A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 10. (Szeged, 2004)

NAGY Margit: A hódmezővásárhely-kishomoki gepida temető (elemzés)

halottjánál. A 62. és a 102. sírnál (20-40 közti nők) az alkarokat a medencére hajtották. A korábbi ásatások sírleírásai alapján a gepida temetőkben igen ritka a keresztbe tett kezű temetkezés.

17 A kishomoki 62. és 102. síron kívül csupán a kökényzugi 12. sírban (CSALLÁNY 1961, 27) és a nagyhegyi 47. sírban (CSALLÁNY 1961, 53) találtak ilyen módon elrendezett kezeket. Az Al-Duna menti viminaciumi gepida temetőben a medencére hajtott kéz a felnőtteknél általános. Ugyanitt mellen keresztbe tett kézzel három nőt temettek el (ZOTOVIC 1994, 185). A kishomoki temető feltárásánál egy esetben figyeltünk meg szuperpozíciót: az 56. sírban a Ny-K-i irányú női(?) csontváz felett 47 cm-rel egy K-Ny-i tájolású, 2 év körüli leánygyermek (55. sír) került elő, kora avar kori gyöngymelléklettel. Az alsó sírban (bolygatott? mat. nő) csak egy kis vasrozsda darab volt. A temető északi oldalán még további három avar kori gyermeksír került elő, melyek ásásánál a gepida sírokat elkerülték. Az 55. sír helyzetének kétféle magyarázata lehet: vagy tudatosan ásták az avar gyermeksírt a felnőtt temetkezés fölé, vagy az 55. sír ásásakor az 56. sír jelölése a felszínen nem volt látható. 6. A sírrablás Akishomoki temető 1928-ban előkerült sírjainál az ásató csak az 5. (melléklet nélküli) sírnál jegyezte fel a sírrablást. Az 1966-1969-ben feltárt gepida sírok közül 56-ot bolygatóttan találtunk; ezek közül a bolygatás 46 sírnál biztosan, 10 sírnál bizonytalanul volt regisztrálható (BÓNA-NAGY 2002, Tab. 12). Egy sír bolygatását talajmegmunkálással (szőlőültető árok) lehet magyarázni. Eszerint a kishomoki gepida temető jelentős hányada, a síroknak a fele (50,5%) biztosan, további 10% bizonytalanul megállapíthatóan bolygatásnak esett áldozatul (4. kép 2). A 16 avar sír közül három minősíthető bolygatottnak (34., 49. és 55. sír), két sírt mezőgazdasági munkával tettek tönkre (33., 92. sír). Gyanítható, hogy a Móra Ferenc által feltárt avar sírok között még több kirabolt temetkezés lehetett (10-14. sír). Ha a gepida temetők bolygatott sírjainak számát a kishomoki biztosan kirabolt sírok számával öszszevetjük, megállapíthatjuk, hogy ebben a vonatkozásban a kishomoki temető minden eddigi arányt felülmúl. A Csallány Dezső által közölt sirleírások alapján a szentes-kökényzugi temető három sírjánál (4%) a kiszombori temető tizenkilenc sírjánál (13,4%), a szőregi temető huszonegy sírjánál (18,4%), a szentes-nagyhegyi temető tizenöt sírjánál (19,2%) lehet biztosan korabeli (egykorú és a kora avar kor utáni) sírrablásra következtetni.

18 A kishomoki temető magas rablottsági aránya arra figyelmeztet, hogy a sírrablás tényét/vagy az erre utaló jeleket a Szentes és Szeged környéki régi ásatásoknál valószínűleg nem mindig jegyezték fel. Mivel a sírrablás a gepida temetkezések esetében is a nemesfém tárgyakra irányult, az alaposan kirabolt sírok megmaradt ékszerei természetesen a kevéssé értékes részt reprezentálják. A kishomoki temető kirabolt sírjainak példája nyomán joggal gondolhatunk arra, hogy a gepida soros temetőkből előkerült ékszerek az eredetileg eltemetett mennyiségnek csak egy részét jelentik. Ez a körülmény óvatosságra int a 6. századi gepida társadalom öszszetételének általános megítélésénél.

19 A kishomoki temetőben a rablógödrök beásása a sírfolttal azonos mélységben, többnyire nem határozott körvonallal jelentkezett. A temető nyugati részén csak a sír fej felőli végének erősen kevert földje mutatta az utólagos beásás nyomát, a déli és a délkeleti oldalon a rablóaknák is pontosan megfigyelhetőek voltak. A szabálytalan alakú beásások mindig a sír közepére és fej felőli végére irányultak; a sírgödörrel együtt lefelé szűkültek. A rablóaknák pontossága miatt a kishomoki temető 17 A hegykői temetőben gyakori (BÓNA 1964, 106; BÓNA 1993,148). A keresztbe tett kezű temetkezések a langobard temetők szélén Bona véleménye szerint a helyi pannon lakossághoz köthetők (BÓNA 1968, 40). 18 CSALLÁNY 1961 leírásai alapján biztosan bolygatott sírok a következők: Szentes-Kökényzug 7-8., 72. sír; Kiszombor: 34., 39., 90., 94., 97., 117., 126., 162., 176, 196., 207-208., 224., 232., 264., 307., 367., 386., 399. sir. Szőreg: 4., 7., 13-14., 21., 25., 32., 39-41., 51., 70-71., 84., 97-98., 100-101., 103., 117., 127. sír (újkori bolygatásra következtethetünk a 16., a 111. és a 116. sír esetében, míg a 36. sírnál az avar sír ásásakor bolygatták meg a gepida temetkezést). Szentes-Nagyhegy: 23-26 , 30-31., 48., 54., 57., 59., 61., 67., 74., 78-79. sír. 19 Pl. a 6. századi fibulák anyagának statisztikája jóként az ékszerek kevéssé értékes és a kirabolt sírokban megmaradt részére és főként az alacsonyabb társadalmi rangúak számára elérhető, színesfémből készült, gyengébb minőségű darabjaira vonatkozik; így a korszakok összehasonlítására szolgáló gazdaságtörténeti következtetések levonására csak korlátozottan lehet alkalmas (vö. QUAST 2001, 443, Anm. 13, Abb. 9).