A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

MIKLÓS Zsuzsa – VÍZI Márta: Ete – egy elpusztult középkori mezőváros a Sárközben

MFMÉ - StudArch IX (2003) 399-406 ETE — EGY ELPUSZTULT KÖZÉPKORI MEZŐVÁROS A SÁRKÖZBEN

1 MIKLÓS Zsuzsa - VIZI Márta ELHELYEZKEDÉS A középkori Ete a Tolna megyei Sárközben található, Szekszárdtól D-re kb. 10 km-re, Decstől Ny-ra mintegy 3 km-re. Kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően a középkor folyamán Ete a Sárköz egyik legnagyobb és legjelentősebb mezővárosává fejlődött. A település teljes hossza kb. 700 m, szélessége pedig mintegy 300 m. Az árterülethez mért relatív magassága a Ny-i végén kb. 3 m, a K-i végén 5-6 m. Tengerszint feletti magassága 97 m. TÖRTÉNETI ADATOK A település birtokosára vonatkozó első adat 1398ból származik, ekkor Deccsel együtt a váci káptalan birtoka volt. Szentlélek tiszteletére szentelt templomát 1334-ben a pápai tizedjegyzék említi először (MonVat I, 1. 287, 311 — HOLUB 1958, 3). A viszonylag késői okleveles adatok nem jelentik azt, hogy a település csak a 14. században létesült: az eddigi leletek arra utalnak, hogy Ete már a kora Árpád-korban, a 10—11. században is létezett. Virágkora a 15-16. századra tehető. Vásároshely volt, az egyetlen a Sárközben. Hetivásárát 1565ben említik. Az etei hetivásárt vasárnaponként tartották (SZAKÁLY 1969, 40). Egy 1535-ből származó feljegyzés szerint Ete város volt (HOLUB 1958, 5 Pozsonyi kápt. lev. Capsa 63. fasc. 3. nr. 2.) A törökök 1543-ban hódították meg a Sárközt, de a sárközi falvak nagy része Szigetvár elestéig (1566) a szigetvári várnak adózott és dolgozott. 1566 után azonban egyedül a török volt itt az úr. A török kor első felében Ete még nem indult hanyatlásnak: a török adólajstromok szerint 1557-ben 155 háza volt, 1572-ben pedig 192. A lakók számát ennek alapján 800-1000 főre tehetjük. A város 1620-1627 között pusztulhatott el: 1619-ben még élt, hiszen a bátai apátság felszólította az eteieket, hogy fizessék meg neki mint földesuruknak a tartozásaikat. 1627-ben viszont már azt írták Étéről: jó város volt, most népében ami vagyon, Deczön lakik (HOLUB 1958,12).

2 KUTA TASTOR TENET Pesty Frigyes helynévgyűjteménye szerint Ete részben legelő, részben szántóföld, tatárok által elpusztítva nagy kiterjedésű város hely, váromladékkal, miről neveztetése nem tudatik. (GAÁL-KŐHEGYI 1972, 311). A néphagyomány ezt a területet Eteváros, Ete vára, Városhel, Etedomb néven ismeri.

3 Az első terepbejárást Rómer Flóris végezte. 1933-ban és 1935-ben Csalog József végzett itt / A mezőváros területén eddig folyt kutatások összefoglalása: MIKLÓS-VIZI 1999, 207-269; MIKLÓS-VIZI 2002a 195-253; MIKLÓS-VIZI 2002b, 195-201. 2 „Anni 1627. die 29. decembris. Az bátai apáturságjószágának, varasainak, faluinak helyéről, egyéb állapotjár ól Decsi János ispánomnak szava után. " (Pozsonyi kápt. lev. C. 63. 1. 3. nr. 6.) 3 TMP 1981, 483.