Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
HEINRICH-TAMASKA Orsolya: Megjegyzések a fenékpusztai II. számú kora keresztény bazilika keltezéséhez
HEINRICH- TA MÁSKA Orsolya szor is kérdéses, hogy mikortól, és milyen bizonyítékok alapján beszélhetünk szakrális funkcióról? 4 Végül átgondolásra érdemes az egyes építési periódusok időbeni meghatározása is. A háromhajós bazilika ma látható alaprajza a 6-7. században alakulhatott ki, arról azonban megoszlanak vélemények, hogy az északi fal támpillérek a nyugati mellékapszis és a déli kápolna megvoltak-e már ebben az időben/ Sági az 1961-ben készített ásatási beszámolójában a 4-9. század közötti időszakra vetítve hat építési periódust különböztetett meg. Ezek közül kettő esetében (A, B) profán használatról szól, míg a további négyben (C-F) már templomként határozza meg az épületet (1. kép 1; SÁGI 1961, Abb. 3). A javasolt periodizáció azonban nem minden részletében igazolható. Az ásatási dokumentáció helyenként ennek ellentmond, de legalábbis más értelmezési lehetőséget is megenged. Mindez azért különösen fontos, mert az épület folyamatos használatának tézise Sági korszakolására épül, amit az egész római erődre kivetített. Eszerint nagy Konstantin korától (A periódus) a magyar honfoglalásig (F) a fenékpusztai erőd folyamatosan lakott lett volna (SÁGI 1961; SÁGI 1989). Sági Károly szerint a római épület keresztény bazilikává történő átépítése a 4. század középső harmadára tehető. A kronológiai modellben C periódusként jelölt korszak elején az eredeti pogány épületet terazzó burkolattal látták el, kelet felé pedig apszissal bővítették (1. kép 1 C). Sági azt állítja, hogy a korábban itt álló, négyszög alaprajzú profán épület padlózatát tovább használták (SÁGI 1961, 411). Az általa közölt metszetek azonban ezt nem igazolják. A terazzó padló ugyanis a korábbi négyszög alaprajzú épület belső közfalait elfedi, így aligha lehet azzal egyidős. Két dolog lehetséges tehát: vagy egyáltalán nem volt padlóburkolata a korábbi négyszögletű épületnek, vagy ha volt, elkerülte az feltárók figyelmét. 6 A dokumentáció alapján az itt feltárt észak-déli irányban végigfutó fütőcsatorna stratigráfiai besorolása is kérdéses, mivel itt egy újkori modern talajmunka során megbolygatták az eredeti rétegsorokat (1. kép 2, 2025; 2 kép a, 2025 7). Hasonló problémák merülnek fel más, eredendően profán használatúnak vélt épületmaradványok kapcsán is. s Mint korábban említettük, Sági Károly szerint az épület templommá történő átépítésekor a keleti falazathoz apszist csatlakoztattak. Az apszis terazzó padlózata 20 centiméterrel magasabb, mint magáé a hajóé, így a két épületrész között egy téglából kirakott, megemelt küszöböt kellett kialakítani (1. kép 2, 2026-2027; 2 kép a, 2029, 2043). Az apszis padlózatának alapzatában a 4. század első harmadából származó késő római pénzérméket találtak. Sági ezek alapján keltezte az átépítés időpontját/' A stratigráfiai megfigyelések alapján nem igazolható, miszerint az épület apszissal történő bővítése és a hajó első terazzó padlózatának elkészülte egyazon átépítéshez volna köthető. Ráadásul a hajó első és második padlószintje között pusztulási réteg vehető ki, miközben az apszis esetében ennek nem találjuk nyomát, itt a két padlóréteg (1. kép 2-3) közvetlenül fedi egymást (2 kép a, 2026, 2032). Ha abból indulunk ki, hogy az apszisban és a hajóban található terazzó burkolatok közel egyidősek, illetve egy építési fázist képviselnek, úgy az apszisban lévő rész az épület pusztulásakor még nem készült el, vagy legalábbis más tetőszerkezetet viselt, mivel itt hiányoznak a beszakadt tetőre utaló tegula és imbrex maradványok. 1 0 A négyzetes profán épületet nyugat felé is bővítették. Sági Károly úgy véli, hogy a narthex és az ahhoz csatlakozó portikusz az apszissal egyidős (1. kép 2; SÁGI 1961, 410—411). Építészettörténeti szempontból megkérdőjelezhető ugyan az említett bővítmény narthexként való azonosítása, az azonban a stratigráfia alapján is egyértelmű, hogy a nyugati épületrész a tárgyalt időszakban keletkezett. Emellett szól többek között az is, hogy csak ebben az 4 A témához módszertani és kutatástörténeti szempontból lásd R1STOW 2007, 36-39. 5 A kutatás az ásatási dokumentáció több hibájára mutatott már rá. Lásd TÓTH 1987; MÜLLER 1987; MÜLLER 1996a. 6 Az ásatási napló szerint (KBM 84.237.1) a négyszögletű épület belső falai nem voltak bekötve a külsőfalakba. A déli pillérsorban lévő, keletről számolt másik oszlopnál az épület padlószintje is megfigyelhető volt. 7 Az 2. és 3. képen látható számok a 2006 és 2009 között (egy német—magyar kutatási program keretében) egy adatbázisban és GIS rendszerbe felvett objektumszámok, ami az összes fenékpusztai ásatás objektumát rögzítette (lásd HE1NRICHTAMÁSKA 2008, l.j.) 8 Ezekre itt nem térünk ki részletesebben. Lásd SÁGI 1989, 270-273. 9 Az ásatási naplóban és az első publikációiban a pénzérmékre vonatkozó adatok még nem szerepelnek (SÁGI 1961; SÁGI 1989). 10 Az apszissal kapcsolatban Sági Károly megjegyzi, hogy azt homokkő támpillérek erősítették. Sajnos a rajzokon sztratigráfiai besorolásukat nem jelölte (SÁGI 1961. 410). 226
