A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

REGENYE Judit: Kultikus leletek Kaposvár-Gyertyános neolitikus lelőhely anyagában

MFMÉ - StudArch IX (2003) 71-79 KULTIKUS LELETEK KAPOSVÁR-GYERTYÁNOS NEOLITIKUS LELŐHELY ANYA GÁBAN REGÉNYE Judit Kaposvár-Gyertyános lelőhelyen (Somogy megye), a 67. út építésekor Honti Szilvia végzett leletmentést 1991-ben. A leletmentés során a lengyeli kultúra 13 gödrét és a Balaton-Lasinja-kultúra 4 gödrét (közülük háromban jelentős arányban volt lengyeli kerámia) tárta fel, valamint kevés leletanyagot a Sopot-kultúrából, a lengyeli gödrökbe keveredve.

1 A lelőhely korábban a Sopot-kultúra településeként volt ismert a szakirodalomban (ZALAI-GAÁL 1982, 18). Ez a feltárás a Sopot-kultúra települését azonban lényegében nem érintette. A továbbiakban a lengyeli kultúra objektumaiban talált néhány lelet bemutatására kerül sor. A lengyeli kultúra anyagában két megtelepedési fázis látszik elkülöníthetőnek, az objektumok azonban a lelőhely sűrű lakottsága miatt többnyire kevertek.

2 A lengyeli kultúra leletei közt van néhány olyan tárgy, antropomorf és zoomorf ábrázolás, melyek elég figyelemreméltóak ahhoz, hogy a teljes anyagközlést megelőzően publikálásra kerüljenek. Idoltöredék (1. kép): apró töredékekből összeállított női szobor töredéke, fekete színű, durva felületű, szemcsés anyagú; a fej hiányzik, a nyak vastag, nagyon hosszú, a fej indításánál kissé kiszélesedik, a felsőtest lapos, jobb oldala hiányzik, a váll erőteljes, a karcsonk előrehajlik, a mell apró, kerek, alig kiemelkedő, az egyik maradt csak meg, a test alsó fele szintén hiányzik. Ma.: 9,3 cm, sz.: 5,5 cm. A töredék magasságából ítélve az idol meglehetősen nagyméretű lehetett. RRM ltsz.: Ö 97.2.429. Az idol töredékessége ellenére egyértelműen megállapítható, hogy a lengyeli kultúra jellegzetes alkotása. Az objektum, ahonnan előkerült (a 3. objektum mélyebb részéből, a 3. ásónyomból), a korai megtelepedési fázishoz tartozik. A gödör 3,4x4,4 m méretű, benne az idoltöredéken kívül még mintegy 1000 db kerámiatöredék volt, tehát szokásos szemétgödörként határozhatjuk meg a funkcióját. Gyakori szituáció, hogy kultikus tárgy vagy töredéke szemétgödörből kerül elő (BÁNFFY 1997, 56), ez mindig felveti a kérdést, vajon csak hétköznapi lehetett-e az objektum funkciója. A rituális szemét vajon mennyiben különbözik a profán szeméttől? Itt a lelet környezete egyértelműen profán szemétgödörnek mutatja az objektumot. A szobor töredékessége nem meglepő, hiszen a neolitikus idolok megtalálásukkor általában töredékes állapotúak. A törés szándékos voltával, e cselekvés rituális, társadalmi magyarázatával behatóan foglalkozott a szakirodalom (BÁNFFY 1991, 202-203, 234; CHAPMAN 2001), leletünk e kérdéskörhöz nem ad új információt. A töredékességhez ebben az esetben hozzájárult a kerámia és a talaj minősége is, a szobor apró darabokban volt, a földből rendkívül rossz állapotban került ki.

3 A lelet korának meghatározásához sorra kell venni jellemző vonásait. A töredékesség ellenére is nyilvánvaló első pillantásra, hogy a szobor a lengyeli kultúra nagy területén gyakori leletnek számító, kanonizáltnak tekinthető ábrázolási módban készült idoltípushoz (KALICZ 1998, 67) tartozik. Legfeltűnőbb a természetellenesen hosszú, vastag nyak. Ez a megformálási mód jellemző a lengyeli kultúra nyugati csoportjának idoljaira, így pl. a séi idolokra (KALICZ 1998, 67, Abb. 31-37), azzal a különbséggel, hogy az erőteljes nyak a séi idoloknál rövidebb, mint esetünkben. A testhez képest túldimenzionált nyak a magyarországi lengyeli idolok közül a zalavárival (SZATHMÁRI 1993, 2. kép), illetve a szombathelyivel (KÁROLYI 1992,36. t.) rokonítja leletünket. Az előbbit a kultúra II. periódusának vé/ Köszönöm Honti Szilviának a feltárás anyagának közlésre való átengedését. 2 A leletanyag feldolgozása folyamatban van. 3 A restaurálás Cziráky Veronika (LDM, Veszprém) munkája.