A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

SÁNTA Gábor: A halomsíros kultúra leletei Zákányszék határában

A zákányszéki tálak nagyon eltérőek, sokféle típus, díszítés megtalálható köztük. Legarchaikusabbnak az egyszerű, tagolatlan peremű, csücskös vagy anélküli tálakat tartom, tipológiai megfontolás alapján. Ezek között van csonka kúpos és S profilú is. A belül tagolt szájperem gyakori a korai halomsíros leletegyüttesekben (TORBRÜGGE 1959, Taf. 32. 12, Taf. 35. 28; CUJANOVÁ-JÍLKOVÁ 1964, Obr. 4. 25, Obr. 10. 13, Obr. 14. 2; BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1976, Abb. 6. 4; NEUGEBAUER 1994, Abb. 82. 6-7; H. SIMON-HORVÁTH 1999, l. kép 9, 2. kép 7). Tagolt és tagolatlan csücskökkel díszített tálak együtt fordultak elő a veseléi telepen (BARTÍK 1996, Tab. 2. 6, Tab. 4. 7-8, Tab. 5. 6, Tab. 14. 5, 8-9, Tab. 20. 7, 9), akárcsak a mi esetünkben. A Budapest-Vízakna utcai település leletei közt nem volt tagolt csücsök (KŐSZEGI 1973, 14. kép 1-3, 5), ellenben a szintén igen korai hegyfalui telepen volt belül bordával tagolt csücsökdíszítés (KÁROLYI 1983, 3. kép 3). Temetőink leletei közt nem találunk ilyen mérvű keveredést, de Tiszafüreden is együtt jelentkeznek, igaz, a temető hosszú használata miatt bajos őket egy időbe keltezni: pl. 3., 214., 234., 247., 268., 300. és a 354. sír (KOVÁCS 1975a, Pl. 1. 3, Pl. 21. 2, Pl. 22. 2, Pl. 23. 1, Pl. 25. 3, Pl. 28. 2, Pl. 33. 2). Tápén viszont a tagolt csücsökdíszítés túlsúlya figyelhető meg (TROGMAYER 1975). Ugyanakkor a feltétlenül igen rövid ideig, néhány évig, évtizedig használt zákányszéki telep esetén a típusok egykorúságát kell feltételezni. Mindebből az eddig kronológiai szempontból elkülönített (KŐSZEGI 1964, 7; KŐSZEGI 1973, 25-30) formák részleges egykorúsága következik. Úgy látszik, a tálak esetében is egyfajta, a bögrékhez hasonló fejlődési sor képzelhető el. Az archaikus és az újabb formák együtt élnek egy ideig, majd lassan az újabbak kiszorítják a korábbiakat. Réselt peremű tálak („Schlitzschüssel" — 2. kép 3; 5. kép 3). A tálak pereme alatt alkalmazott réselés hasonló az urnáknál megfigyelhetőhöz. Nyugati párhuzamokat hozhatunk Ausztriából (Franzhausen II: NEUGEBAUER 1991, Abb. 82. 6), Csehországból (Luzenice, Cerná Myt' 50. halom, Zelezné 10. halom: CUJANOVÁ-JÍLKOVÁ 1964, Obr. 4. 25, Obr. 6. 14, Obr. 14. 2). Átmetszett peremű tálak a kiskőrösi leletben is voltak (KŐSZEGI 1964, 2. kép 4-5). Véleményem szerint, a réselt peremű urnához hasonlóan, az ugyanúgy díszített tálak is a korai halomsíros periódusba tartoznak. A hazai példányok kronológiai besorolását megnehezíti, hogy nem tudjuk, milyen összefüggésben kerültek elő a kiskőrösi leletek. Vízszintesen kihajló peremű, kissé S profilú, csonka kúpos vagy konkáv hasú tálak (6. kép 3). Egyetlen példány került elő, és két párhuzama van, az egyik Mezőcsáton vált ismertté, igen korai környezetben (HÄNSEL-KALICZ 1986, Taf. 6. Grab 21, C), a másik darab Veseléről való, a középső halomsíros kultúra idejére keltezett település anyagából (BARTÍK 1996, Tab. 15. 8). Nem mondhatunk semmi biztosat róla, de feltehetőleg korai halomsíros forma. Tárolóedények. Peremátmérőjük 30-50 cm körül van, peremük általában megvastagodó, faluk vastag, felületük durva, magasságuk az 1 métert is eléri. Vízszintesen levágott peremű, hengeres vagy kissé csonka kúpos nyakú, általában bordadíszes vállú, hordó alakú tárolóedény (6. kép 7, 9; 7. kép 9; 9. kép 5, 9). Nem kifejezetten gyakori típus, a bordadíszes változatok esetében 4 szimmetrikusan elhelyezett fogóbütyökkel is találkozunk. Megjelenik rajta a schlickwurf. A sírokba ritkán, mint a Pithosz-temetkezések edénye, kerül (KOVÁCS 1975a, Pl. 8, Grave 84. l). A fogóbütykös típust Károlyi Mária a hegyfalui korai halomsíros telep elemzése során középső bronzkori gyökerekre vezette vissza, és feltételesen a gátai vagy a magyarádi kultúrából származtatta (KÁROLYI 1983,140). Alacsonyabb kivitelű változatban előkerült Oberpfalzban és Mistelbachban is (TORBRÜGGE 1959, Taf. 52. 11; BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1976, Abb. 4. 3).

35 Kissé kihajló peremű, öblös hasú, vállán bordadíszes, schlickwurfos felületű tárolóedény (2. kép 4).

36 Ezt a fonnát nagy számban találjuk meg Oberpfalzban, ahol a Kárpát-medencei hatások már csekélyek lehettek.

37 Hazánkban ritkává válik helyi eredetű, fentebb elemzett változata él tovább —, de nem tűnik el teljesen (Balatonmagyaród35 Ezt a formát néha a perem alatt szimmetrikusan elhelyezett 4 csücsökkel/bütyökkel díszítették. A díszítésmód eredetét a Vatya-kultúrában kell keresnünk (BÓNA-NOVÁK! 1982, 67). Battonyán két ép példány is előkerült a halomsíros kultúra korai telepén, az egyik 4fogóbütykös (Vadaszán-tanya III. szelvény: SZ. KÁLLAY1983,16. kép 1-2, 60; Veséié: BARTÍK 1996, Tab. 8. 6). 36 Ebből a típusból sajnos nem állt módomban közölni töredékeket, egy bizonytalan kivételével (2. kép 4). Nem is volt túl gyakori a telepen. A cserepek nagy részéről nem volt eldönthető, pontosan melyik típushoz tartoznak. 37 Elsősorban településekről ismerjük, de sírokban is megtalálható (TORBRÜGGE 1959, Taf. 35. 26, Taf. 40. 22; WILLVONSEDER 1937, Taf 27. 2). Veselén a 30. gödörben találták meg (BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1976, Abb. 10. 10; BARTÍK 1996, Tab. 14. 1).