Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

ANDERS Alexandra - PALUCH Tibor: A Körös-kultúra fiatalabb időszakának települése Mindszent határában

A Körös-kultúra fiatalabb időszakának települése Mindszent határában Fazekak: A legjellegzetesebb fazékfonnák göm­bös vagy félgömbös testűek, csak peremük és nyaki részük kialakításában különböznek. Peremük lehet egyenes vagy enyhén ívelt (2. kép 1-2, 4; 4. kép 1). A Körös-kultúra általános típusának tarthatók, pár­huzamaik szinte vég nélkül sorolhatók lennének (KUTZIÁN 1944, IV. t. 5, XXI. t. 4-5, XXIII. t. 3-5, XXIV. t. 1-4; TROGMAYER 1964, 11. kép 5, 13. kép 1; RACZKY 1976, 4. kép 1 -2, 5, 5. kép 1, 6, 6. kép 1, 9. kép 2-3, 5-8). Tálak: A finomkerámia között viszonylag nagy számban találunk táltöredékeket, amelyek közül a legtöbbször a kultúra jellegzetes típusa, a gömbös testű tál jelenik meg (3. kép 2-4) (KUTZIÁN 1944, xxviii. t. 1,9, 11). Az egyik töredékről (3. kép 5) fel­tételezhető, hogy az ún. kehelyformához tartozha­tott (KUTZIÁN 1944, XXXI. t. 2). A másik csoportot — még ha kisebb számban is a Körös-kultúra fiatalabb szakaszára jellemző éles hastörésű, kettős kónikus testű tálak töredékei alkotják (3. kép 1; 6. kép 1-2) (KUTZIÁN 1944, xxvi. t. 13, XXVIII. t. 12; ORAVECZ 1997, 6. kép 1-2). Az egyik szinte ép, szürkésbarna színű, finom kidolgozású, fényezett felületű, éles hasvonalán bütyökkel díszí­tett edény (5. kép 1) legjobb párhuzamát Oszent­iván 11 leletanyagában találjuk meg (HORVÁTH 2006, 114, Pl. IV.l). Edényfülek A Körös-kultúrára nem jellemző a fülek alkalmazá­sa (KUTZIÁN 1944, 69); a mindszent-szőlőparti lelet­anyagban egy szélesebb, vertikális elhelyezésű da­rab (4. kép 2), és másik, kónikus töredéken egy hosszúkás szalagfül fordul elő (6. kép 1) (OROSS 2007, 497, Fig. 27.7. 8). Díszítés A kerámia leletanyag nagyobb részét a díszítetlen töredékek teszik ki, mégis, a Körös-kultúra jelleg­zetes díszítéseit magán viselő darabokat is találunk a feltárás anyagában. Az edények peremét ujjbe­nyomkodások vagy bevagdalások tagolták (2. kép 1-2, 4; 3. kép 2; 4. kép 1,3). A plasztikus díszítések között említhetjük a kü­lönböző bütykökkel ellátott töredékeket, melyek lehetnek félgömbösek (3. kép 5; 5. kép 1; 6. kép 2) és bevágottak (3. kép 1). A plasztikus díszítmények másik nagy csoport­ját a rátett barbotinos darabok alkotják, mely a Kö­rös-kultúra egyik jellemző díszítésének tarthatunk (KUTZIÁN 1944, 70; TROGMAYER 1968, 6). A mínd­szent-szőlőparti töredékek közt meglehetősen nagy számban találunk ilyen darabokat (2. kép 2-3; 4. kép 1), melynek kronológiai jelentősége vitathatat­lan (TROGMAYER 1968; RACZKY 1976, 185-186; RACZKY 1983, 181; OROSS 2007, 543-546). A barbotinos díszítések másik részéhez, az ún. Schlickwurf vagy folyatott barbotin tartozik, mely a mindszenti lelet­anyagban meglepő módon jóval kisebb számban képviselteti magát. Szintén a Körös-kultúra jellegzetes díszítése a csípett motívum (KUTZIÁN 1944, 72; RACZKY 1976, 185). A csípések szabályos sorokat, ún. kalászmin­tákat alkothatnak, kiegészülhetnek karcolt díszek­kel (4. kép 4), vagy — és ez a leggyakoribb a feltá­rás leletanyagában — rendszertelenül beboríthatják az edény felületét (2. kép 4; 4. kép 3, 7). A bekarcolt díszítések általában egymással pár­huzamosok formájában jelentkeznek (4. kép 6, 8) (KUTZIÁN 1944, 73). Az egyik aljtöredéken ettől szé­lesebben és mélyebben bekarcolt, egymást keresz­tező vonalak jelentkeznek (4. kép 5), melynek pár­huzamát már a vonaldíszes kerámia környezetében találhatjuk meg (KALICZ-MAKKAY 1977, Taf. 73. 10; OROSS 2007, 568, Fig. 27. 61. 1) Egyéb leletek A nagyszámú edénytöredék mellett jóval kevesebb a más típusú leletanyag, mégis meglehetősen sok példányát ismerjük a különböző formájú agyagne­hezékek töredékeinek. Ezek egy része szövő­széknehezék (6. kép 3) lehetett, míg a paradicsom alakú (6. kép 4) és a karéjos (6. kép 5) hálónehezék kizárólag a Körös-kultúrára jellemző (KUTZIÁN 1944. 82; TROGMAYER 1992, 27). Ezen kívül beleltáro­zásra került egy hengeres idol és egy agyagmécses töredéke, valamint 73 db csiszolt 1 2 és 1 db pattin­tott kőeszköz és néhány paticstöredék is. 12 A csiszolt kőeszközök szokatlanul magas száma további vizsgálatokat tesz szükségessé. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom