Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

V. SZABÓ Gábor: Ahol a bronz terem... Előzetes jelentés a baks-temetőparti késő bronzkori lelőhelyen végzett fémkereső műszeres kutatásokról

V. SZABÓ Gábor Kr. e. (század) MüllerKarpe Kemenczei 1996 MetznerNebelsick 2002 Kincsegyüttesek BaksTemetőpart Kr. e. (század) MüllerKarpe Kemenczei 1996 MetznerNebelsick 2002 Alföld Dunántúl Északiközéphegység BaksTemetőpart 10 HaBl IVa IV SzentesNagyhegy Hajdúböszörmény Rohod Velem II Bükkaranyos III Borsodgeszt • 9 HaB2 IVb V Óföldeák Tarhos Szentes Arad/' Prügy Biharugra Vetés Románd Sághegy Dinnyés Dunakömlöd Tállya-Ovár Bükkszentlászló I-II-III Parád-Várhegy • 9 HaB3 Va V Óföldeák Tarhos Szentes Arad/' Prügy Biharugra Vetés Románd Sághegy Dinnyés Dunakömlöd Tállya-Ovár Bükkszentlászló I-II-III Parád-Várhegy • 8 HaCl Vb VI Fügöd • 1. táblázat: A szövegben említett leletegyüttesek időrendi helyzete Tab. 1: Chronologische Einordnung der im Text erwähnten Fundensembles Körös-Maros közi régióban tűnnek föl.

4:

1 A Gávakultúra korábbi elterjedési területén belül csak ebből a két régióból ismerjük ezeknek a közösségeknek a temetőit. A Mezőcsát-kultúrához biztosan köthető település máig nem került elő. Ezzel szemben a Gáva-kultúra települései más korszakokhoz képest is kiemelkedő számban vannak jelen, benépesítve az addig kihasználatlan zónákat is. 3. A Mezőcsát-kultúra észak- és dél-alföldi temetőiben egyaránt erőteljesen jelen van a Gáva- és a Kyjatice-kultúra továbbélő kerámiatradíciója (KEMENCZEI 2005, 120-121; METZNER-NEBELSICK 1998, 368-370). Ez a fazekas hagyomány egészen a szkíta korig létezik az alföldi területeken. 4. A Kárpát-medence keleti felében a HaBl időszakban tapasztalható — minden bizonnyal szakrális okokkal magyarázható — deponálási tevékenység kevésbé intenzív formában, de folytatódik a HaB2-3 periódusokban. A deponált tárgyak zöme az előző korszakokban is gyártott és használt fonna, az elrejtett kincsek egy része pedig egy ideig — a HaB2 periódus végéig biztosan — még összetételében is változatlanul követi a korábbi deponálási hagyományt.

4

6 A fenti adatok alapján feltételezhetjük, hogy a Gáva-kultúra kerámiatradícióját hordozó, illetve a hajdúböszörményi típusú kincseket elrejtő közösségek egy jelentős része a Tisza vidéken is megéli a HaB2 és talán a HaB3 periódusokat, vagyis a Kr. e. 9. századot.

4 Ezt az elképzelést látszik megerősíteni a bakstemetőparti példa is: az itt előkerült bronzleletek második és harmadik csoportja arra utal, hogy ezen a településen sem zárul le az élet a HaBl időszak végén, hanem töretlenül folytatódik tovább a HaB2 periódusban is. A korábban is használt kerámiaformák változatlanul készülnek tovább, az addig használt bronz tárgytípusok nagy részét továbbra is 45 A Mezőcsát-kultúra egy' lehetséges értelmezéséről az eddigiektől eltérő szempontok figyelembevételével lásd METZNERNEBELSICK 1998; METZNER-NEBELSICK 2002. 475-482, 487. 46 Ez a hagyomány — ahogyan arra Carola Metzner-Nebelsick felhívja a figyelmet — a HaB2-3 periódus idejében megv áltozik. Ekkortól fokozatosan új összetételű — lószerszámokat, fegyvereket, illetve ritkábban ékszereket tartalmazó, immár kivétel nélkül ép tárgyakat magukba foglaló — kincs elrejtése válik uralkodóvá (METZNER-NEBELSICK 2002, 56-57, Abb 12). 47 Lásd a Kemenczei Tibor Hortfundstufe IVb és Va, illetve Carola Metzner-Nebelsick V. periódusait. 102