A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

BALOGH Csilla: 10. századi sírok Kiskunfélegyháza környékéről

akár harmadik harmadára való keltezést sem. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szeredi sír esetében a hagyományőrzőbb női viselet tartozékává vált az idegen formájú kengyel. Mesterházy Károly szerint e kengyeltípus a magyarsághoz a nyugati hadjáratok során vagy pedig a nyugati lovagok bejövetelével került (MESTERHÁZY 1981, 220; KOVÁCS 1985, 132-135). Összefoglalásképpen a tárgyalt sírleletekről a következőket állapíthatjuk meg. Kiskunfélegyháza-Külsőgalamboson feltehetően egy néhány sírból álló nagycsaládi/nemzetségi temető két sírja került elő. A sírokban nyugvó férfiak bizonyosan nem tartoztak a honfoglalók első generációjához, azonban temetkezési szokásaikban (lovastemetkezés, ételmelléklet, fegyverek sírba helyezése) még pogány szokásokat őriztek. Mellékleteik alapján talán a 10. századi magyarság második generációjához, azon belül pedig a katonáskodó középrétegéhez tartoztak. A honfoglalás korának kutatói előtt számos kérdés áll ma még megválaszolatlanul. A 10. századi rangos temetők felhagyása, a fejedelmi kíséret széttelepítése és bizonyos tárgytípusok eltűnése, mások felbukkanása, mint pl. az egyenes, kétélű kardoké, nemcsak egyszerű fegyverváltást tükröz, hanem a 10. század közepe táján bekövetkezett politikai-hatalmi átrendeződésre is következtetni enged. Az egykori kíséret helyére új népesség érkezik, akik új temetőket nyitnak, s ezekben nyugszanak a kétélű kardos harcosok? Ma még e kérdések megválaszolásához sem e sírleletek földrajzi elhelyezkedésének — amelynek egyébként sűrűsödése és ritkulása követi a szablyákét —, sem pedig leletegyütteseik vizsgálata nem ad választ. A múzeumok gyűjteményeiben lappangó és az új feltárásokon előkerült, korszerűen, jól dokumentált, azonban sokszor lényegtelennek tűnő leletegyüttesek közlésétől remélheti a korszak kutatója, hogy választ kap kérdéseire. IRODALOM BAKAY 1967 Bakay, K.: Archäologische Studien zur Frage der ungarischen Staatsgründung. Angaben zur Organisierung des fürstlichen Heeres. Acta ArchHung 19 (1967) 105-173. BÁLINT 1969 Bálint Cs.; A honfoglalás kori lovastemetkezések néhány kérdése. — Über die Pferdebestattungen der Landnahmezeit. MFMÉ 1969-1 (1969) 107-114. BÁLINT 1974 Bálint Cs.: A honfoglaláskori lovastemetkezések. — Les tombes à ensevelissement de cheval chez les Hongrois du IX

e-Xf siècles. MFMÉ 1971-2(1974) 85-108. BÁLINT 1991 Bálint, Cs.: Südungarn im 10. Jahrhundert. StudArch 11, Budapest 1991. BONA 1986 Bona I.: Dáciától Erdőelvéig. In: Erdély története I. Szerk.: Köpeczi B. Budapest 1986. DIENES 1957 Dienes I.: A bashalmi (Szabolcs-Szatmár m.) honfoglaláskori magyar temető. ArchErt 4 (1957) 24-37. DIENES 1964 Dienes I.: Szőke B., A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészeti Tanulmányok I. Bp., 1962. Akadémiai Kiadó 118 lap, 15 tábla. Fehér G. - Ery K. - Kralovánszky A., A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei. Leletkataszter. Szerk.: Szőke B. Régészeti TanulmányokII. Bp., 1962. Akadémiai Kiadó. 99 lap, 2 térkép. ArchÉrt 91 (1964) 134-139. DIENES 1966 Dienes L: A honfoglaló magyarok lószerszámának néhány tanulsága. — Quelques enseignements tirés de l'harnachement de Hongrois Conquérants. ArchÉrt 93 (1966) 208-234. FÉK 1962 Fehér G. - Éry K. - Kralovánszky A.: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei. RégTan 2, Budapest 1962. FETTICH 1937 Fettich N.: A honfoglaló magyarság fémművessége. — Die Metallkunst der landnehmenden Ungarn. ArchHung 21, Budapest 1937. FETTICH 1938 Fettich N.: A prágai Szent Istvánkard régészeti megvilágításban. In: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján III. Szerk.: Serédi J. Budapest 1938, 473516. GYÖRFFY 1977 Györffy Gy.: István király és műve. Budapest 1977. KOVÁCS 1980 Kovács, L.: Der Säbel von Benepuszta. Acta ArchHung 32 (1980) 309-316. KOVÁCS 1985 Kovács L.: Honfoglalás kori sírok Nagytarcsán I: Temető utca 5. Adatok a gombos nyakú kengyelek értékeléséhez. — Landnahmezeitliche Gräber in Nagytarcsa I: Temető Gasse Nr. 5. (Beiträge zur Wertung der Steigbügel mit knopfförmigen Hals.) ComArchHung 1985, 125-139. KOVÁCS 1989 Kovács, L.: Münzen aus der ungarischen Landnahmezeit. Fontes ArchHung, Budapest 1989. KOV

ACS 1990 Kovács L.: Szablya-kardfegyverváltás. A kétélű kardos 10—11. századi magyar sírok keltezéséhez. — Säbel—Schwert Waffenwechsel. Zur Datierung der ungarischen Gräber mit zweischnei-