A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

BALOGH Csilla: Martinovka-típusú övgarnitúra Kecelről. A Kárpát-medencei maszkos veretek tipokronológiája

B. 1.2. ívelt hosszoldalú szíjvég Sonta/Szond(Yu)(5.kép8)(KOVACEVlC 1961, Sl. 16.5) A bronzlemezből 4 készített, áttört díszítésű ve­ret formában és díszítésében egyaránt az áttört, ön­tött, hasonló veretek utánzata. Legjobb párhuzama a cufut-kalei 34. sírból (5. kép 7) (KROPOTKIN 1958, Ris. 5a) és az adonyi préselőminták (5. kép 9) közül ismert (FETTICH 1926, VI. t. 4). A veret felerősítési módjáról nincsen adatunk. Egészen bizonyos, hogy övveret funkciója volt. 5 C csoport: Préselt maszkos veretek Gyakrabban bronzlemezből, ritkábban rossz mi­nőségű ezüstlemezből préseléssel vagy trébeléssel készültek. A veretek a Deszk-M 2. és a Jánoshida 67. sír nagyszíj végeinek kivételével peremesek, melyeknek hátoldala ólommasszával van kitöltve, és ebbe voltak rögzítve az ácskapocs alakú felerő­sítő fülek, melyekhez vagy pántszerü, vagy apró, négyzet alakú ellentett lemezek tartoztak. A két ki­vételt jelentő példány kettős lemezű darab, az elő­lapjuk préselt, díszített, a hátoldaluk sima, lemez­ből kinyírt. A préselt maszkos veretek mind formájukban, mind díszítésükben kétség kívül az öntött maszkos veretek utánzatai (FETTICH 1937, 132, CSALLÁNY 1939, 142, SOMOGYI 1987, 130). A Keszthely-Fenéki út 8. sírban és a jánoshida-tótkérpusztai 67. sírban a maszkos szíjvégen kívül egyéb veret nem volt. A többi préselt, maszkos veret övgarnitúra része, me­lyek leginkább sima kerek (Deszk-G 8. sír (CSAL­LÁNY 1939, IV. t. 8-9), Kiszombor-O 2. sír (CSALLÁNY 1939, IV. t. 22-23) vagy préselt rozetta alakú véretek­kel (Deszk-M 2. sír (14. kép 11-18), Mokrin/Ho­mokrév(Yu)-Vodoplav-dűlő 67. sír (24. kép 13), néha préselt álcsatokkal (Környe 151. sír (ER­DÉLYI-SALAMON 1971, Taf. 26. 151:2, 4), ismeretlen le­lőhely/Szeged vidéke (19. kép 4)) vannak együtt. Ritkábban lábbeliveretekként (Szegvár-Oromdülő 1. sír (LŐRINCZY 1991. v. t. 1-2) vagy lószerszám­díszként (Mokrin/Homokrév (Yu)-Vodoplav-dűlő 49. és 58. sír (20. kép 8-10; 21. kép 43) is feltűn­nek. Az eddig a Kárpát-medencéből csak a Környe 151. sírból ismer kettős félhold és egyszerű halfar­kas veretnek, valamint az összetett halfarkas vére­teknek mellékszíj nélküli öveken való előfordulá­sára áll rendelkezésünkre adat. Ezzel szemben a többi típusú préselt maszkos veret sokmellékszíjjas övek részeként fordul elő. Bizonyosan helyben készültek, erre utal az ado­nyi (FETTICH 1926, VI. t. 4, 12) és gátéri (FETTICH 1926, VI. t. 21) ötvössírok maszkos préselőmintája is. A Kárpát-medencében 16 lelőhely 20 sírjából is­merek préselt, maszkos veretet, melyek közül csak a Szeged vidékéről származó, ismeretlen lelőhelyű darab szórvány, de ez is nagy valószínűséggel sírle­letből származik. A jelenleg ismert lelőhelyek súly­pontja egyértelműen a Marostól délre esik, a Du­nántúlon a Balatontól északra (26. kép 3). C. 1. Szíj végek Cl. 1. Párhuzamos hosszoldalú szíjvég Deszk-G 8. sír (4. kép 26) (CSALLÁNY 1939, IV. t. 6), Deszk-G 18. sír (4. kép 18), Deszk-H 18. sír (4. kép 27), Deszk-M 2. sír (5. kép 1-2), Keszthely-Fenéki út 8. sír (4. kép 9) (SÁGI 1992,29. ábra 10), Kiszombor-O 2. sír (4. kép 24) (CSALLÁNY 1939, IV. t. 18-19), Mokrin/Homokrév (Yu)-Vodoplav-dűlő 62. sír (4. kép 20), Mokrin/Homokrév (Yu)-Vodoplav-dülő 67. sír (4. kép 10-11, 17), Nyíregyháza-Kertgazdaság 3. sír (4. kép 25) (CSAL­LÁNY 1958, VII. t. 1; GARAM 1992, Taf. 26. 2), Petronell-Carnuntum, szórvány (4. kép 21) (WINTER 1997, Taf. 8. 3m:7), Szegvár-Sápoldal (4. kép 12) (BÓNA 1979,4. kép 5) A legnépesebb csoportot az ezüst- vagy bronz­lemezből préselt, maszkábrázolásos kis- és nagy­4 Takács Miklós ezüstnek határozta meg (TAKÁCS 2002, 324). Az adatot nem állt módomban ellenőrizni. 5 Kétségtelen, hogy a díszítetlen, lemezből kinyírt, ívelt oldalú szíjvégek kapcsolatban állnak a maszkos véretekkel, azokkal egy stíluskörbe vonhatók. Mi sem mutatja jobban, mint a Klárafalva-B 60. sír leletegyüttese, melyben az áttört, öntött, összetett pajzs alakú véretekkel díszített öv mellékszíjainak végén sima bronzlemezből kinyírt, kétlapú, felül egy nittel fel­erősített, ívelt oldalú kisszíjvégek (15. kép 4-14) voltak. Ezen kívül a szentes-derekegyházi sírleletből (CSALLÁNY 1939, 1.1. 1-3) és a Mokrin/Homokrév (Yu)-Vodoplav-dűlő 1. sírból (MFM RégAd: 1577-93/1, 1584-93) ismerek hasonlót. Gavrituhin a gaponovoi lelet monográfiájában az iveit oldalú szíjvégek egyik tipológiai tábláján közöl még egy példányt (GAVRITUHIN-OBLOMSKY1996, Ris. 45. 20), ami jóval zömökebb, mint a verettípus klasszikusai, sírszám és hivatkozás nélkül Kunpeszérről. Az adatot nem tudtam ellenőrizni, a temető közöletlen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom