A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

NAGY Margit: A hódmezővásárhely-kishomoki gepida temető (elemzés)

sír veretén (14. kép 4) található. A kishomoki és a környei veretek mintáit összehasonlítva magyarázatot találunk az utóbbi keresztben rovátkolt, félköríves sarokmintáira. Véleményünk szerint ez a minta a kishomokihoz hasonló veret rovátkolt dróttal keretezett szögeinek utánzata. A középrész X alakú mintájának értelmét egy langenenslingeni ezüstcsat (14. kép 5) lemezének díszítése világítja meg: az ábrázolás eredetileg egy kétszalagos fonatminta egymást keresztező része. A Budakalász-Dunaparton feltárt avar temető 874. sírjának préselt bronzveretein (14. kép 6) ugyanezt a fonatrészletet ábrázolták. A germán és a kora avar kori ornamentika egyik kedvelt témájáról, a Herakles-csomó pars pro toto-ábrázolásairól van szó (NAGY 1998, 384, 38. kép 10; NAGY 1999, 293, 7. kép 5). A langenenslingeni ezüstcsat tövisén látható pontkördíszek (14. kép 5) egyébként ugyanazzal az apotropaikus céllal kerültek a csatra, mint a kishomoki 7. csat tövisén látható kettős kör. Párhuzamai alapján a kishomoki 7. sír övgarnitúráját a Kárpát-medencébe került (készült?) legkorábbi tausírozott övek között tarthatjuk számon. Viselettörténetileg a 7. sír övgarnitúráját a Max Martin által meghatározott Meroving-kori 2. típusú övekhez soroljuk, melyek használata a 6. század középső harmadában kezdődött (MARTIN 1996a, 64, Abb. 1.2). Bronzlemezekből kivágott, díszítetlen szíjvégek Kishomokon mind női, mind férfisírokból előkerültek. A 41. sírban a szíj vég lemezeit a jobb combcsont fejénél találtuk (15. kép 4); az öv vascsattal záródott. A 44. gyennekleány törött szíj vége (15. kép 9) a vascsattól mintegy 10 cm-re, a medence közepén került elő. Szíjvég formájú bronzlemez volt a 82. sír tarsolyában (15. kép 8). A 103. sír (nő) bronz szíj végének (15. kép 6) viseleti szerepe, a sír bolygatottsága miatt, nem állapítható meg. A szolnok-szandai temetőből ismert példák szerint a gepida férfiak szíj véggel és fém véretekkel díszített öveket is viseltek.

41 A 97. sírban fekvő felnőtt derékövét díszítetlen, téglalap alakú ezüst övveretek, kissé ívelt oldalú, két lemezből álló bronz szíjvég díszítette; bronz pajzstövises övcsatja kerekfejü szögekkel volt a szíjra erősítve. Az öv végét lezáró, kissé ívelt oldalú, bronzlemezes szíjvég a combcsontok között feküdt (BÓNA 2002, 214-215) (15. kép 10-13). Tarsolyszíjhoz tartozó csat-nittszögek-szíjvég készlet a 135. (lándzsás) férfisírból került elő (15. kép 14-15), melyben egyébként három darabból álló (övcsat, ellenveret, hátveret), poncolt díszü bronz övgarnitúra is volt (BÓNA 2002, 219, Taf. 46). A kishomoki 96. sírból előkerült, két szöghellyel átfúrt bronzlemezt, mely az ezüst csatkarikán feküdt, bizonytalanul szíjvégnek határoztuk meg (15. kép 16). Valamelyest hasonló formájú bronzlemez a szolnok-szandai temető szórványai közt fordult elő ( 15. kép 17). Tarsolyok. A férfisírok 63,6%-ában (21 sírban) került elő tarsolyban tartott használati tárgyak együttese. A tarsolyok mérete — a fémtárgyak körül megmaradt szerves maradványoktól származó elszíneződés szerint — a megfigyelhető esetekben 15 és 25 cm között változott (pl. 42 sír: 12x5 cm; 64. sír: 20x10 cm; 65. sír: 20x10 cm; 68. sír: 13x6 cm; 76. sír: 15x6 cm; 84. sír: 25x10 cm; 89. sír: 15x5 cm). Magasságuk, tartalmuktól függően, 4-6 cm lehetett; formájuk hosszúkás dobozként rekonstruálható. Az övcsatoknál kisebb méretű csat, mely a tarsolykészletek mellett található, a tarsolyt záró szíjhoz vagy/és az övhöz kapcsolódott. A tarsolyhoz négyszögletes (41. sír: 12. kép 17) vagy ovális (64., 79., 96. sír) bronz- vagy vascsat tartozott; a tarsolyhoz készített fémdísz vagy -veret, szíjvég nem került elő. A tarsolyzártöredék a 68. sír vascsatja alatt volt megfigyelhető (23. kép 2).

42 Bolygatatlannak látszó tarsolyt összesen tizennégy sírban bontottunk ki. Kilenc esetben a tarsolyt az öv jobb oldalára, öt esetben a bal oldalra csatolták. Öt férfi tarsolyának tartalma a derékövre merőlegesen került elő (a 39. sírban a jobb oldalon, a 68. és 94. sírban a bal oldalon); ezek között lehetnek összehúzott tetejű, zacskószerű tarsolyok is. Úgy látszik, hogy a pajzstövises csatok viseletével egyidejűleg a kishomoki férfiak viseletében általánosabbá vált a tarsolyviselet langobardoknál elterjedt módja (BÓNA 1993, 127), melynél a tarsolyt hátul a derékövhöz csatolták. Kilenc kishomoki sírban a tarsolykészlet a medencecsontok széle mellett vagy alatt, a deréköv irányával párhuzamosan került elő (BÓNA-NAGY 2002, Tab. 23) (13. kép 2). A tarsoly tartalma a szentes-kökényzugi 55. sírnál is a medencével párhuzamosan feküdt (CSALLÁNY 41 A gepida öv- tarsoly- és lábbeli-garnitúrák tipológiája és időrendje további kutatást igényel. U. Koch időrendi rendszerezése szerint a pleidelsheimi alamann-frank temetőben a legelső példány egy tarsolyszíjhoz tartozó tokos szíjvég, mely 510 körüli síregyüttesben fordult elő (KOCH 2001, 82, Abb. 20). 42 Straub Péter a Kiszombor-B temető anyagában több tarsolyzárat ismert fel (STRAUB 2001, 311 312, Abb. 5. 3-5).