Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

MULLER Robert: Mikor épült a keszthely-fenékpusztai késő római kori erőd?

Mikor épült a keszthely-fenékpusztai késő római kori erőd? épület két része közötti területen folytatott feltárást. Az előkerült éremanyag alapján feltételezik, hogy az első periódus még a tetrarchia idején felépült.

6 Az erődöt megelőző, eddig ismert épületek É-D irányban 400, K-Ny irányban 300 m-es területet ölelnek fel, tehát valóban egy nagykiterjedésű, ritkán beépített területről van szó. Az „A" épület a keleti erődfallal párhuzamosan helyezkedik el, ezért elképzelhetőnek tartjuk, hogy az erődfal irányát ehhez a központi épülethez igazították, amit talán az erőd építésével egyidejűleg építettek át, illetve bővítettek, hiszen az eléggé szokatlan oldalon, vagyis északon lévő porticus-os főbejárat az erőd Ny-i és K-i kapuit összekötő útról nyílott. A többi, távolabbi épületet pedig ugyanekkor lebontották. Hogy ez mikor történt, arra jó adatot szolgáltat a horreumtól keletre talált épület feltárása során előkerült, Vetranio 350-es vereteivel záruló éremkincs, amely post quem keltezi az erőd építését. Sági Károly kora császárkorinak határozta meg ezt az épületet, és úgy vélte, hogy csak véletlenszerűen ásták el éppen itt ezt az éremleletet, tehát az erőd építési idejére vonatkozóan ez nem bír jelentőséggel (SÁGI 1990, 262-264). Érvelése szerint „ezt az épületet az erőd megépítése előtt alapozásig lebontották és gerendavázas ház épült a helyére az erőd első, „A "periódusában.

1 A gerendaház egyik talpgerendája alatt II. Constantius Caesar 330-335ben vert kisbronzát találtuk. A kora római ház és a rátelepült gerenda-épület ásatási alaprajzát a 2. számú képen mutatjuk be. " (SÁGI 1990. 262). Sági saját magával kerül ellentmondásba tanulmányának egy későbbi részében. Ott a következők olvashatók: ,,A „C/II" időszak építkezéseihez tömérdek kő kellett. Legkönnyebben hozzáférhető építőanyagot a korábbi periódusok során már használaton kívüli épület falai, alapozásai nyújtottak. Barkóczi László által talált kora római épület köveinek kibányászása során vastag törmelékréteg keletkezett a horreum keleti oldalán. Ebben a törmelékrétegben több Valens kisbronz mellett egy verdefényes Gratianus sol idust is találtunk. 375-378 között verték ezt az aranyat. Ez a darab is valószínűsíti a „C/II" periódus 380-as indítását." (SÁGI 1990, 291). A Gratianus aureus 1970. május 27-én került elő 42 cm mélységben, a IXa szelvényben (MÜLLER 2010, 241. 1415. j.). Ez pedig a horreumtól keletre lévő korábbi épület V. és VI. helyiségeinek déli felét ölelte fel. Mindkét idézetben ugyanarról az épületről van szó, csak az első esetben már az „A" periódus előtt, a második esetben a „C/II" periódus építéséhez kapcsolódóan bontották le. Véleményünk szerint nem kora római épületről van szó, hiszen az erőd területéről egyáltalán nem ismerünk kora római érmeket, továbbá az épület területén és tágabb körzetében is csak késő római leletanyag került elő. Ez egy 4. századi épület lehet, amely ahhoz a nagy gazdasághoz tartozott, amelynek központi épülete az ún. „A" épület volt, de ezt az eröd megépítésekor lebontották. Sági utóbbi véleményének Tóth Endre nagy jelentőséget tulajdonított. „Sági Károly adatokban gazdag tanulmánya egy igen fontos érmet is közölt, amelyet valóban keltező értékűnek kell tartanunk. Barkóczi László 1959-ben a horreum feltárásakor az épülettől keletre egy olyan kőépiiletet tárt fél, amely az erőd építésénél korábbi volt, és amelyet az erőd felépítésekor elbontottak. Ennek az épületnek a lerombolásakor keletkezett törmelékből 'több Valens kisbronz mellett' Gratianus császár verdefényes aureusa (RIC 39d) került elő, amelyet 375-378 között vertek. Amennyiben ez az épület valóban korábbi az erődnél, és az eröd építésekor bontották le, akkor a bontási rétegből előkerült Gratianus aranyéremnél pontosabb és jobb keltezési bizonyíték legfeljebb egy építési felirat lehetne. Méghozzá — mivel verdefényes aranyéremről van szó, amely nem volt hosszú ideig használatban — valóban az építés időpontját jelzi. Annál is inkább, mert ez a keltezés megegyezik azzal az időponttal, amelyre a többi erőd átépítését, azaz a kerektornyos II. periódust keltezni lehet. " (TÓTH 2009, 69-70). Szerintünk a bemutatott adatokat és jelenségeket másként kell értelmezni. Eszerint az erőd megépítése előtti épület 350-ben még állt. Egy ellenséges támadás hírére ástak el benne egy Vetranioval záródó éremleletet. Az erőd felépítése ezt követően, a 350-es években kezdődhetett el, és ehhez kapcsolódóan bontották le ezt a kőépületet. A felépített erődöt a 374-es nagy szannata-kvád betörés érintette, és elpusztult. Leégett a szomszédos nagy gabonaraktár, a horreum is. 375 után, a helyreállítás során tereprendezésre került sor. Ekkor teríthették el itt azt az épülettörmelékes réteget, amelyből tegula- és imbrex töredékek valamint késő római kerámiatöredékek és egy teljesen ép vasbalta (MÜLLER 2010, 241, 1415. j.) mellett az említett Valens 6 Lásd a 4. jegyzetben emiitett előadást! 7 Sági az „A" periódust Nagy Constantinus uralkodásának végére keltezte. 147