A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

PUSZTAI Tamás: Két középkori település szerkezeti rekonstrukciója térinformatikai eszközök segítségével

Kisfalud területén 1999 őszén az egykori településhelyet oly mélységben szántották fel, hogy felszínre kerültek az egykori épületek kemencéi is. 1999 őszén és 2000 tavaszán a miskolci Herman Ottó Múzeum szisztematikus felszíni gyűjtést végzett a régészeti lelőhelyen, melynek során 3 hektárnyi terület régészeti leleteit gyűjtöttük össze. A felszíni gyűjtés során a kutatási egységek nagysága 5x5 méter volt. A felszíni leletek alapján a települést a 13. századtól lakták. Az összegyűjtött régészeti leletanyag java 15-16. századi volt. A terület mikroszintvonalas felmérése 2001 tavaszán készült el.

11 A településszerkezeti rekonstrukció során felhasználtuk a terület 1997. évi légifelvételét.

12 Mohi esetében majdnem ugyanezeket a forráscsoportokat értékeltük. A szisztematikus felszíni leletgyűjtés, a részletes geodéziai felmérés és az 1974. évből származó légi felvételek mellett a felszíni vizsgálati eredmények értelmezése során itt már lehetőségünk volt Leszih Andor e területen 1937 és 1941 között végzett ásatásainak (ÉRI-BÁLINT 1959), valamint az 1995 és 2002 között általunk vezetett régészeti feltárások eredményeinek a felhasználására is (PUSZTAI 2001). Az újabb ásatások során Mohi főutcájából mintegy 100 méter hosszú szakaszt tártunk fel. A régészeti ásatásokat megelőző topográfiai munkálatok részleteit már korábbi dolgozatunkban ismertettük (PUSZTAI 1996), ezért itt csak az eredményeket foglaljuk össze. Mohi településszerkezeti rekonstrukciójának elkészítése során a település területén végzett felszíni kutatások, valamint az ásatások eredményeit a mezőváros területének 1974. évi légi felvételére vetítettük rá (2. kép). A légi felvételen látható felszíni mintázatokat, valamint a régészeti feltárásokat megelőző felszíni leletgyűjtés értékelését összevetve a településrészlet 15-16. századi állapotát mutató feltárások összesítő térképével, látható, hogy a feltárásokon megfigyelt széles, kaviccsal lefedett főutca egybe esik a fotón megfigyelhető, középső, sötét, illetve egy, a leletgyűjtés során meghatározott, a feltétlezhető házas telkekhez képestjelentősen kisebb leletsűrűséget mutató sávval. A főutca a domb tengelye mentén végig azonosítható. A felszíni gyűjtés során, a főutca két oldalán tapasztalt jelentősebb leletsűrűsödések az ásatáson feltárt épületek helyére, illetve az azok mögötti telkekre esnek. A fent meghatározott kutatások eredményeit összevetve egy egyutcás település határozható meg. A főutca a település központi részén, a templom körül, attól délre kissé kiszélesedik és egy teret (piactér) alkot. Az 1974. évi légi felvételen meghatározhatóak azok a felszíni mintázatok, ahol az ásatási eredményekkel összevetve bizonyosan álltak épületek (2. kép).

13 A templom foltjától a főutcán északkeleti irányban haladva sajátos képet figyelhetünk meg. Részben találunk egy épület(?)foltot, közvetlenül a templom mellett. Ez talán azonosítható a Leszih Andor harmincas években készített ásatási feljegyzéseiben olvasható „templom melletti nagy ház" helyével.

14 Az 1563-as forrás említette két curia egyikét talán itt kereshetjük. Ezt követően ÉK-i irányban továbbhaladva, a főutcával addig párhuzamosan haladó épületomladék-foltok megjelennek a főutcán is, lezárják azt. Ez a légi fotón megfigyelhető zárás — a templom foltjától 80 méterre északkeletre — a szisztematikus felszíni leletgyűjtés értékelésével nem kapcsolható össze. Az általa jelölt esetleges régészeti jelenségeket még nem lehetett meghatározni. A középkori település beépített főutcájának hossza a terepi vizsgálatok eredményeinek összevetése után a legnagyobb beépítettség idejében 720 méter körüli lehetett,

15 a főutca szélessége a feltárt területen 36 méter volt, a település egyéb területein 27-36 méter. Az épületek által lefedett felszín szélessége 35—45 méter. A település belső, beépített területe, az utca területét is beleértve, 7-8 hektár kiterjedésű volt. A régészeti kutatás során feltárt utca két oldalán elhelyezkedő épületek egymáshoz viszonyított helyzete alapján a telekszélesség IIA geodéziai felmérést a Budapesti Műszaki Egyetem Fotogrammetriai Tanszékének térinformatikus-képzésben részt vett hallgatói készítették el, Winkler Gusztáv vezetésével. A felmérés elkészítéséért ezúton mondunk köszönetet. 12 Az általunk felhasznált légi felvételek forrása: FOMI légi filmtár. 13 A légi felvételen látható világos foltok kiterjedéséhez képest — az 1995-97. évi ásatás összesítő térképén látható beépítettséget figyelembe véve — az épületfoltok kiterjedését valamivel kisebbre vettük. 14 Leszih Andor 1934-1941 között végzett feltárásainak a helyét csak hozzávetőleges pontossággal lehet meghatározni. Az ekkor feltárt jelentősebb köépületeket magukban rejtő szelvények a település központi részein voltak. 15 Mohi déli részén a településmagot egy jól meghatározható egykori folyómeder zárja. A település északi részén a főutcát onnantól kezdve mértük, ahol az 1974-es légi felvételen az Ónodfelől beérkező egykori út sávja mellett már más, korábban nem tapasztalható — épületekre utaló —felszíni mintázatok is megfigyelhetők.