A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

NAGY Margit: A hódmezővásárhely-kishomoki gepida temető (elemzés)

1961, 32, Abb. 4). A kishomoki 42. sírban a tarsoly­készlet a jobb medencecsont alatt volt, tehát ennél az övnél a tarsolyt biztosan hátoldalra csatolták. A veretes övgarnitúrák téglalap alakú ellenveretét a hátoldalon viselt tarsolyszíj övhöz kapcsolásánál szerelték a derékövre (MARTIN 1996a, 64. Abb. 1.2). Használati tárgyak, munkaeszközök A férfiak használati tárgyaikat és munkaeszközeiket a tar­solyban tartották. Általánosan használt eszköz volt a tüzszerszám: csiholóvasat és kovaköveket tizen­egy sírban találtunk (BÓNA-NAGY 2002, Tab. 24); a tüzcsiholás eszközeivel egy fiúgyermek is rendel­kezett, melyeket vászonba csomagolt (a 79. sírban a vascsiholóra laza vászonszövésü textildarab oxi­dálódott). A csiholok 8-11 cm hosszú, befelé haj­tott végű vaseszközök; mindegyik töredékes pél­dány volt. Több sírból csak tűzkövek kerültek elő, köztük pattintott silexpengék is, melyeket a kör­nyékbeli őskori telepek felszínén gyűjthettek (hét sírban l-l db, egy sírban 2 db, három sírban 3 db, egy sírban 4 db, két sírban 6 db tűzkő és penge volt.) A tarsolykészlethez tartoztak a kisebb munka­eszközök is, így a - - feltehetően juhnyíráshoz használt — 18-24 cm hosszú vasollók (négy sír­ban: 1. sír: 16. kép 21; 7. sír: 16. kép 22; 76. sír: 16. kép 19; 106. sír: 16. kép 20), az árak ( 1. sír: 16. kép 2; 29. sír: 16. kép 3; 76. sír: 16. kép 5), a lyu­kasztó vas vagy poncoló szerszám (96. sír: 16. kép 1), a bronz- és vaspincetták (7. sír: 16. kép 8; 82. sír), a fenőkövek (7. sír: 16. kép 16; a 73. sírban 2 db: 16. kép 17-18) és az ismeretlen rendeltetésű eszközök (pl. vascsövek, 64. sír: 16. kép 7). Tar­solyba kerültek a törött, látszólag használhatatlan tárgyak: bronzgyűrű töredéke (39. sír), bronz csat­tüske (42. sír: 12. kép 9), bronzkarika darabja (82. sír), fémműhely bronzlemez hulladékanyaga (7., 42., 82. sír), vasolvadék darabok (64. sír), vas vá­gószerszám töredéke 43 (94. sír: 16. kép 11), vas zablapálca töredéke (82. sír), átfúrt ólomcsüngő (82. sír: 20. kép 4), kelta üvegkarperec darab (3. sír) — bizonyára felhasználandó nyersanyagként, mint a mezőbándi 20. sírban (KOVÁCS 1912, 304, 25. kép 6-6a-b) —, bronz szíjvég(?) (96. sír: 15. kép 16), egy szem kék üveggyöngy (65. sír). A tarsolyok tartalma arról tanúskodik, hogy a használatban lévő tárgyak együttese változatlanul került a halot­tak mellé. Halászathoz használt munkaeszköznek lehet tar­tani a 65. sírban a jobb kar mellé fektetett, 33,5 cm hosszú, kétágú, szakás vasszigonyt (16. kép 23). A kishomoki példánynál 6 cm-rel hosszabb, 39,5 cm-es a szentes-kökényzugi 57. sír vasszigonya (CSALLÁNY 1961. 33, Taf. 19. 5). Langobard területről egy szigonyt publikáltak, Maria Ponsee 9. sírból (FRIESINGER ADLER 1979, 40 42, Abb. 15. k); a kora avar kor dunántúli temetőiből összesen 5 db került elő (KISS 1996, 260). A gepida temetők szigonyai na­gyobb méretűek, mint a kölked-feketekapui A te­metőből közzétett darabok. 44 Fegyverek A kishomoki temetőben a gondos teme­tés és a halott elhelyezésének tudatossága a kevés bolygatatlanul maradt melléklet közül a fegyverek elhelyezéséből tűnik ki. A temetőben két teljes fegy­verzetű harcost temettek el. Az 1. sír az 1928-as ásatást megelőzően került elő; lelőkörülményei is­meretlenek. A Móra Ferenc leírásából ismert 7. sír­ban a vaspántos koporsóba zárt nemesurat teljes fegyverzetével, ünnepi ruházatában, tausírozott dí­szű övével, használati tárgyait és munkaeszközeit tartalmazó tarsolyával temették el. Kardját a kopor­són belül, a test bal oldala mellé helyezték. Móra Ferenc helyszíni feljegyzése szerint a bal kéz ujjai a kardra voltak rozsdásodva, tehát a bal kézfejet rá­igazították a kard lapjára, illetve a kardtokra. A vas lándzsavég az „arc előtt" feküdt, azaz a lándzsát hosszában a test mellé vagy a koporsó tetejére fek­tették. A 70 cm átmérőjű, aranyozott gombokkal dí­szített pajzsot külön gödörbe, a fej mögé állították, valószínűleg a koporsó végéhez támasztva. A ko­porsón kívül helyezhették el az alsó lábszárcsontok mellett talált lószerszámot: a vaszabiát, a fejhám aranyozott bronzdíszét, egy vascsatot, utóbbit talán a fanyereg tartozékaként. A kishomoki 7. sír fegyverei a kor szokásainak megfelelően kerültek a sírba. A viminaciumi gepi­dák a pajzsokat a fej mögé, a sír falához vagy a koporsó fej felőli végéhez támasztották (ZOTOVIC 1994, 185). A szentendrei 44. sír langobard harcosá­nak pajzsát a fej mögött, a sír oldalához támasztot­ták, a spáthát a halott bal oldala mellé, a bal kar alá helyezték (BÓNA 1966a, 154; BÓNA 1971, Abb. 3). A 43 Talán lentörő szerszám töredéke, mint Lavoye 307. sir (KOCH-PAUU 1997, 1002-1003, Abb. 81). 44 Kölked-Feketekapu-A 21. sír = 29 cm; 316. sir = 33 cm; 324. sír = cca. 30 cm; 386. sír = 23,5-25,7 cm. (KISS 1996, 25-26, 90-92, 106). Szigonyábrázolásokat bizánci mozaikon halászjelenetnél (KÁDÁR 1987, 34, 22. kép), bronzcsaton, cirkusz(?)jele­netnél (HESSEN 1974, 549, Abb. 4. 5) találunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom