága szerint a szerszámkészleteket többnyire egy kupacban helyezték az elhunyt mellé — egyes esetekben valószínűleg faládában vagy zsákban —, így feltételezzük, hogy ebben a sírban sem volt az ismerteken kívül további szerszám. Az avar kori szerszámmellékletes sírokban a szerszámok a koponyától a kéz tájékon át a sír láb felöli végéig változatos módon helyezkedtek el, leggyakoribb mégis a szekszárdihoz hasonlóan a lábhoz, főként a jobb lábszárhoz-lábfejhez helyezett szerszám(készlet). Kerülhettek erre a helyre akár nagyobb együttesek — Band/Mezőbánd (RO) 10. sír (KOVÁCS 1913, 281-296, 12. kép), Kölked-Feketekapu B 80 sír (KISS 2001, 24. 26, Abb. 7.) —, de egy-két szerszámlelet is: pl. Csákberény-Orondpuszta 323. sír (2. kép 3), Berekfürdő-Tsz major 12. sír (MADARAS 2001, 174, 13. kép 1), Komárno-IX.-Lodenica I./Komárom-Hajógyár 98. sír (TRUGLY 1993, 193, Abb. 5, Taf. 1, 14).

3 A SZERSZAMOK/SEGEDESZKÖZÖK A réztégely A vékony fémlemezből kalapált edény a mérési eredmények szerint vörösrézből készült.

4 Fontos információ, hogy forraszanyagot sem a hengeres test egymásra hajlított lemezein, sem a test és a talp illeszkedésénél nem mutatott ki az anyagvizsgálat. Ez alapján az edény készítésmenetét a következőképpen rekonstruálhatjuk: a téglalap alakúra vágott lemezt hengeresre hajlították, majd az oldalak illeszkedésénél összeszegecselték. Az alját derékszögben kihajlították és ráillesztették egy, a henger átmérőjénél szélesebb, kerek rézlemezre, majd a talp- és az oldallemezt összekalapálták. Végül az edénykére hosszúkás vasfogantyút szegecseltek. Az edény formája arra utal, hogy melegítésre, olvasztásra használták, eközben masszív vasfülét fogóval tartották. Az olvasztást illetően minden olyan anyag szóba kerülhet, aminek olvadáspontja 3 Rácz Zsófia: Az avar kori ötvössírok. PhD disszertáció kézirata. Budapest 2004, 124-127. 4 Az anyagvizsgálatokat May Zoltán végezte (MTA Kémiai Kutatóintézet, Anyag- és Környezetkémiai Intézet) hordozható röntgen fluoreszcens spektrométerrel. Az edény mérési eredményei: talp: Cu 98,2%, talp és oldalfal csatlakozása: Cu 97,6%, fiil: Fe 97,3%. 246