A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)
LANGÓ Péter - TÜRK Attila: Honfoglalás kori sírok Mindszent-Koszorús-dűlőn (Adatok a szíjbefűzős bizánci csatok és a délkelet-európai kapcsolatú egyszerű mellkeresztek tipológiájához)
karú 32 alak látható, aki hosszú, palástszerü ruhát visel, amelynek redőit apró, háromszög alakú poncokból álló vonalakkal hangsúlyozták. Az ovális kialakítású fej, illetve a stilizált arc vonalait bevéséssel alakították ki. A jobb oldali szem körül határozottabb kopásnyomok figyelhetők meg, míg a gyenge művészi kivitel eredménye, hogy a jobb fül kilóg a keretből. Az alak hosszú nyakán vízszintes irányú, enyhén ívelt, a karjain pedig függőleges, apró poncokból álló mintasor fut végig, amely a ruha redőit imitálja. A kézfejeket kitárt tenyérrel előre mutatva ábrázolták. A végtagok és a törzs találkozásánál, a vállaktól kiindulva egy U alakú keret, a hosszú ruha derék alatti részén két-két aszimmetrikus hullámvonal sor fút. Ez utóbbiakat középen két, az ábrázolás derékrészétől függőlegesen kiinduló, szintén apró, poncolt mintákból álló vonalsor választja el. Csallány Gábor véleménye szerint a keresztet a gyöngyökkel együtt felfűzve, egy nyakláncon viselték. H.: 7,6 cm, sz.: 5,5 cm, a domborulat m.: 0,4 cm, a lemez v.: 0,15-0,2 cm, a függesztő sz.: 0,9 cm, átm.: 0,7 cm, a szár sz.: 1,4-1,9 cm (KJM ltsz.: 57.87.1.). 2. sír: T: Ny-K. A sírt Csallány Gábor tárta fel 33 1936. augusztus 8-án. 34 A váz 0,8 m mélyen feküdt (CSALLÁNY 1941, 188). A sírban egy nyújtott helyzetben fektetett felnőtt, 20-25 éves férfi csontváza (MALÁN 1941, 198) került elő, 35 a váz h.: 1,68 m 36 (3. kép 3). A karokat a medencére hajlították, a sírfotó alapján (4. kép 4) azonban kérdéses, hogy a kézfejeket összekulcsolták, 37 az azonban biztos, hogy nem hajtották egymásra — az alkarcsontok nem keresztezték egymást —, amint az a cikkben szereplő sírrajzon (CSALLÁNY 1941,183,2. kép) megfigyelhető (3. kép 4). A sírfotón látható (4. kép 4), hogy a lábakat enyhén felhúzták, illetve a bal lábszárat 38 a másikra hajlították: feltehető, hogy a lábszárakat a bokák fölött összekötötték. 39 A váz bal oldalán részleges lovastemetkezés maradványai feküdtek, a lócsontokat a halottal egy időben, a temetés során helyezték a sírba. A bal combcsont külső oldalán feküdt a lókoponya, két végénél — a bal felkar és lábszár külső felén — pedig a ló lábszárcsontjai, amelyek a sírfotón már valószínűleg bolygatott állapotban láthatóak, a sírrajz alapján viszont a ló két-két lábszára szorosan egymás mellett, a sír tengelyével párhuzamosan, patákkal a sír K-i végének irányában feküdt. Mell: 1-2. Közvetlenül a halott feje körül feküdtek a lószerszámok és a lószerszámdíszek. Közöttük ismert egy kengyelpár (7. kép 1 -2), amelyet Csallány Gábor vékony bordájú, hosszúkás formájú és széles talpú tárgyként írt le. Az elveszett leletek pontos meghatározása a közölt fotók alapján bizonytalan. Jóllehet a szárszélesség mindkét tárgy esetében hasonló, a fülek alakja és mérete, valamint a szárak ívének lefutása alapján kissé eltérnek egymástól. A kép jobb oldalán látható kengyel (7. kép 2) kevésbé aszimmetrikus, szárainak íve a felső harmadban határozottan megtörik, az alsó harmadban a talp irányában befelé hajlanak. A fül jól elkülönül, önálló nyakrésszel kapcsolódik a szárak találkozásának ívéhez, alakja az áttörés két oldalán kiszélesedő, kissé rombikus, jobb felső sarka sérült. A talp szélességéről, illetve a szárak és a talp találkozásának kialakításáról nincs bővebb adatunk. A kép bal oldalán látható kengyel (7. kép 1) erősebben aszimmetrikus, szárai kerekebbek, íveltebb lefutásúak. A hosszabbik szár és a talp találkozása jóval magasabban van a talp síkjához képest, mint a másik szárvég esetében. A téglalap alakú fülrész felső vége hiányzik. 40 3. A koponya mögött, a két kengyel között egy oldalpálcás 41 zabla (7. kép 4) feküdt, mely szintén elveszett. 32 Lovag Zsuzsa lektori véleményében kifejtette, hogy ezen ábrázolás esetében nem tartja indokoltnak az orans kifejezést (vö. P. BRESTYÁNSZKY1970, 23) az alak testhelyzetével kapcsolatban, mivel,, ...amennyire a primitív rajzú alak tartása értelmezhető, karjait kitárt állapotban ábrázolták. Orans tartásnál afölső kar (ferdén) lefelé áll, az alsó pedig (kissé ferdén) felfelé. A mindszenti kereszten pedig még az sem biztos, hogy a kart könyökben megtörve ábrázolták, vagy csupán az aránytalanul nagy kezek állnak fölfelé, a fölső kar pedig egyértelműen vízszintes ". Véleményével döntően egyetértve azonban nem zárjuk ki annak lehetőségét, hogy a primitív megformálás esetleg orans testtartást kíván(t) szimbolizálni, főként abban az esetben, ha az alak nem Krisztussal azonosítható, hanem pl. papot, szentet ábrázol (vö. 131. jl). 33 A feltárásnál jelen volt I?? y (olvashatatlan) Ignácz, a Wai(?)dhofen (Ausztria) (feltételezett olvasat, talán azonos ma: Waidhofen an der Thaya (Bécstől 125 km ÉNy-ra) vagy Waidhofen an der Ybbs (Bécstől 149 km-re Ny-ra) településsel)) kerületi múzeum vezetője. 34 A sírt Csallány Gábor lefényképezte (vö. KJM RégAd: 87-84/2; BÁLINT 1991,215, Abb. 52.21), a kép azonban később elveszett. 35 A 2. sírban feltárt koponya (4. kép 1-3) antropológiai adatait — Malán Mihály munkája alapján — Mende Balázs Gusztáv foglalta össze (ld. appendix!). 36 Az antropológiai leletanyag egy része (koponya, kar-, lábcsontok) a leletekkel együtt felszedésre került, később azonban elveszett. 37 Vö. Csallány Gábor leírását (CSALLÁNY 1941,183)! A 2. sír esetében megfigyelhető, hogy Csallány előre megrajzolt sírlapokat használt sírrajzként, mivel a végtagok tényleges helyzetét át kellett rajzolnia (3. kép 3), így ezek a rajzok a vázak pontos fektetésével kapcsolatos részletesebb következtetések levonására feltehetően nem alkalmasak. 38 A cikkben szereplő sírrajzon ez pont fordítva látható (3. kép 4). 39 Ezzel kapcsolatban Id. TETTAMANT1 1975, 101; BENDE-LŐR1NCZY1997, 226! 40 A fent leírt tárgyak a körte alakú kengyelek egyik változataként határozhatók meg. Az említett típuson belül elkülönülnek a fül alatti enyhén összeszűkülő nyakrész, illetve a talp jóval enyhébb íveltsége miatt. Hasonló típust ismerünk többek között Karos II. 9. sír (RÉVÉSZ 1996, 17, 16. t. 7-8), Szered (Sered) I. 8/53. sír (TOCÍK 1968, 44-45, 99, Taf. 33. 23) leletegyütteséből. Alexander Ruttkay tipológiai rendszerében a IV/3. típussal mutat hasonlóságot (RUTTKAY1976, 353, Abb. 74). 41 Csallány Gábor feszítőzabiát ír, amely téves meghatározás.
