A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 11. (Szeged, 2005)
VARGA Sándor: Középkori csontveretes övek a Kárpát-medencében
taszentegyház 125. sírjában és Békés-Ditér, Faluhely Árpád-kori sütőharang gödrének betöltéséből előkerült övvereteken találjuk meg. A jelenlegi adatok alapján csontveretes öveink legkorábbi típusát képviseli, a 13. század közepén, végen, illetve a 14. század elején jelenik meg. II. típus: szíjborító lemeze hosszú, téglalap alakú. A csattest szintén téglalap formájú, amelyet háromszög alakú bevagdalásokkal tagoltak, szíjbújtató része ovális. A teljes csat hossza 10-12 cm (7. kép 1). Magyarországról tudomásom szerint nem került elő ilyen típusú csat, s külföldről is csak három példánya ismert a szakirodalomban. Az egyiket Uhersky Brodban (Cz) találták egy víztározó ásatásánál, míg a másik két hasonló példányt Verbó/Vrbovéban és Pozsonyban/Bratislava (Sk). Díszítésüket tekintve egyedinek számít mindhárom övcsat. Az Uhersky Brodból előkerült csontból faragott csatot kerámiabetétekkel, míg a verbói övcsat teljes felületét, még a csatrészt is, különböző méretű pontkörökkel díszítették. Az utóbbi csatlemezén 5 db kör alakú bemélyedés is található, amelyben szintén lehetett valamiféle betét. A pozsonyi várból származó töredékes darab (csatteste és pecke hiányzik) csatkarikáját szintén bemélyített köröcskékkel díszítették. A csatokat a 13. század első felére keltezték a szerzők, sőt Hruby elképzelhetőnek tartja, hogy az Uhersky Brodban talált tárgy már a 12. században megjelent (HRUBY 1957, 162-164, 206; KLCO 1991; BAXA-FERUS 1991, 58). III. típus: csatkarikáját és szíjszorító lemezét egy csontdarabból alakították ki. Csatlemeze széles, karikája keskeny, ovális alakú, rajta a pecek számára háromszög alakú bevágás. A csatkarika ovális szíjbújtatóján kívül a csat testén is kialakítottak egy második bújtatót (7. kép 1). Felülete díszítetlen, kronológiája kérdéses, mivel az eddig Muhiról származó egyetlen példány előkerülésének körülményeiről, helyéről semmilyen adattal nem rendelkezünk. Formája és egyedisége alapján azonban feltételezem, hogy szintén egy korai típusról van szó. 36 IV/1. tipus: csatkarikája ovális alakú, legömbölyített közepén, a tüske számára háromszög alakú bemélyedés található. A hegyes csontpecek a csattest két oldalába beütött fém tengelyen mozog. Szíj szorító lemeze trapéz alakú, amelynek alsó végén egy vagy két háromszög alakú bevágás van. Ez a típus a legelterjedtebb. IV/2. típus: az előző csattípussal szinte teljesen megegyezik, azzal a különbséggel, hogy szíjszorító lemeze téglalap alakú. A I V/l-2. típusú övcsatokat díszítésük szempontjából 7 csoportra lehet elkülöníteni (7. kép l). 37 A csoportok nem feltétlen fejlődési sorrendet tükröznek, hanem lehetnek a különböző műhelyek vagy az eltérő igények eredményei is. /. csoport: a szíj szorító lemez pecek mögötti részén három, egymással párhuzamosan bekarcolt vonal van. Ilyen díszítésű csatok kerültek elő CsengeleBogárhát 11-12. sírjából, Paks-Gyapa 56. sírjából, Örménykút 3. Ih., Décsi Telek-halom 3. sírjából, Opusztaszer-Monostor 753. sírjából és VeszprémVeszprémvölgy 21. sírjából. 2. csoport: díszítése az előző csoportéval egyezik azzal a különbséggel, hogy a csattest rövidebb oldalával párhuzamosan, egymás mellett, két kör alakú bemélyedés van, amelynek közepén pont található. Nagytálya-Berki-malomról és Orgondaszentmiklósról kerültek elő ilyen csatok. 3. csoport: a szíj szorító lemez pecek mögötti részén kettő-három vagy öt-hat egymással párhuzamosan bekarcolt vonal, valamint a csat hosszanti oldalának szélén futó, bevésett vonal díszíti az övcsatot. Ez a csoport a következő lelőhelyeken fordult elő: Budapest I. ker. Szabó Ilonka utca, Budapest XXII. ker. Csút-Plébániatemplom 107. sír, Lucfalva Templom-hegy, Vértesszentkereszt, Üzbég/Zbehy 67. sír, Mezőkovácsháza 95. sír, Gyula-Fövenyes 66. sír, Örménykút 3. lh. Décsi Telek-halom, Ószéplakról/Krásno 744. sír, Nagytálya-Berki-malom, Nyitradarázs/Drazovce és Pottornya/PodturenBasta. 4. csoport: a 2. és a 3. csoport díszítését ötvöző csoport, amelyhez két lelőhely, Nagytálya-Berkimalom 15. sír és Buda-Vár (2 db) tartozik. 5. csoport: díszítése a 2. csoportéval mutat egyezést, azzal a különbséggel, hogy a bemélyített körök és a csat lemezének szíj felöli része között V alakban két, bekarcolt vonal húzódik. Lelőhelyei: Kaszaperig Formáját tekintve a IV/1. típusú csat előfutára lehet. 37 A Jászdé)zsa-Négyszállás II. temetőjében, illetve Beekó és Trencsén várából, valamint a Feldebröröl elökeriHt csatok díszítéséről nem rendelkezek megjelelő adatokkal. így azokat kihagytam a csoportosításból. Hasonlóan jártam el azoknál a csatoknál, amelyek díszített része hiányos volt (pl.: Buda-Vár, Kaszaper-Templomhalom 125. sír).
