Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
MULLER Robert: Mikor épült a keszthely-fenékpusztai késő római kori erőd?
MÜLLER Róbert Az építés idejének meghatározásánál fontos szerepet játszhatnak az érmek. 1978-ban közöltem a Fenékpusztáról szórványként a Balatoni Múzeumba került 4. századi érmek statisztikai megoszlását (MÜLLER 1987, 108). Ezt az 1569 darabot most kiegészítem az 1970 és 2000 között a feltárások során előkerült további 234 általam ismert éremmel. Az 1803 érem megoszlása a következő: Összehasonlítva a korábbi arányokkal, a következők állapíthatók meg: I. Constantinus érmeinek aránya 21,8%-ról 20% alá süllyedt, a Constans és II. Constantius énnék együttes aránya változatlanul 29,1%, az I. Valentinianus és Valens érmék együttes aránya csaknem 22%-ra nőtt, és meghaladja az I. Constantinus kori érmék arányát. Ma is úgy vélem, hogy az I. Constantinus érmék magas száma nem az erőd megépítésével, hanem az erőd építése előtt itt állt település életével hozható kapcsolatba. Sági szerint ez a statisztika azt bizonyítja, hogy az erőd I. Constantinus uralkodásának idején épült (SÁGI 1990, 267). Sági Károly érveit már Tóth Endre cáfolta (TÓTH 2009, 68-70), egyes kérdésekre pedig a későbbiekben még visszatérünk. Az erőd megépítése előtti településről sajnos viszonylag keveset tudunk. Nem városias település lehetett, hanem inkább egy nagybirtok központja, esetleg egy nagy villagazdaság. Erre utalhat, hogy nagyobb kiterjedésű, de ritkán beépített lehetett. Déli irányban túlnyúlt a későbbi erőd területén, hisz 1885-ben Lipp Vilmos, aki a DNy-i saroktorony előtt, attól távolabb ásatott ( MÜLLER 2010, 13), azért gondolta, hogy az erőd belsejében talált rá a temetőre, mert a sírok egy részét épületfalak közé ásták (LIPP 1886, 142). Egy másik épület maradványait 1980-ban a déli erődfaltól 150 m-re Sági Károly, majd 2000-ben magam is megtaláltam, ezt is sírok vették körül, illetve sírokat ástak bele (MÜLLER 2010, 238). Egy korábbi épület fütésvezetékét vágta el a déli erődfal (MÜLLER 1987, 1. kép), és a horreumtól keletre is előkerült egy korábbi épület, amit már 1959-ben Barkóczi László megtalált, majd 1970-ben Horváth László teljesen feltárt (SÁGI 1990, 262, 2. kép). Az ezzel kapcsolatos kérdésekre még majd vissza kell térnünk. Az erőd DNy-i részén végzett geofizikai mérések eddig ismeretlen épületeket mutattak ki (HEINRICH-TAMÁSKA 2008a, 97, Abb. 3.). Ezek között is lehetnek olyanok, amelyek korábbiak az erődnél. A korábbi település legfontosabb épülete az ún. „A" épület lehetett az erőd keleti felében. Ez a több mint 100 m hosszú épület tulajdonképpen két épületből áll. Erre már B. Thomas Edit is rájött (B. THOMAS 1964, 63), és szerinte az északi rész volt a korábbi. Vele ellentétben Hajnóczi Gyula úgy vélte, a déli épület a korábbi (HAJNÓCZI 1975, 54). Feltehetően az utóbbinak van igaza, hisz a közelmúltban végzett talajradar mérések alapján a déli épület eredetileg észak felé egy apszissal záródott (HEINRICH-TAMÁSKA 2008, 216, Abb. 5.). Ezt visszabontva épült hozzá valamikor az északi rész. Straub Péter és Heinrich-Tamáska Orsolya 2009-ben az „A" Kibocsátó uralkodási idő db % Diocletianus 284-305 25 1,4 (I.) Constantius Chlorus 293-306 11 0,65 Maximianus 306-312 24 1,3 Galerius 305-311 26 1,4 Maximinus Daia 308-313 3 0,2 Maxentius 306-312 3 0,2 I. Constantinus 306-337 354 19,6 Urbs Roma (Constantinus és fiai által kiadott ünnepi v. emlékérem) 330-335 körül 3 0,2 Constantinopolis (Constantinus és fiai által kiadott ünnepi v. emlékérem) 330-335 körül 5 0,3 (I.) Licinius 308-324 45 2,5 Crispus 317-326 25 1,4 Helena (I. Constantius felesége) 3 0,2 Dalmatius 335-337 6 0,4 II. Constantinus 337-340 118 6,5 Constans 337-350 202 11,2 II. Constantius 337-361 323 17,9 Constantinus dinasztia 305-364 13 0,7 Magnentius 350-353 9 0,5 Vetranio 350 9 0,5 Constantius Gallus 351-354 73 4,0 Iulianus 361-363 59 3,3 Iovianus 363-364 17 0,9 Procopius 365-366 1 0,05 I. Valentinianus 364-375 152 8,4 Valens 364-378 243 13,5 Gratianus 375-383 34 1,9 II. Valentinianus 375-392 3 0,2 Valentinianus dinasztia 364-395 12 0,7 4. század 300-400 2 0,1 összesen 1803 100 1. táblázat: A fenékpusztai érmek statisztikai megoszlása Tab. 1: Statistische Verteilung der Münzen von Fenékpuszta 146
