Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

MULLER Robert: Mikor épült a keszthely-fenékpusztai késő római kori erőd?

MFMÉ - StudArch 12 (2011) 127-136 MIKOR ÉPÜLT A KESZTHELY-FENÉKPUSZTAI KÉSŐ RÓMAI KORI ERŐD? MÜLLER Róbert Bár a keszthely-fenékpusztai erőd kutatása kisebb nagyobb megszakításokkal csaknem 130 éve tart,

1 a vele kapcsolatos kérdések egy részében még mindig nem jutott megnyugtató, egységes véleményre tudományunk. A nyitott kérdések közé tartozik az erőd építésének pontos ideje. Csak abban van egyetértés, hogy a fenékpusztai erőd is a késő római kori belső pannóniai erődök közé tartozik, és a 4. században épült. Ezekre az erődökre a négyszögletes alaprajz, a vastag falak és a falakhoz csatlakozó kerek tornyok a jellemzőek. Ilyen erődöt ismerünk Fenékpusztáról, Környéről, Ságvárról és Alsóhetényről.

2 Az utóbbi két erődnek azonban van egy korábbi periódusa is, amelyre a keskenyebb falak, a patkóvagy U alakú tornyok és a legyező alakú saroktornyok a jellemzőek. Ez a periódus megtalálható Tácon is, ahol a második periódus már nem épült meg. Fenékpusztán viszont biztos, hogy nem volt korábbi, patkó- és legyező alakú tornyos periódus.

3 A fenékpusztai erőd építési idejére vonatkozóan a legkorábbi időpontot Mócsy András javasolta, aki elképzelhetőnek tartotta, hogy a tetrarchia idején vagy Nagy Constantin uralkodása alatt épült fel az erőd (MÓCSY 1974. 140-141). Sági Károly különböző írásaiban különböző időpontokra keltezte a fenékpusztai erődöt, utolsó munkáiban Nagy Constantin uralkodásának végére, eszerint 337-ben már álltak a falak (SÁGI 1978, 47; ERDÉLYI-SÁGI 1980, 153; SÁGI 1990, 267-268). Legutóbb Heinrich-Tamáska Orsolya is ezt az álláspontot képviselte.

4 A belső erődök építési idejével Radnóti Aladár foglalkozott először, és ezt a 4. század közepére, II. Constantius uralkodásának idejére tette (RADNÓTI 1954, 495). Ezzel egyetértett egy időben Mócsy és Sági is (SÁGI i960, 180, 196, 254; MÓCSY 1962, 700). Az Alsóhetényen talált énnek alapján Soproni Sándor is a 350-es évek végére keltezte az erődök kerek tornyos periódusát (SOPRONI 1974, 184-185; SOPRONI 1975, 179; SOPRONI 1978, 143-145). Magam is úgy gondoltam, hogy a 4. század közepén épült fel a fenékpusztai erőd (MÜLLER 1987, 107-108; MÜLLER 2010, 238-242). Tóth Endre először úgy vélte, hogy I. Valentinianus uralkodásának idején készült az erődök második periódusa (TÓTH 1975, 188), majd még későbbre, a 374-es szarmata-kvád betörés és I. Valentinianus 375-ös halála utánra tette ezt (TÓTH 1985,125-126; TÓTH 2009,67-71).

5 Hasonlóan vélekedett Barkóczi László (BARKÓCZI-SALAMON 1984, 169), Hannatta János (HARMATTA 1971, 265) és egy időben Sági Károly is (SÁGI 1961, 403-405; SÁGI 1970, 151). / Az erődről már Bél Mátyás megemlékezett az 1740-es években (BÉL 1999, 42^3). A felszíni nyomok alapján 1861-ben Römer Flór is mérette fel és tette közzé az alaprajzot (RÓMER 1862). Az első feltárást Lipp Vilmos végezte 1883-ban (LIPP 1886, 139-140), legutóbb pedig Straub Péter és Heinrich-Tamáska Orsolya 2009-ben kutattak az erődbelsőben (RégKutMagy 2009 (2010) 242-244). 2 Fenékpuszta Keszthely, Alsóhetény pedig Dombóvár határában található. 3 A legutóbbi összefoglalás a korábbi irodalommal: TÓTH 2009. 4 A Romania Gothica című konferenciasorozat „ The frontier world, Romans, barbarians and the military culture " című budapesti 2010. október 1-i rendezvényén „Spätantike Defensivpolitik und die pannonischen Innenbefestigungen — Funktion, Datierung und Weiternutzung" címmel tartott előadásában, illetve az azt követő vitában megerősítette, hogy főleg az "A " épület 2009. évi kutatása alapján az erőd építésének kezdetét Nagy Constantin uralkodásának idejére keltezi, de Ságival ellentétben elképzelhetőnek tartja, hogy az építkezés elhúzódott, egészen a 340-es évekig. Vő. HEINRICH-TAMÁSKA 2011. 5 Ebben érvként támaszkodott a Göd-Bócsaújtelepen, tehát a Barbaricumban megkezdett, de fel nem épített erőd keltezésére. amit az ásató I. Valentinianus uralkodásának idejére tett (MRÁV 2005. 295 296; MRÁV2005a. 776-777). Ott is kerek torony van, de az nem csak érinti az erődfalat, hanem annak középvonalában helyezkedett el. 145