A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

FOGAS Ottó: A Körös-kultúra újabb kultusztárgyai Nagytőkéről (Csongrád megye)

1935, 117; MAKKAY 1959, 132; RACZKY 1978, 12-13). Ez utóbbi a nyaki rész íve, valamint a hátán kialakított taréj alapján kecskeábrázolásnak tartható, mivel formai párhuzamai a kultúrán belül nem ismeretlenek. Ezt igazolja a Hódmezővásárhely-KotacpartVata-tanyáról (BANNER 1935, 117, 18. kép 15), illetve a Slavonski Brod-Galovoról (MINICHREITER 2002, 47, 3. kép) előkerült töredéke, valamint a Donja Branjevináról származó ép példány is (KARMANSKI 1996, 7. kép).

9 A tárgy hossztengelyében kialakított furat nemcsak az égetés során keletkező hő elvezetésére szolgálhatott, hanem az ábrázolás szempontjából az anus jelöléseként is értelmezhetjük.

10 A hátáról letört kisméretű edény alapján az oltárok fogalomkörébe sorolható (KALICZ 1970, 22; RACZKY 1978, 12-13), bár nem zárható ki az egyszerű világító funkció sem

11 (BANNER 1932, 22; MAKKAY 1959, 132; TROGMAYER 1964, 68; TROGMAYER 1983, 55; KOREK 1984, 128-129). A másik két töredék bővebb adatokkal szolgálhat a Körös-kultúra „oltár" jellegű tárgyainak használatára és formai kidolgozására. Ezek közül a nagyobbik példány (2. kép la-d) furata tölcsérszerűén kiszélesedik, mely egy különálló edény beillesztésére szolgált. A négyzetes testű, közepükön átfúrt oltárok nem ismeretlenek a kora neolitikus anyagban (KALICZ 1977, 1. kép 3 a-c; KALICZ 1990, 11. kép 2). Az oltárlap oldalát díszítő zegzugminta szintén szokványos elem az ilyen típusú leleteken a Körös-kultúrán belül.

12 A láb két oldalán ugyanekkor sekély csípett dísz látható, mely — akárcsak az oltárlábak törésfelületén kialakított bütyökdíszek - stilizált állatfej részeként fogható fel (BANNER 1935, 18. kép 20, 28; KUTZIÁN 1944, 6. kép 9). Nem érthetünk teljes mértékben egyet azokkal az elméletekkel, melyek a kora neolitikum tárgytípusainak ezt a csoportját egyfajta fejlődési sorba próbálják rendezni (BANNER 1935, 117; RACZKY 1978, 12-13),

13 mivel a realisztikus ábrázolás fokozatos sematizálódását önmagában nem tekinthetjük konkrét kronológiai tényezőnek. Ehelyett inkább az egymás mellett élő formai, stilisztikai és funkcionális elképzelések összetettebb rendszere tűnik valószínűbbnek.

14 IRODALOM BANNER 1932 Banner J.: A kopáncsi és a kotacparti neolithikus telepek és a tiszai-kultúra III. periódusa. — Die neolithische Ansiedelungen von Hódmezővásárhely-Kopáncs und Kotacpart und die III. Periode Theiss-Kultur. Dolg 8 (1932) 1-48. BANNER 1935 Banner J.: Ásatás a hódmezővásárhelyi Kotacparton. — Ausgrabungen zu Kotacpart bei Hódmezővásárhely. Dolg 11 (1935) 97—125. CSALLÁNY 1936 Csallány G.: Ujabb jazig temetők Szentes határában. — Jazygen-Gräberfeider bei Szentes. Dolg 1936, 71-89. " CSALOG 1957 Csalog J.: Ujkőkori idoljaink arcformájának kérdéséről. — On the Question of the Shape of our Neolitich idols' faces. ArchErt 84 (1957) 207-211. GAZDAPUSZTAI 1957 Gazdapusztai Gy.: A Körös kultúra lakóhelye Hódmezővásárhely-Gorzsán. The settlement of the Körös culture at Hódmezővásárhely-Gorzsa. ArchÉrt 84 (1957) 3-13. KALICZ 1970 Kalicz N.: Agyagistenek. Budapest 1970. KALICZ 1977 Kalicz, N.: Früh- und spätneolitische Funde in der Gemarkung des Ortes Lánycsók (Vorbericht). — Kora- és későneolitikus leletek Lánycsókhatárában. JPMÉ 22 (1977) 137-156. KALICZ 1990 Kalicz, N.: Frühneolitische Siedlungsfunde aus Südwestungarn. IPH 4, Budapest 1990. KARMANSKI 1996 Karmanski, S.: Boginja je pronadena. Odzaci 1996. KOREK 1984 Korek J. : A Körös-kultúra. In: Hódmezővásárhely története. Szerk.: Nagy I. Hódmezővásárhely 1984, 114-130. 9 Ez a darab csak annyiban mutat eltérést a miénkhez képest, hogy az oldala zegzugmintás bekarcolásokkal díszített. Ilyen állatplasztikákat több lelőhelyről is ismerünk (RACZKY 1978, 12, 4. kép; RACZKY 1980, 19, 8. kép 1-3). Egyébként ez a díszítési mód a négylábú oltárokra is jellemző (Trogmayer O.: A Dél-Alföld korai neolitikumának főbb kérdései. I—II. Kandidátusi értekezés. Szeged 1968, 163). 10 Ilyen furatok a Kotac-parti és a Donja Branjevina-i példányon is vannak. 11 Trogmayer O.: A Dél-Alföld korai neolitikumának főbb kérdései. /-//. Kandidátusi értekezés. Szeged 1968, 162-163. 12 Trogmayer O.: A Dél-Alfold korai neolitikumának főbb kérdései. I—II. Kandidátusi értekezés. Szeged 1968, 163. 13 Természetesen az állat alakú oltárok s a négylábú oltárok hasonló gondolati hátterét, illetve azonos célú felhasználását nem kérdőjelezzük meg. 14 A dolgozatot Horváth Ferenc (MFM) lektorálta, a 2. és 3. képen látható rajzokat Marton Tibor (MTA RI) készítette.