Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
V. SZABÓ Gábor: Ahol a bronz terem... Előzetes jelentés a baks-temetőparti késő bronzkori lelőhelyen végzett fémkereső műszeres kutatásokról
V. SZABÓ Gábor Az előkerült töredékek tanúbizonysága szerint a leggyakoribb edényformák egyike a ferdén árkolt vagy turbántekercses tál volt (10. kép 1-3). Szélesen elhúzott, keskenyebb árkolású peremváltozat jóval gyakoribb (10. kép 1-2), mint a fonatszerüen kialakított, sürübb árkolású perem (10. kép 3). A másik jellegzetes tömegárunak a nagyobb méretű, hengeres vagy tölcséres nyakú, oldalán ívelt girlandokkal vagy függőleges árkolással díszített, fényezett felületű tárolóedények különböző méretű példányai mutatkoztak (8. kép 1-2). Jelentős számban kerültek elő a szintén a Gáva-kultúra specialitásának számító „háromemeletes" tárolóedények töredékei (8. kép 3). A Gáva kultúra egyik legjellegzetesebb edénytípusát képviselik azok a hullámos vagy egyenes peremű töredékek, amelyek hasát bekarcolt vonalkötegek díszítik (8. kép 4-5). A mintázat általában cikk-cakkszerüen vagy hullámvonalasan bekarcolt vonalcsoportokból van kialakítva. Hullámos és egyenes peremű változattal készítik a szélesen kihajló peremű, belső oldalukon koncentrikus árkolással díszített nagy tálakat (9. kép 1-2). Ennek a kerámiaművességnek a jellegzetes csészetípusai azok a perem fülé húzott fülű, éles hastörésű, gyakran omphaloszos aljjal díszített darabok, amelyeket széles, lapos szalagfűllel látnak el (10. kép 6-7). 1 9 Sok töredék a csészék azon csoportjába tartozott, amelyek belsejét geometrikus mintázatú sekély árkolással díszítették (10. kép 4). Ezeknek az edénykéknek hullámos peremű változatával is találkozhatunk (10. kép 5). Egyedi darabnak tűnik egy cilindrikus formájú, sekély, geometrikus árkolással díszített edény (9. kép 4). Külön kategóriát alkotnak a Gáva-kultúra más lelőhelyein is gyakori idol vagy amulett típusok, valamint az állat alakú plasztikák, amelyekből több mint egy tucatnyi ép és töredékes darabot találtunk (11. kép 1-3). A bemutatott edények világosan reprezentálják a Gáva-kultúra HaA2-Bl periódusban ismert, látványos, a Kárpát-medence keleti felét érintő homogenitását. Egyelőre úgy tűnik, a baksi kerámialeletek között nincsenek olyanok, amelyek arra utalnának, hogy a Dél-Alföldön ebben az időszakban önálló területi jegyekkel jellemezhető változataival számolhatunk a Gáva-kultúra fazekasságának. Hasonlóképpen nem találtuk nyomát ellentétben a későbbiekben ismertetendő fémtárgyakkal — olyan sajátosságoknak sem, amelyek ebben a homogén tömbben kronológiai csoportok leválasztására nyújtanának lehetőséget. A lelőhelyen mindössze néhány szórványként gyűjtött edénytöredék tért el az eddig bemutatott kerámiadíszítési metódustól. Egy ilyen darabon besraffozott háromszögekből és egymásba kapcsolódó, bepecsételt S-motívumokból álló mintázat figyelhető meg (11. kép 4). A bepecsételt S-motívum legkorábban Délnyugat-Romániában, Nyugat-Szerbiában és Északnyugat-Bulgáriában elterjedt, bekarcolt-bepecsételt díszü kerámiahorizontba sorolt kultúrák és csoportok-1 1 fazekasságában tűnik fel a HaB2 periódus folyamán, de a díszítés használata igazán csak a Basarab-kultúra időszakában válik általánossá (METZNER-NEBELSICK 1992, 354-356. Abb. I). 2 1 A HaBl-B2 periódusokra keltezett bepecsételt-bekarcolt fazekasság Baks-Temetőparthoz legközelebb eső képviselője a Vajdaságban és a Bánátban elterjedt Gornea-Kalakaca-kultúra, amelynek lelőhelyein mind az S-motívumos bepecsételéssel (MEDOVIC 1988, Sl. 87. 11, Sl. 170. 3; GUMÄ 1993, Pl. XLI. l), mind a párhuzamos vonalakkal kitöltött háromszög díszítéssel (MEDOVIC 1988, Sl. 84. 1, Sl. 108. 4) találkozhatunk. A Gornea-Kalakaca-kultúra keráteljesség igénye nélkül — az alábbifontosabb lelőhelyek világíthatják meg: Biharkeresztes (V. SZABÓ 2004, 6. kép), Doboz (V. SZABÓ 2004, 7. kép), Gyoma 133 (KEMENCZEI-GEN1TO 1990, V1CZE 1996), Köröm (KEMENCZEI 1984, Taf. 135-147), Poroszló (PATAY1976), Prügy (KEMENCZEI 1984. Taf. 148-157), Hódmezővásárhely Solt-Palé (V. SZABÓ 1996, 37-43. kép). 19 A HaA 1 periódus hasonló formájú, de háromszög átmetszetü, síkozott fülű csészéitől ez a széles, lapos szagfül különbözteti meg a Gáva-kultúra ilyen darabjait. 20 Ezek a Gornea-Kalakaca-, Insula-Bamdui-, Babadag II-, Psenicevo II-, Cozia-kultúra és csoport (HANSEL 1976. 118-165: GUMÄ 1995: PARE 1999. 408-413). Megjelenésük időpontja vitatott: a kutatás egy része (pl. GUMÄ1995. 112-114; DÓRRER 2008, 564) a HaBI, egy másik része a HaB2 (pl. PARE 1999, 408-413) periódustól keltezi elterjedésüket. Arra, hogy az alföldi területek kapcsolatban állnak ennek a fazekasságnak a hordozóival, egy Biharkeresztesen előkerült, az al-dunai térségre jellemző, bepecsételt motívumokkal gazdagon díszített edény nyújt látványos bizonyítékot. A tárgy a Gáva-kultúra kerámiatípusaival keltezhető gödörből került elő, közlését a közeljövőben tervezem. 21 A Basarab-kultúra legkorábbi megjelenésével a Vaskapu-környéki zónában már Kr. e. a 9. században számolhatunk (DÓRRER 2008, 567-572), így nem tartható kizártnak, hogy a Gáva-kultúra HaB2 periódusban továbbélő csoportjai érintkezhetnek ennek a kerámiastílusnak a legkorábbi hordozóival. 96
