A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

LANGÓ Péter - TÜRK Attila: Honfoglalás kori sírok Mindszent-Koszorús-dűlőn (Adatok a szíjbefűzős bizánci csatok és a délkelet-európai kapcsolatú egyszerű mellkeresztek tipológiájához)

dés É-i, illetve D-i lejtőjén.

23 Összesen 162 m

2-t tártunk fel (2. kép 2). Az 1. szelvényt

24 L alakban a tanya, illetve az előtte lévő fóliasátor mellett nyitottuk, a kiemelkedés É-i oldalán, a 2. szelvényt pedig közvetlenül a tanya épülete előtt, a kiemelkedés tetején.

25 A 3. szelvényt a tanya épülete mellett, annak Ny-i oldalán jelöltük ki ott, ahol korábban a sírok előkerültek.

26 Megtaláltuk Bálint Csanád 1968-as 1. szelvényét, illetve az 1. és 2. kutatóárok részletét. A 2. sírt azonban — jóllehet az 1968-as helyszínrajz adatait felszerkesztve érintenünk kellett volna nem sikerült megtalálni, mindössze két újkori beásást. A 4. szelvényt a tanya épülete mögött, a kiemelkedés D-i oldalán nyitottuk.

27 A hitelesítő feltárások eredményeit összefoglalva elmondhatjuk, hogy mivel további sírokat a kiterjedt kutatás ellenére sem találmnk, a korábban feltárt három sír egy kiscsaládi temető lehetett. Korábban feldúlt, illetve további sírok a tanya épülete alatt nem zárhatók ki, amennyiben viszont léteznek ilyenek É-i, Ny-i és D-i irányban nem futnak ki az épület alól, így a lelőhely az épület alatti rész kivételével teljesen feltártnak tekinthető. A SÍROK ÉS LELETEK LEÍRÁSA 1. sír: T: Ny-K. A sírsor É-i végén lévő temetkezésben a váz kb. 1 m mélyen feküdt. A tulajdonos által megbolygatott sírban egy nyújtott helyzetben fektetett „kis gyermek" (CSALLÁNY 1941, 188) csontváza került elő. Csernák János elmondása alapján karjai a test mellett feküdtek (3. kép 1), és a sírban lócsontok is voltak. Mell.: 1-2. A koponya két oldalán egy-egy fülbevalói?) volt, amelyek ovális ezüstkarikáira egy-egy kauricsigát húztak. Az egyik tárgy (5. kép 2; 8. kép 2,13) karikája még a bolygatás során elveszett. H.: 1,5 cm, sz.: 0^-1,1 cm (KJM ltsz.: 57.87.3.). A másik darab (5. kép 1; 8. kép 1, 12) karikája kör átmetszetű, vékony ezüsthuzalból készült, ovális kialakítású, felső ívén töredékes. A kauri h.: 1,2 cm, sz.: 0,8-1,4 cm, a karika h.: 1,3 cm, sz.: 0,6 cm, huzal átm.: 0,1 cm (KJM ltsz.: 57.87.3.). 3. A nyak körül gyöngyök feküdtek, amelyek közül két sötét színű üveggyöngyöt ismerünk.

29 Az egyik egy sötétbarna színű, nyomott gömbös testű szemesgyöngy (5. kép 3; 8. kép 3, 14), amelynek felületét két sárga színű, kör alakú berakás díszíti, a harmadiknál ez a berakás — a gyöngy felületének sérülése miatt — hiányzik.

30 A szemeket egy-egy kör alakú mélyedés veszi körbe, amelyeket egykor a szemekhez hasonló, sárga színű anyaggal töltöttek ki, ez a legtöbb helyen kipergeti. Átm.: 1 cm, ma.: 0,5 cm, fűratátm.: 0,5 cm (KJM ltsz.: 57.87.4.). A másik gyöngy egy sötétkék színű, hengeres testű, gerezdéit rúdgyöngy egyik végének töredéke (5. kép 4; 8. kép 4,15). Felületén tíz borda fűt végig a hossztengellyel egyező irányban, amelyeket 0,1 -0,2 cm-ként ferde bevagdalások tagolnak. A gerezdek közötti mélyedéseket fenyőágmintába rendezett, sárga színű berakás tölti ki, amely a mélyedések többségéből már kipergeti. H.: 0,9 cm, átm.: 0,7 cm, furat átm.: 0,4 cm (KJM ltsz.: 57.87.5.). 3. A szegycsont felső végén egy bronzlemezből kivágott, ívelt mellkereszt (5. kép 5; 9. kép 1; 10. kép) feküdt. Az enyhén domború bronzlemezből készült, egyenlő szárú kereszt szárvégei ívesen kiszélesednek. A felső szárvéghez egy henger alakú fülrészt forrasztottak, amelyet egy téglalap alakú, egyenetlen vastagságú lemez meghajlításával alakítottak ki. A függesztő csövecskének egyik oldalán a forrasztás nyomát nem dolgozták el. A tárgy hátlapján, az alsó szárvég középső részén 0,5 cm átmérőjű sötétebb folt látható, amely talán szegecs eldolgozott nyoma lehet.

31 A lelet előlapján véséssel, illetve poncolással kialakított, keretbe foglalt, kissé stilizált, figurális díszítés látható. Az alak jobb fülénél megszakad a keret, a vállaknál pedig összeér a test vonalával, így valószínű, hogy a keretet az alak megformálását követően alakították ki. A kereten belül egy kitárt 23 Ásatási dokumentáció: KJM Rég Ad: 553-2002; fotódokumentáció: KJM Fotótár 11307-11316. 24 Méretei: 6,2*4 m, illetve 10*3 m, mélysége 80 cm, régészeti jelenség nem került elő. 25 Méretei: 9*2 m, mélysége 50-80 cm (a szelvényben előkerült szennyvízakna miatt nem tudtunk egyformán mélyre ásni), régészeti jelenséget nem találtunk. 26 Méretei: 18*2,5 m, illetve 5*2 m, mélysége: 70-116 cm, régészeti jelenséget nem találtunk. 27 Méretei: 6,5*5,5 m, mélysége 75-90 cm, régészeti jelenséget nem találtunk. 28 A sírleírásokat CSALLÁNY 1941,188-189 és az ásatási sírlapok alapján (KJMRégAd: 84-87/1-3) közöljük (3. kép). A leletek leírásánál ezen jelül a szentesi Koszta József Múzeum magyar régészeti leltárkönyvének 91. oldalán található tárgyleírásokat is félhasználtuk. 29 Csallány Gábor sírlapján jól kivehető, hogy a 3. tételként felsorolt gyöngyök mögé késeibb ceruzával zárójelben jeltüntették, hogy 2 db. 30 A leltárkönyvben az 57.87.4-5. szám alatt felvett két gyöngyöt nem lehet elkülöníteni a tárgyleírás hiányosságai miatt, ugyanez mondható el a sírrajzról is. A pontos hivatkozás érdekében a leírásban előbb szereplő gyöngynek adtuk a 4., míg a másiknak az 5. alszámot. Ezt a pontosítást a leltárkönyvben is jeltüntettük. 31 A két oldalsó szárvég hátlapján ez nem figyelhető meg, a felső szárvég ezen szakaszát pedig a leltári számhoz tartozó sötét lakkréteg borítja, így nem kivehető.