Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

ANDERS Alexandra - PALUCH Tibor: A Körös-kultúra fiatalabb időszakának települése Mindszent határában

ANDERS Alexandra - PALUCH Tibor lesíteni tudjuk a terepbejáráson előkerült leletanyagot. Jelen tanulmánynak természetesen nem lehet célja, hogy a proto-Vinca-elméletről teljes összegzést nyújtson, mégis, az időszak megértéséhez röviden az alábbiakban foglalhatók össze ismereteink: Dragoslav Srejovie 1963-ban vezette be a fogalmat és azokra a leletekre értette, melyek a Starcevo-kultúra elterjedésén belül jellegzetes korai Vinca formákat hordoznak (SREJOVIC 1963, 7). A magyar szakirodalomban a kifejezést először Makkay János használta egy 1968-ben megjelent tanulmányában'' („Protovinca age" MAKKAY 1968, 282), majd egy évvel később immáron „Protovinca-Period"-ként említette (MAKKAY 1969, 25). A fogalmat elsődlegesen — ellentétben D. Srejovie elméletével'

1 — a Körös-kultúra elterjedési területén belül, annak legvégső időszakában megjelenő, de már a Vinca-kultúra jellegzetességeit magán hordozó leletanyagra értette, mint amilyen a Trogmayer Ottó által föltárt, Maroslele-Pana 3. gödréből (TROGMAYER 1964) és Deszk I. sz. olajkút 1. gödréből (TROGMAYER 1968) vált ismertté. Későbbi munkáiban további lelőhelyekkel bővült a horizont, így Dévaványa-Atyaszeg, Endröd 39, Öcsöd-Kiritó (MAKKAY 1982, 26-27, 51), valamint pl. Dévaványa-Réhelyi gát, Szőreg, Szentes-Szentlászló, SzarvasEgyházföld, Endrőd-Szujókereszt, Endrőd 119 és Endrőd-Kápolnahalom (MAKKAY 1990, 119-121), illetve legújabban Furta-Csátó-ról (MAKKAY 2007, 206) is bebizonyosodott, hogy hasonlóan „kevert" leletanyaggal rendelkezik. Makkay János eredeti elképzelésén többször finomított (MAKKAY 1982, 26-31; MAKKAY 1987, 16, Karte 1; MAKKAY 1990; MAKKAY 1996, 43-47), azonban elméletének mindig fontos eleme maradt, hogy feltételezett Körös- és Vinca-elemekkel „kevert" leletanyag a Körös-Starcevo-kultúra elterjedési területén belül, a centrális részén jelenik meg a kultúra legkésőbbi fázisában és ebben az értelemben a Vinca-kultúra genetikai elődjének is tekinthető (MAKKAY 1982, 27-29). Felfogásában a proto-Vinca kifejezés inkább jelent területi, mint kronológiai időszakot, hiszen szerinte bizonyos típusok már korábbi Körös időszakokban is megjelennek (MAKKAY 1996,45). A kutatók közötti értelmezésbeli különbségek már viszonylag korán jelentkeztek. Trogmayer Ottó ugyan egyetértett a Körös-Vinca genetikai rokonsággal, a protovinca-időszakot mégsem tartotta egyidősnek Vinca A-val, hanem az azt megelőző korszakba helyezte (TROGMAYER 1968a, 8; TROGMAYER 1972, 73; TROGMAYER 1980, 301). Makkay János elméletével szemben a legtöbb kifogást elsőként Raczky Pál fogalmazta meg (RACZKY 1983. 187-189), majd későbbi munkáiban is többször visszatért a problémára (RACZKY 1986, 3-35; RACZKY 1988, 28-29).

7 Véleménye szerint is létezik a Körös-kultúra legfiatalabb szakaszában — mely a Vinca A időszakkal párhuzamosítható — egy olyan lelethorizont, melyben már megjelennek a Vinca-kultúrára jellemző edénytípusok (bikónikus fonnák, profilált peremek) és díszítésváltozatok (

Schlickwurf, besimított dísz). A „Protovinca" névhasználat azonban csak olyan leletegyüttesekre vonatkoztatható, amelyek egy valós Vinca irányú fejlődést képviselnek a Balkánon, így a Körös-kultúra Körös-Maros folyók közötti területén anakronisztikus ez a megjelölés. Kritikájához később többen is egyetértően csatlakoztak, újabb régészeti érveket felsorakoztatva (HORVÁTHHERTELENDI 1994, 114-115; KALICZ 1991, 144; KALICZ 1994, 71; PAVÚK 1994, 138; HORVÁTH 2006, 121). A „Proto-Vinca"-kérdést eredeti, azaz a Starcevo-kultúra kontextusában Wolfram Schier értékelte újra, éppen a Dragoslav Srejovicnak szentelt ünnepi kötetben (SCHIER 1997). Arra hívta fel a figyelmet, hogy az elnevezés a Starcevo- és a Körös kultúra területén egyaránt téves, mivel genetikai folytonosságot tételez fel a Vinca-kultúrával, amire egyelőre nincsenek bizonyítékok (SCHIER 1997, 159). Némiképp hasonló véleményt korábban már John Chapman is megfogalmazott a Vinca-kultúra általános eredet-kérdését vizsgálva (

CHAPMAN 1981,33-39). Ugyanakkor valóban léteznek díszítésbeli hasonlóságok a két kultúra között, azonban ezek időrendileg nem tartoznak egy horizontba. W. Schier véleménye szerint — mely néhány ponton megegyezik éppen 5 Jóllehet Makkay János saját munkáiban (MAKKAY 1982, 26; MAKKAY 1990, 113; stb.) 1965-re keltezi a fogalom általa történő bevezetését a magyar szakirodalomba, de a hivatkozott munkájában (MAKKÁ Y1965, 10) a kifejezés még nem szerepel, csupán a „kevert", azaz Starcevo-Körös és Vinca A leletanyag meglétére, valamint arra hívja föl a figyelmet, hogy az nem kizárólag jugoszláv területen jelenik meg. 6 Az eltérés magyarázatára lásd MAKKAY 1969, 25, 75. j. 7 Legrészletesebb összefoglalását lásd: Raczky Pál: Az újkőkor településtörténete az Alföldön. A legújabb régészeti kutatások eredményei (1982-1999) Budapest 2000. Habilitációs értekezés kézirata. 16