A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)

VARGA Sándor: Középkori csontveretes övek a Kárpát-medencében

A veretek típusai Csontból készített veret összesen 42 lelőhelyről került elő. Formájuk és díszítésük alapján három típusba sorolhatjuk őket, amelyeken belül további csoportokat lehet elkülöníteni (7. kép 2). Négyszögletes veretek (I. típus). I/la típus: téglalap alakú, szélei szögletesen kivágottak. Díszítését középen hat kör alakú áttörés, a négyszögletesen bevagdalt részeken pedig összesen nyolc pontkör alakú dísz alkotja. Balaton magyarod-Pusztaszentegyháza 125. sírjából ismerünk 2 db ilyen véreteket. I/lb típus: szintén téglalap alakú veret, amelynek csak a hosszabb oldalát díszítették bevagdalásokkal. Felületét egy kör alakú áttörés és hat pontkör díszíti. Ilyen típusú veret került el Mohács-Csele-patak 2. gödréből. 1/2. típus: négyzet alakú övdíszek, kissé domborodó csontlapjukból 0,9-1,1 cm átmérőjű kereteit korong emelkedik ki, amelynek közepén fúrt lyuk található. Széleik rovátkoltak, a bőrszíjra kettő vagy négy nittszeggel erősítették fel. Méreteik 1,6 cm-től 2,3-2,4 cm-ig, vastagságuk 0,3-0,6 cm között váltakozik. Előlapjukat a legtöbb esetben négy kör alakú bemélyedés díszíti, amelyeket egykoron színes festék töltött ki. Az eddig előkerült 62 lelőhelyből 37-ben találjuk meg a tárgy típust, összesen 108 példányban. Altalános elterjedésük a 14-15. századra keltezhető. Kerek veretek (II. típus). H/1, típus: korong alakú csontveret. Kissé domborodó felszínének közepén átfúrt, kerek lyuk található. Előlapját párhuzamos és egymást keresztező vonalak, valamint apró pontkörök díszítik. Egy példánya ismert Békés-Ditér, Faluhelyről. H/2, típus: kör alakú övdísz, amelynek széleit szögletesen bevagdalták. Felületét hat áttöréssel díszítették, a bőrszíjra három nittszeggel rögzítették. Balatonmagyaród-Pusztaszentegyház 125. sírjából került elő 3 példánya. H/3, típus: csontlemezből esztergályozott lapos, kerek formájú övdíszek, közepükön kerek, fúrt lyukkal. Domborodó lapjukat keskeny borda keretezi. Átmérőjük 0,9-1 cm között váltakozik. Az övre a közepükön kialakított fúrt lyukba belehelyezett nittszeggel erősítettek fel. 19 lelőhelyről 171 db veretet ismerünk.

42 H/4, típus: kör alakú veretek (lyukvédő), amelyeknek átmérője 1,6-1,8 cm között váltakozik. Az övre való rögzítést a lemezükön két, egymással szemben elhelyezett vasszegecs biztosítja. 13 lelőhelyen öszszesen 36 db példányban fordul elő. H/5, típus: rozetta alakú veretek, átmérőjük 1-2,6 cm között váltakozik. A nagyobb méretű rozetták három szirmán egy-egy átfúrt szegecshely található (8. kép 13-15). Eddig mindössze Nagytályáról ismerünk 3 ilyen veretet. Szabálytalan alakú veretek (III. típus). III. típus: homokóra formájához hasonló, középen kör alakban áttört csont övveret, amelynek két oldalát 3-3 pontkörrel díszítették. Ilyen típusú veretek kerültek elő Balatonmagyaród-Pusztaszentegyháza 125. sírjából. IDŐREND A középkori templom körüli temetőkből előkerült leletanyag egyik legnagyobb problémája, hogy nehézkes az egyes tárgytípusok kronológiai meghatározása. Ennek két fő oka van. Az egyik a templom körüli temetők korlátozott méretéből adódik, aminek eredményeként a sírok szinte egymás hegyénhátán fekszenek, s a folyamatos bolygatások következtében eredeti helyzetben csak kevés tárgy maradt meg. A másik fő problémát az jelenti, hogy csak kevés tárgytípus teljességre törekvő összegyűjtésére, kronológiájának részletes kidolgozására került sor. A csontveretes öveket például a kutatás rendkívül eltérő módon, a 12. századtól a 16. századig keltezi, néhány esetben minden alapot nélkülözve történt a tárgytípus kronológiai meghatározása.

43 A csontveretes övek datálásánál a kutatásban három irányvonalat lehet elkülöníteni. Az első, amely a csontdíszes övek megjelenését a 13. szá42 Horváth Ferenc a veretek Csengelén megfigyelt elhelyezkedéséből arra következtetett, hogy azok felsőruhát összefogó gombok lehettek (HORVÁTH 2001. 70). Az övdíszek gombként való felhasználása azonban kizárható, mivel közepükben — a bőrszíjra rögzítés érdekében — vasszegecs található, de ezt támasztják alá a legújabb in situ leletek is (pl.: Örménykút 3. lh. Décsi Telek-halom 3. sír: Csongrád-Ellésmonostor 244. sír; Paks-Gyapa 56. sír). 43 A Nyársapátrólszórványkéntelőkerültcsontszíjvéget BenköElek a párhuzamokkémfelhozott hasonló szíjvégekkísérőleletei alapján a 15. századra keltezte, továbbá azt írta, hogy ezeknek a csont díszítményéknek 14. századi megjelenése nem bizonyítható (BENKŐ 1980, 339). Az általa felsorolt analóg darabok többségében azonban nem volt semmilyen kísérőlelet,