A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

LANGÓ Péter - TÜRK Attila: Honfoglalás kori sírok Mindszent-Koszorús-dűlőn (Adatok a szíjbefűzős bizánci csatok és a délkelet-európai kapcsolatú egyszerű mellkeresztek tipológiájához)

típusú leleteket használtak a lószerszámzat díszítésére, továbbá az eredeti helyzetben megfigyelt leletek a lócsontokon,

70 illetve a lószerszámok közelében voltak pl. Karos II. 14. sír (RÉVÉSZ 1996,19,26. t. 5 8), Karos II. 36. sír (RÉVÉSZ 1996, 22, 50. t. 7-8).

71 Néha más típusú lószerszámveretekkel együtt találjuk, mely alapján valószínű, hogy az elveszett vereteket pótolták a négyzet és téglalap alakú lemezkékkel (HORVÁTH 1996, 316). Ez utóbbira ismerünk példát Karos I. 12. sír (RÉVÉSZ 1996, 14, 77) és Karos II. 56. sír (RÉVÉSZ 1996, 29,96. t. 2-16) esetében.

72 A lemezkék száma egy sír vagy leletegyüttes anyagában 1-2 db és 5-6 db között változik, így a mindszenti 2. számú sírból ismert 22 db kiemelkedőnek számít. Legközelebbi párhuzama e tekintetben a Tamaörs-Rajnapart 6. sírban (RÉVÉSZ 1996, 77. 249. j.; RÉVÉSZ 1996a, 412, 2. kép) előkerült együttes, amelyben valószínűleg szintén teljes készletet alkotott a 28 db, többnyire téglalap, illetve szív alakú ezüstlemez. A lemezkék méretét és kialakítását figyelembe véve szembeötlő a mindszenti leletek méretének egységessége és alakjának szabályossága, amelyre máshol — főként veretpótlásra használt tárgyaknál — nem fektettek ekkora hangsúlyt, de ugyanez mondható el a tarnörsi leletekkel összevetve is. Az ezüstlemezből kivágott kantárdíszek időrendjét vizsgálva találkozunk olyan nézettel, amely a 10. század közepére, második felére keltezi a tárgytípust mondván, hogy a kalandozó hadjáratok zsákmányának elapadásával az aranyozott ezüst lószerszámvereteket előbb ezüsténnékkel, majd kivágott ezüstlemezekkel helyettesítették

73 (HORVÁTH 1993, 327). Ennek — az egyébként logikusnak tűnő elgondolásnak — ellent mondanak az említett jól keltezhető karosi leletek, vagyis ismerjük a tárgy típust már a 10. század első felére keltezhető sírból is. A mindszenti leletek esetében a fémvizsgálat kimutatta, hogy a 2. számú sírból ismert ezüstlemezből kivágott kantárdíszeket a 10. század középső harmadára keltezhető, Észak-1 táliából származó pénzekből készíthették (vö. 3. sír!), így azok terminus post quem keltezését közvetve itt is figyelembe vehetjük. A vizsgált, ezüstlemezzel díszített kantárok tehát nem alkotnak egységes, szűkebb horizontot a 10. századon belül, azonban megállapítható, hogy főként felnőtt, fegyveres férfiak

74 sírjaiból ismertek. A pénzek és a kantárdíszek összefüggései a fémvizsgálat alapján A 2. sírban előkerült két kantárdíszen, illetve a 3. sírban előkerült két ezüstérmén kvalitatív mérési eredményt szolgáltató, roncsolásmentes energiadiszperzív röntgenfluoreszcens (ED-XRF) anyagösszetétel-vizsgálatot végeztettünk.

75 Arra a kérdésre kerestünk választ, hogy van-e összefüggés az érmék és a lemezek anyaga között, vagyis természettudományos vizsgálattal (először a kutatásban) igazolható-e egy összefüggő leletegyüttes esetében 70 A kantárveretként való meghatározás szempontjából különösen fontos megfigyelés, ha a lókoponyán és annak közvetlen közelében kerülnek elő a lemezek, vö. Karos H/56, sír (RÉVÉSZ 1996, 29)! 71 A harmadik ilyen karosi leletként Révész László idézi a III. temető 8. számú sírját is (RÉVÉSZ 1996, 77), a sírleírásban azonban ez a tárgy nem szerepel (RÉVÉSZ 1996, 34-35). A kantárdíszek tárgyalcisánál hivatkozott képszámon (117. t. 7) egy balta látható. A 117. táblán két 10-es számú lelet szerepel, amelyek közül a felső, a fülesgombok között látható 6 db átfúrt lemeztöredék talán lehetne a hivatkozott tárgytípus, mivel azonban nincsenek a sírleírásban, valószínűbb hogy az ezüstlemezből kivágott pántkarperec töredékei (amelyre szintén a 117. t. 7. képén látható balta a hivatkozás). A sírleírás és a sírrajz adatait összevetve tehát nem tartjuk valószínűnek, hogy a hivatkozott sírban eredetileg ezüstlemezekkel díszített kantár volt. 72 Ezüstlemezből kivágott, téglalap alakú kantardíszeket ismerünk, illetve valószínűsíthetünk még: A Igyő 3 7., 52. és 92. sírból (a téglalap alakú ezüstlemezek) (KÜRTI 1980, 341), Fonyód-Magyar Bálint Általános Iskola (KÖLTŐ 1996, 189, 196, IV. t. 4-16), Gádoros-Bocskai u. 3. sír (BÁLINT 1991, 42, 5. Taf. 10-12), Gádoros-Bocskai u. 4. sír (BÁLINT 1991, 46-47, Abb. 16), Ismeretlen lelőhely Kalocsa környékén (HORVÁTH 1993, 327, 343, 12. kép 1-9; HORVÁTH 1996, 316,4. kép), Kecel-Lehoczky-tanya (WINKLER 1912, 321-323; HORVÁTH 1993, 327, 67./.), Öregcsertő-Csornapuszta (HORVÁTH 1993, 327, 67.).), Vágvörösvár (Cervenik) 7. sír (TOCÍK 1968, 19, Taf. 10. 10-19), Szered (Sered) I. 2. sír (TOCÍK1968, 43, Taf 31. 22), Szered (Sered) I. 14. sír (TOCÍK 1968, 45, Taf 35. 19-21), Szered (Sered) I. 15. sír (TOCÍK 1968, 47, Taf 37. 6, 11). 73 A zsombói sír övvereteinek esetében is felmerült hasonló érvelés (BENDE-LŐRINCZY-TÜRK 2002, 372) azonban a szerzők nem láttak szoros összefüggést abban a tekintetben, hogy ez más síroknál, lószerszámok és nyergek esetében is igaz lenne (BENDE-LŐRINCZY-TÜRK 2002, 65. /.). 74 Gazdag és szerényebb mellékletű sírokból egyaránt ismerjük a tárgytípust, amely — bár jegyver, illetve más lószerszám szinte mindig van mellette — rangjelző szereppel nem bír (RÉVÉSZ 1996, 77), 75 Az anyagvizsgálatot a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékén Kóbor Balázs végezte. Az eredmények bemutatása és értékelése részletesen olvasható jelen cikk appendixében. Munkájáért köszönetünket fejezzük ki.