Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

V. SZABÓ Gábor: Ahol a bronz terem... Előzetes jelentés a baks-temetőparti késő bronzkori lelőhelyen végzett fémkereső műszeres kutatásokról

V. SZABÓ Gábor Az előkerült töredékek tanúbizonysága szerint a leggyakoribb edényformák egyike a ferdén árkolt vagy turbántekercses tál volt (10. kép 1-3). Széle­sen elhúzott, keskenyebb árkolású peremváltozat jóval gyakoribb (10. kép 1-2), mint a fonatszerüen kialakított, sürübb árkolású perem (10. kép 3). A másik jellegzetes tömegárunak a nagyobb méretű, hengeres vagy tölcséres nyakú, oldalán ívelt girlandokkal vagy függőleges árkolással dí­szített, fényezett felületű tárolóedények különböző méretű példányai mutatkoztak (8. kép 1-2). Jelentős számban kerültek elő a szintén a Gá­va-kultúra specialitásának számító „háromemele­tes" tárolóedények töredékei (8. kép 3). A Gáva kultúra egyik legjellegzetesebb edénytí­pusát képviselik azok a hullámos vagy egyenes pe­remű töredékek, amelyek hasát bekarcolt vonalkö­tegek díszítik (8. kép 4-5). A mintázat általában cikk-cakkszerüen vagy hullámvonalasan bekarcolt vonalcsoportokból van kialakítva. Hullámos és egyenes peremű változattal készítik a szélesen kihajló peremű, belső oldalukon koncent­rikus árkolással díszített nagy tálakat (9. kép 1-2). Ennek a kerámiaművességnek a jellegzetes csé­szetípusai azok a perem fülé húzott fülű, éles hastörésű, gyakran omphaloszos aljjal díszített da­rabok, amelyeket széles, lapos szalagfűllel látnak el (10. kép 6-7). 1 9 Sok töredék a csészék azon csoportjába tarto­zott, amelyek belsejét geometrikus mintázatú se­kély árkolással díszítették (10. kép 4). Ezeknek az edénykéknek hullámos peremű változatával is ta­lálkozhatunk (10. kép 5). Egyedi darabnak tűnik egy cilindrikus formájú, sekély, geometrikus árkolással díszített edény (9. kép 4). Külön kategóriát alkotnak a Gáva-kultúra más lelőhelyein is gyakori idol vagy amulett típu­sok, valamint az állat alakú plasztikák, amelyekből több mint egy tucatnyi ép és töredékes darabot ta­láltunk (11. kép 1-3). A bemutatott edények világosan reprezentálják a Gáva-kultúra HaA2-Bl periódusban ismert, lát­ványos, a Kárpát-medence keleti felét érintő ho­mogenitását. Egyelőre úgy tűnik, a baksi kerámia­leletek között nincsenek olyanok, amelyek arra utalnának, hogy a Dél-Alföldön ebben az időszak­ban önálló területi jegyekkel jellemezhető változa­taival számolhatunk a Gáva-kultúra fazekasságá­nak. Hasonlóképpen nem találtuk nyomát ellentétben a későbbiekben ismertetendő fémtár­gyakkal — olyan sajátosságoknak sem, amelyek ebben a homogén tömbben kronológiai csoportok leválasztására nyújtanának lehetőséget. A lelőhelyen mindössze néhány szórványként gyűjtött edénytöredék tért el az eddig bemutatott kerámiadíszítési metódustól. Egy ilyen darabon be­sraffozott háromszögekből és egymásba kapcsoló­dó, bepecsételt S-motívumokból álló mintázat figyelhető meg (11. kép 4). A bepecsételt S-mo­tívum legkorábban Délnyugat-Romániában, Nyu­gat-Szerbiában és Északnyugat-Bulgáriában elter­jedt, bekarcolt-bepecsételt díszü kerámiahorizontba sorolt kultúrák és csoportok-1 1 fazekasságában tűnik fel a HaB2 periódus folyamán, de a díszítés hasz­nálata igazán csak a Basarab-kultúra időszakában válik általánossá (METZNER-NEBELSICK 1992, 354-356. Abb. I). 2 1 A HaBl-B2 periódusokra keltezett bepecsé­telt-bekarcolt fazekasság Baks-Temetőparthoz leg­közelebb eső képviselője a Vajdaságban és a Bánát­ban elterjedt Gornea-Kalakaca-kultúra, amelynek lelőhelyein mind az S-motívumos bepecsételéssel (MEDOVIC 1988, Sl. 87. 11, Sl. 170. 3; GUMÄ 1993, Pl. XLI. l), mind a párhuzamos vonalakkal kitöltött három­szög díszítéssel (MEDOVIC 1988, Sl. 84. 1, Sl. 108. 4) találkozhatunk. A Gornea-Kalakaca-kultúra kerá­teljesség igénye nélkül — az alábbifontosabb lelőhelyek világíthatják meg: Biharkeresztes (V. SZABÓ 2004, 6. kép), Doboz (V. SZABÓ 2004, 7. kép), Gyoma 133 (KEMENCZEI-GEN1TO 1990, V1CZE 1996), Köröm (KEMENCZEI 1984, Taf. 135-147), Poroszló (PATAY1976), Prügy (KEMENCZEI 1984. Taf. 148-157), Hódmezővásárhely Solt-Palé (V. SZABÓ 1996, 37-43. kép). 19 A HaA 1 periódus hasonló formájú, de háromszög átmetszetü, síkozott fülű csészéitől ez a széles, lapos szagfül különbözteti meg a Gáva-kultúra ilyen darabjait. 20 Ezek a Gornea-Kalakaca-, Insula-Bamdui-, Babadag II-, Psenicevo II-, Cozia-kultúra és csoport (HANSEL 1976. 118-165: GUMÄ 1995: PARE 1999. 408-413). Megjelenésük időpontja vitatott: a kutatás egy része (pl. GUMÄ1995. 112-114; DÓRRER 2008, 564) a HaBI, egy másik része a HaB2 (pl. PARE 1999, 408-413) periódustól keltezi elterjedésüket. Arra, hogy az alföldi terüle­tek kapcsolatban állnak ennek a fazekasságnak a hordozóival, egy Biharkeresztesen előkerült, az al-dunai térségre jellem­ző, bepecsételt motívumokkal gazdagon díszített edény nyújt látványos bizonyítékot. A tárgy a Gáva-kultúra kerá­miatípusaival keltezhető gödörből került elő, közlését a közeljövőben tervezem. 21 A Basarab-kultúra legkorábbi megjelenésével a Vaskapu-környéki zónában már Kr. e. a 9. században számolhatunk (DÓRRER 2008, 567-572), így nem tartható kizártnak, hogy a Gáva-kultúra HaB2 periódusban továbbélő csoportjai érintkez­hetnek ennek a kerámiastílusnak a legkorábbi hordozóival. 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom