A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)

VARGA Sándor: Középkori csontveretes övek a Kárpát-medencében

Templom halom 123. és 162. sír, Gyula-Fövenyes 7. sír, Budapest XXII. ker. Csút-Plébániatemplom 116. sír és Pinc/Pinciná-Temetődomb 81. sír. 6. csoport: a szíjszorító lemez pecek mögötti részét öt, egymással párhuzamosan bekarcolt vonal, míg a csattestet négy bekarcolt vonal, amely M betűt rajzol ki, díszíti. Ilyen csat került elő Nagytálya-Berki-malom 117. sírjából. 7. csoport: a szíjszorító lemez pecek mögötti részét három, egymással párhuzamosan bekarcolt vonal, míg a csattestet nyolc, ferdén bevésett vonal díszíti, amelyek között három átlósan elhelyezett, kör alakú bemélyedés található. Közepükön pont van. Egy példánya ismert a csongrád-el lésmonostori temető 244. sírjából. Megjelenésük és elterjedésük a 14-15. századra datálható. Szíjvégek Csontveretes pártaövhöz tartozó szíjvég 27 lelőhelyen, valamint 2 ismeretlen lelőhelyen,

38 összesen 39 példányban fordul elő. Ezeken kívül 1 lelőhelyen, Kötcse-Póca pusztán egy bronzból öntött szíjvég látott napvilágot, amely mind formailag, mind pedig díszítését tekintve a csontból faragott szíjvégekhez hasonlít. Alakjuk nem különíthető el olyan egyértelműen, mint a csatok és a veretek esetében, mivel csak apróbb különbségek mutatkoznak közöttük. Sokkal markánsabban jelentkezik a díszítésük közötti különbség, ezért ezt vettem alapul a típusok elkülönítésében (7. kép 2).

39 /. típus: a szíjvég téglalap alakú felső részén két nagyobb, kör formájú bemélyedésből kiindulva, a szíjvég hosszában kettő vagy három bemélyített ferde vonal húzódik, amelyek végében három-három apró furat van. A bekarcolt vonalak és a furatok zöld és piros inkrusztációval vannak kitöltve. Ilyen stilizált virágformához hasonló díszítést találunk CsengeleBogárhát 11-12., Gyula-Fövenyes 66., NagytályaBerki-malom 117., Budapest XXII. ker., Csút-Plébániatemplom 9. és 107., Üzbég/Zbehy 67., Örménykút 3. lh. Décsi Telek-halom 3., Paks-Gyapa 56., SzalárdMadarászkert 27. és Ópusztaszer-Monostor 753. sírjában, valamint Balatonszabadi-Pusztatorony, BudaVár, Dorog, Ladánybene, Muhi-Templomdomb és Nagytálya-Berki-malom lelőhelyekről szórványként előkerült szíjvégeken, illetve a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött ismeretlen lelőhelyről származó szíjvégen.

40 II/1-2. típus: a II. típusba tartozó szíjvégek felületén az eredeti virágmotívum képe egyre jobban elmosódik, helyette geometrikus ábrázolás jelenik meg. A II/l. típus esetében a bőrszíj felöli részen, a háromszög alakú bemetszés csúcsánál bemélyített pontkör díszítésből három egyenes, bevésett vonal indul ki, amelyek közül a középső a szíjvég felső és alsó részének találkozásánál kialakított pontkör díszítésbe fut bele. Ilyen típusú szíjvégek kerültek elő Kaszaper-Templomhalom 123. sírjából, Örménykút 3. lh., Décsi Telek-halomról, Orgondaszentmiklósról és Tiszaújfaluról. A II/2. típusban már csak egyszerű geometrikus motívumok vannak (bemélyített és bekarcolt pontkörök, egyenes és ferdén hajló vonalak), gyakran mindenféle összeköttetés nélkül. Ez a típus a következő lelőhelyeken fordul elő: Csongrád-Ellésmonostor 244. sír, Kaszaper-Templomhalom 162. sír, Kisszállás-Templomdomb 24. sír, Nyársapát-Templompart, Jászdózsa-Négyszállás II. temető, BalatonszabadiPusztatorony, Nagy várad-Nagy piactér és NagytályaBerki-malom. ///. típus: a budai várból származó csont szíjvég díszítése mellett formájában is eltér a fentebb bemutatott szíjvégektől. A szíjbefogó lemeze téglalap alakú, övről lelógó részét pedig liliomformára faragták. Felületét bevésett vonallal keretezett levélszerű faragások díszítik, amelyen összesen 16 apró fúrt lyuk található. Szíj felőli részén hiányzik a V alakú bevágás, illetve oldalát sem rovátkolták.

41 38 Az egyik szíjvég a Magyar Nemzeti Múzeumban találhaté), míg a másik a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményében, amely ismeretlen Heves megyei lelőhelyről származik. 39 A Feldebrőn előkerült szíj véget, valamint a budai várból származó 5 szíj végből hármat nem volt módomban megvizsgálni, ezért azok díszítéséről semmilyen adattal nem rendelkezem. 40 Az I. típus díszítőelemeit hordozza a miskolci múzeum gyűjteményében található, Heves megyei lelőhelyről származó szíjvég is, azonban alakjában kissé eltér a többi szíjvégtől. A szíjról lelógó része nem csúcsosodik ki és nem karéjos, hanem sarkosra vágott, formáját tekintve pedig inkább trapéz alakú (BÁLINT 1938, 156). 41 A szíjvégek egy új típusát képviselheti az a 2004-ben, Visegrád- Városközpontban végzett ásatások során előkerült csontból faragott szíjvég, amelynek a szíj jelöli része téglalap alakú, míg az övről lelógó része jelkörívben végződött. Felületét apró, bemélyített pontokkal díszítették. A leletre Boldog Zoltán hívta jel a figyelmem.