A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

FOGAS Ottó: A Körös-kultúra újabb kultusztárgyai Nagytőkéről (Csongrád megye)

MFMÉ - StudArch IX (2003) 49-55 A KÖRÖS-KULTÚRA ÚJABB KULTUSZTÁRGYAI NAGYTŐKÉRŐL

1 (CSONGRÁD MEGYE) FOGAS Ottó A Szentestől mintegy 10 km-re, északra fekvő Nagytőke 1952-ben vált önálló településsé, közigazgatási területét pedig Szentes északi járásaiból — Kisjaksor, Kistőke északi része, Nagytőke, Belső-Ecser déli fele, Kaján nyugati része — alakították ki. Ennek a területnek a terepbejárását végeztük el 1999-2001 között Bácsmegi Gáborral együtt.

2 Az itt előkerült mintegy 120 régészeti lelőhelyből összesen tizenegyen találtuk meg a Körös-kultúra emlékanyagát (1. kép).

3 Ezek közül hét telepnek (1. kép 1-7), négy pedig szórványos, néhány cserepes lelőhelynek bizonyult (1. kép 8-11). Sajnos Nagytőke nem dicsekedhet komoly régészeti múlttal, mivel területét korábban alig kutatták. A terepbejárásokat megelőzően mindössze tízegynéhány régészeti lelőhelyet ismertünk ebből a térségből. Mégis, a számunkra fontos korszakhoz tartozó lelőhelyek közül kettőről kultusztárgyak is napvilágra kerültek: Jaksor-Kökényzug, Molnár Ignácz földje (1. kép 1). A századfordulón szórványos leletek kerültek be innét a szentesi múzeumba. Ezek között volt egy szarvasagancsot ábrázoló töredékes relief (KUTZIÁN 1944, 39, 17. kép 1). Igen érdekes, hogy bár Csallány Gábor 1909-ben, valamint 1932 és 1934 között három alkalommal is végzett itt feltárást, a Körös-kultúra leleteiről nem tett említést. Kovalovszki Júlia 1957-ben terepbejárást végzett itt, amely során egy 80-100 méter hosszú telepet talált (KOVALOVSZKI 1957, 40, 3. pont). Jaksor, Csúcs-földek (1. kép 2). Csallány Gábor 1932-ben egy szarmata temető feltárása közben három kora neolit házat is talált (CSALLÁNY 1936, 71-72). Az előkerült leletanyagból Kutzián Ida tett közzé néhányat: egy edényfal töredékén látható, könyökben behajlított, felfelé álló kart ábrázoló reliefet; egy dorong alakú idol töredékét; egy pintadérát; valamint egy edényperemből előreugró fejet (KUTZIÁN 1944, 39, 17. kép 2-5). Amikor ezt a lelőhelyet visszaazonosítottuk, nemcsak az ebben a munkában szereplő oltártöredéket (2. kép 1 a-d), de egy agyagalapon fehér pettyes, festett kerámiatöredéket is találtunk.

4 Vegyük most vizsgálat alá a terepbejárás során előkerült újabb tárgyakat: Négyzet alakú oltár töredéke (2. kép 1 a-d). Kézzel formált, pelyvával soványított, világosbarna színű, foltosra égetett, középpontján tölcsérszerűen átfúrt. Az átfúrás az oltár lapján peremszerüen kiképzett. Lába ovális átmetszeni, ívelt, lefelé kissé elkeskenyedő. A láb mindkét oldalán aránylag sekély csípett dísz látható. Az oltárrész mindkét oldalán mélyen karcolt, meg-megszakadó zegzugvonallal — farkas fogmintával — díszített. Az oltár ma.: 4,5 cm, a furat peremével együtt 5 cm. Legnagyobb sz.: 5,6 cm. A furat felső átm.: 1,7 cm, az alsó 0,9 cm. Valószínűleg kecskét ábrázoló, töredékes kisplasztika (2. kép 2 a-d). Kézzel formált, homokkal és pelyvával soványított, szürkésbarna színű, foltosra égetett tárgy, amelynek eredetileg teljes felülete fényezett volt. Az állatka feje ugyan hiányzik, de annyi megállapítható, hogy a nyak enyhe ívben felfelé hajlott. A háton, a fejhez közelebbi harmadán kisméretű edény csonkja látható. A hát hossztengelyén éles taréj fut végig, amely a törött farokrészen is folytatódik. Itt, a farok alatt, középtájon egy furat található, ami a test vízszinteséhez képest 20°-ban felfelé áll. Lábai letörtek, de a megmaradt csonkok iránya valószínűsíti, hogy a hátsó lábai a testhez képest 90°-ban, mellső lábai pedig 45°-ban állhattak. A hasi rész hátsó felének hossztengelyében szintén éles taréj fut végig, mely a hátsó lábaktól indul és a has közepéig tart. H.: 9,3 cm, ma.: / Nem Nagytőke község, hanem Nagytőke közigazgatási területe értendő a helységnév alatt. 2 Ezúton szeretnék köszönetet mondani Bácsmegi Gábornak a tereprészéről előkerült anyag közlésének átengedéséért. 3 Ezek természetesen magukba foglalják a már korábban is ismert lelőhelyeket. 4 Bácsmegi G.: Nagytőke, Belső-Ecser, Jaksor, Kaján és Kistőke régészeti topográfiája. Szakdolgozat. SzTE, Szeged 2001, 34, 1. kép 8).