Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

ANDERS Alexandra - PALUCH Tibor: A Körös-kultúra fiatalabb időszakának települése Mindszent határában

MFMÉ - StudArch 12 (2011) 15-29 A KÖRÖS-KULTÚRA FIATALABB IDŐSZAKÁNAK TELEPÜLÉSE MINDSZENT HATÁRÁBAN ANDERS Alexandra - PALUCH Tibor Mindszent-Szőlőpart lelőhelye Csongrád megyében, Mindszent községtől északra, a Tisza egykori mellékfolyójának partján, a Kurca ér magaspartján található. A környezetéből mintegy 3,5-4 m-re kiemelkedő magaslat jól beazonosítható a József-kori katonai fölméréseken is; az I. fölmérés idején (1782-1785) még közvetlenül az ártéren, vizesmocsaras környezetben található (1. kép 1), míg a II. fölvételezés idejére (1819-1869) ez a terület már rétként szerepel

1 (1. kép 2). A szárazabb részeken szőlőt telepítettek a 18. században (KRUZSLICZ 1996, 101 102) és ekkor tűnik föl a Teleki Szőlők elnevezés is, mely mind a mai napig megőrződött a Szőlők alja, Szőlőpart kifejezésekben (SZ. BOZÓKI 1996). Mindszent határa nem bővelkedik a Körös-kultúra leleteiben; pontosabb megjelölés nélkül Csallány Gábor gyűjtött a 20. század elején néhány jellegzetes cseréptöredéket (K.UTZIÁN 1944, 10; VÖRÖS 1996, 55), majd az 1950-es években a bizonytalan megjelölésű Tisza-partról és Berta tanyáról kerültek leletek a helyi múzeumok gyűjteményeibe (VÖRÖS 1996, 55, 57-59). Jelen ismereteink szerint a város határából nyolc kora neolitikus lelőhelyet tartunk nyilván (PALUCH s. a.). A szőlőparti lelőhelyet Szalontai Csaba 1990ben végzett terepbejárásából ismertük meg, ahonnan nagy mennyiségű, a Körös-kultúra fiatalabb szakaszába sorolható kerámiatöredéket és állatcsontot gyűjtött.

2 A leletek közé tartoztak a kultúra jellegzetes paradicsom alakú hálónehezéke mellett az agyagkanál- és mécsesláb-töredékek is. Mindezeken túl néhány bronzkori cserép is előkerült a felszínről. Az előzetes terepbejárási adatok figyelembevételével 1992. október 5. és 21. közt a lelőhelyen szondázó ásatást végeztünk (1. kép 3).

3 Sajnos, az ásatást nem követte a gyors leletfeldolgozás — ezt a munkát Paluch Tibor vette át néhány évvel ezelőtt és neki köszönhető, hogy jelen kötetben ez a beszámoló napvilágot láthat. Nagyon fájdalmas, hogy a feltárás egykori résztvevői közül ketten már nem olvashatják e sorokat. KUTATÁSTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Hogy miért is került sor erre a szondázó ásatásra a terepbejárási leletanyag tanulmányozása után, ismernünk kell az 1980-as évek végének, az 1990-es évek elejének tudományos „hangulatát". Ebben az időszakban a magyarországi neolitikum kutatásának fontos területe volt az ún. proto-Vinca-elmélet; az ehhez kapcsolódó, olykor szenvedélyes vitákkal együtt. így érthető, hogy miért fordultunk kitüntetett érdeklődéssel a Körös-kultúra fiatalabb szakaszába tartozó — akkori szóhasználattal élve „protovinca"

4 jellegű cseréptöredékeinek lelőhelye felé, annak reményében, hogy feltárásunkkal hite/ /. katonai felmérés: Col. XVIII-XIX. Sec. 30.; II. katonai felmérés: Col. XXXVII. Sec. 59. 2 Szalontai Csaba: Mindszent régészeti topográfiája és településtörténete. Egy etemi szakdolgozat kézirata. JA TE Szeged 1992, 53-54, XIII. t. 1-4, XIV. t. 1-7, XV. L, XXVII-XXIX. t. 3 A feltárást Lőrinczy Gábor vezette, munkatársak: Anders Alexandra, fBende Lívia, Szalontai Csaba, Polgár Zoltán, valamint időnként fOrmándy János, Tóth Katalin és Bánki-Horváth Mihály is. A feltárást Trogmayer Ottó, a Móra Ferenc Múzeum akkori igazgatója támogatta szakmailag és anyagilag egyaránt, melyért e helyen is köszönetet mondunk. Szállásunkat és étkezésünket Mindszent város önkormányzata biztosította. 4 A továbbiakban a kifejezést abban a formában idézzük, ahogyan az a hivatkozott publikációban megjelent. 15