A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

LANGÓ Péter - TÜRK Attila: Honfoglalás kori sírok Mindszent-Koszorús-dűlőn (Adatok a szíjbefűzős bizánci csatok és a délkelet-európai kapcsolatú egyszerű mellkeresztek tipológiájához)

lyet, ahol 1968. szeptember 3-6. között hitelesítő feltárást végzett

13 (RégFüz I. No. 22 (1969) 50-51). 1968. szeptember 3-án, a tanya épületének Ny-i oldalán, a korábbi sírok — Csernákné által mutatott — helyétől kissé Ny-ra került megnyitásra az 1. sz. kutatóárok

14 (2. kép 1). Az árok É-i végében, 60 cm mélyen, kevert betöltésü objektum jelentkezett, a szelvény alján pedig, 120 cm mélységben szabályos, É-D-i irányú, téglalap alakú folt rajzolódott ki. A rábontás (2><1,8 m) során azonban nem bizonyult régészeti objektumnak, mivel a betöltéséből újkori téglatöredékek kerültek elő. A kibontott folt alja 2,1 m mélyen volt. Az említett objektum mellett előkerült még egy másik újkori beásás is, amelyben egy kutya(?) csontváza feküdt. Csernákné elmondása alapján, férje korábban homokgödröt ásott ezen a területen, ezen két objektum valószínűleg ehhez köthető. A 2. kutatóárok

15 párhuzamosan futott az 1. számúval, attól 1,5 m-re Ny-ra.

16 A 2. számú ároktól 1,5 m-re Ny-ra, azzal párhuzamosan került megnyitásra a 3. számú kutatóárok, amely méreteiben és tájolásában megegyezett az előző kettővel, mélysége egységesen 140 cm volt, régészeti objektum itt sem került elő. 1968. szeptember 5-én

17 és 6-án került sor a három kutatóároktól K-i irányban fekvő I. szelvény feltárására, amely a legközelebb feküdt a tanya épületéhez. A 2 m széles és 20 m hosszú szelvény szintén É-D-i tájolással került kitűzésre, a kutatóárkokkal párhuzamosan. A szelvény K-i felében — a Csernákné által korábban megjelölt helyen — egy objektum került elő, amely a 2. sírral azonosítható. A 80 cm mélyen fekvő sírgödör É-i felében egy csomóba rakva feküdtek az emberi és a lóváz csontjai, amelyek közül a koponyák hiányoztak.

18 A csontok között és a sír alján további leletek kerültek elő: a kantárdíszek közé tartozó 2 db ezüstlemezke, a tegezvasaláshoz tartozó 4 db vastöredék, illetve a bizánci csat azon töredéke — a csatkarika és a csattest felső kapcsolódási pontja —, amely a Csallány Gábor által közölt fényképen hiányzik. Az egyik patinanyomos karcsont közvetlen közelében textilmaradvány feküdt. Az I. szelvény ÉK-i sarka egy nagyméretű — a betöltése alapján szintén újkori — beásást érintett, itt a második ásónyomban egy szarmata kori kerámiatöredék került elő, másodlagos helyzetben. A tanya épületéhez közelebbi kutatást a sűrű akácos megakadályozta. 1968. szeptember 6-án a szelvény és a kutatóárkok betemetését követően befejeződött a hitelesítő feltárás. A 2002. évi hitelesítő feltárás A MTA Régészeti Intézete és az SzBK Genetikai Kutatóintézete által vezetett, A történeti genetika a magyar ethnogenezis kutatásában című NKFP 5/088/2001 pályázati program

19 keretében 2002ben három Szentes környéki honfoglalás kori temető hitelesítő feltárására került sor (LANGÓ-TÜRK 2003, 5; RégKut 2002 (2004) 240-241), ezek között az egyik a tárgyalt mindszenti lelőhely.

20 A további kutatást annak lehetősége indokolta, hogy a jelenlegi tulajdonos hozzájárulásával, a tanya épületéhez közel, illetve annak több oldalán is dolgozhattunk.

21 A 2002. szeptember 16-20. között végzett feltáráson jelen cikk szerzői mellett a SzTE Régészeti Tanszékének hallgatói vettek részt.

22 Az ásatás 5 munkanapja alatt összesen négy szelvényt nyitottunk gépi humuszolás segítségével a tanya Ny-i oldalán, illetve az épület előtt és mögött, a kiemelke13 Ásatási dokumentáció: MFMRégAd: 85-76; a leletanyag: KJMltsz.: 2000.2.1-3. Az ásatáson részt vett Saliga László restaurátor is. 14 Az É-D-i tájolású árok 15 m hosszú és 1 m széles volt, mélysége a D-i végén 125 cm, az E-in 120 cm. 15 A 2. számú kutatóárok kiásására 1968. szeptember 3-5. között került sor. 16 Az 1 m széles és 15 m hosszú árok mélysége a D-i végén 135 cm, az E-in 130 cm volt, régészeti objektumot nem eredményezett. 17 Az ásatást ezen a napon meglátogatta Bálint Alajos és Trogmayer Ottó. 18 A részletes tárgyleírásokat Id. a 2. számú sír leírásánál! 19 A nevezett kutatási program — amelynek keretében a jelen tanulmány is készült — célja genetikai minták gyűjtése és elemzése a 10-11. századi népesség csontanyagából, illetve ebből egy adatbázis létrehozása. 20 Az ásatást megelőzően, 2002 áprilisában végzett helyszíni szemlénk során Vida Mihály mindszenti lakos — aki korábban a szomszédos tanyában lakott — mutatta meg a pontos helyszínt. Emlékezett az 1968-as feltárásra, illetve arról is tudott, hogy a Szegedről jött régészek honfoglalás kori sírokat kerestek. Vida Mihály azonosítását Korom József mindszenti lakos is megerősítette, aki korábban szintén ebben a határrészben lakott. Segítségükért köszönetünket fejezzük ki. A Bálint Csanád által készített helyszínrajzon szereplő magassági pont, amelyhez a feltárás helyét bemérte, ma már nincs meg, azonban a tanya épületének feltüntetett hosszúság- és szélességadatai egyeznek a mindszenti lakosok által megjelölt tanyaépület méreteivel. Az épületnek a műúttól mért távolsága szintén egyezik a Bálint Csanád helyszínrajzán szereplő értékkel. 21 A tanya jelenlegi tulajdonosa Pap László mindszenti lakos, akinek felesége elmondta, hogy a tanyát Csernákék lányától vették meg 10 évvel ezelőtt, akitől ők is hallottak az egykori feltárásokról. Segítségükért köszönetet mondunk. 22 Gábor (Lupó) János, Kamarás i András, Kothencz Kelemen, Nagy Ar on, Törőcsik István és Varga Krisztina. Munkájukért köszönetünket fejezzük ki.