Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

V. SZABÓ Gábor: Ahol a bronz terem... Előzetes jelentés a baks-temetőparti késő bronzkori lelőhelyen végzett fémkereső műszeres kutatásokról

Ahol a bronz terem. zelésekkel — nem zárulnak le a HaBl időszakban, hanem megérik a HaB2, esetleg a HaB3 perió­dust is. A Gáva-kultúra kerámiarepertoárjának megje­lenése a HaAl periódusra tehető. Ennek az új ke­rámiatípusnak a korai együttesei azonban nem egy­szerre jelentkeznek a kultúra későbbi, teljes el­terjedési területén. A Gáva-kultúra egyes jegyeit hordozó edényformák először a Rei.Bz.D periódus és a HaAl periódus átmeneti időszakában tűnnek fel a Felsőszőcs- és Piliny-kultúrák együttesei­ben. 3 9 A klasszikus értelembe vett Gáva-kerámia­stílus teljes repertoárját 4 0 hordozó együttesek csak ezt követően, a HaAl periódus folyamán tűnnek fel, a Kárpát-medence egyelőre csak a bizonytala­nul körülhatárolható északkeleti régiójában. 4 1 Ezt a HaAl időszakra keltezhető új anyagcsoportot ne­veztük mi proto-Gáva-típusnak (V. SZABÓ 2004a, 157. 17.j.). Ugyanebben a periódusban (HaAl) a Duna-Ti­sza közén és a Polgártól-Szegedig húzódó Tisza szakasz mentén még egy teljesen más kapcsolat­rendszerű — általunk eddig pre-Gávának nevezett kerámiastílussal számolhatunk (V. SZABÓ 2004a, 84-85). Ennek a kerámiastílusnak az a jellemzője, hogy továbbélnek benne a halomsíros, illetve az észak-alföldi térségben a Piliny-kultúra formái, ám meghatározó fonna- és díszítéstípusai a korai és idősebb urnamezős időszak (frühe und ültere örnenfelderzeit) dunántúli és nyugat-szlovákiai lelőhelyeinek kerámiaművességével kapcsolhatók össze. A nyugati kerámiaelemek mellett hangsú­lyosan jelentkezik a Marostól délre eső régió — a Belegis- és a vele egykorú bánáti kultúrák — faze­kasságának a hatása is ebben az anyagcsoportban. A Kárpát-medence északkeleti tájain kialakult Gáva-kultúra edénytípusai a Polgártól délre eső kö­zépső és déli Tisza vidéken, valamint a Körösök és a Berettyó menti tájakon a HaA2 és a HaBl idő­szak folyamán terjednek el. 4 2 Zárt együtteseinek megjelenésével a Maros vonaláig számolhatunk (V. SZABÓ 1996, 41). A kutatás az utóbbi évekig a Gáva-kultúra ke­let-magyarországi jelenlétét a HaBl időszak végé­vel zárta (KEMENCZEI 1984, 62, 85-86, 94, 96; PARE 1999, 419), mivel az ezt követő időszakban egyetlen olyan leletegyüttest sem ismertünk, 4 , amelyet en­nél későbbre lehetett volna keltezni. A Gáva-kultúrába sorolt kerámiaegyüttesek HaBl időszakkal való lezárása az Alföldön azon­ban több szempontból is kérdésessé vált az elmúlt időszakban, mivel egyre több jel utal arra, hogy ez a típusú fazekasság szinte változatlanul fennmarad a HaB2 periódus idején (METZNER-NEBELSICK 2002, 476). Erre a következő adatok utalnak: 1. A környező régiókban, mint például Kárpát­alján, Észak-Moldvában, Kelet-Szlovákiában és Erdélyben a Gáva-kultúra települései egyértelműen továbbélnek a HaB2-3 periódusban is (LÁSZLÓ 1994, 196; FURMÁNEK ET AL. 1999, 104; PARE 1999, 419-421; PAN KAU 2004, 41-42, 86-95). 4 4 2. A Gáva-kultúrát követő Mezőcsát-kultúra HaB2 és 3 időszakra keltezett temetkezési közössé­gei csak két izolált térségben, az észak-alföldi és a 39 Ide sorolhatók például az oláhláposi 2. fázisba sorolt halmok kannelúrás edényei (KACSÓ 2001. Abb. 12-21), a pete­csengersimai település Lápos II-Gáva Iperiódusba sorolt leletei (MARTA 2009. 101-103), vagy a Hernádvécsén feltárt sírok és gödrök leletanyaga (Kalli András: Késő bronzkori település és temető Hernádvécse határában. Egyetemi szakdolgozat. Budapest 2010). 40 A Gáva-kultúra meghatározó kerámiatípusainak leírását lásd V. SZABÓ 1996. 31-36: V. SZABÓ 2004a. 84. 17. j.; MARTA 2009, 102. 730. j. 41 Ennek a korai fázisnak lehet a képviselője a nagykállói település anyaga (KEMENCZEI 1982), amelyet egy a Ha A1 periódus­ra tehető bronzkincs is keltez. 42 Jellegzetes edényformáinak elterjedése és kapcsolatrendszere az erdélyi és a Kárpátoktól keletre eső moldvai térséggel szorosan kommunikáló technokomplexum képét rajzolja ki. A korábbi periódusban megfigyelhető kapcsolatok az urname­zös kultúra térsége irányában ekkortól szinte teljesen megszűnnek. 43 Ez alól kivételt egy hódmezövásárhely-solt-paléi gödör anyaga jelentett, amelyben a Gáva-kultúra jellegzetes kerámiatí­pusaival egy ütt került elő egy, a Kyjatice- és Mezőcsát-kultúrák kerámiaművességére jellemző edény (V. SZABÓ 1996, 38-39, Abb. 44 7-9, 45). 44 K elet-Szlovákiában a Gáva-kultúra HaB2—3 periódusban való továbbélésére a szomotori/Somotor (SK) erődített települé­sen előkerült kerámiaanyag azon darabjai utalnak, amelyek a Mezőcsát-kultúra kerámiájával mutatnak rokonságot (ilye­nek pl. PASTOR 1958. Obr. 5, Ta f. 1. 1. Taf. II. 6: FURMÁNEK ET AL. 1999. Abb. 11). A Gáva-kultúra erdélyi változatának HB2-3 periódusig való továbbélését teleki/Teleac (RO) település anyagának elemzésével legutóbb Horia Ciugudean bizonyította ismételten (C/UGUDEAN 2009). Korábban ehhez lásd még VAS1LIEV 1999. 175-176; PAN KAU 2004. 41-42, 94-95). 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom