A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

BALOGH Csilla: 10. századi sírok Kiskunfélegyháza környékéről

AZ 1949-BEN ELŐKER ÜLT SÍR (1. SÍR) ÉS LELETEI

3 1949. január 23-án Pintér Antal Kiskunfélegyháza-Külsőgalambos 1829. sz. alatti lakos tudatta a kiskunfélegyházi múzeummal, hogy a földjén földforgatás alkalmával egy lovassírt talált. A leletek előkerüléséről Pál Kálmán múzeumőr értesítette Bálint Alajos kecskeméti múzeumigazgatót, aki a leletmentést másnap végezte el. A sírról dokumentáció nem maradt ránk, mígnem a Kiskun Múzeum régi iratainak rendezése során véletlenül elő nem került az ásatónak a sír feltárásáról 1949. január 24-én készített jelentése, pontosabban ceruzával írt piszkozatának egy részlete.

4 Ebből, valamint a Félegyházi Közlönyben

5 olvasható rövid hírből a következőképpen rekonstruálható a sír leírása: 1. sir: T.: Ny-K. M.: kb. 70 cm. A sírban a csontváz hanyatt, nyújtott helyzetben feküdt. Bal oldalán, vele ellentétesen fektetve helyezkedett el a részleges lóváz. Mell.: 1. A váz bal oldalánál íjcsontok (1. kép 1) kerültek elő: a markolatcsontpár és az íjvégcsontok össze nem illő 9 töredéke. 2. Ugyancsak ott feküdt egy kb. 1 m hosszú, kétélű vaskard (1. kép 2), melynek markolatgombja félkör, keresztvasa pedig csónak alakú. A penge meglehetősen rossz megtartású, csak kis töredéke maradt meg. H.: -27 cm, a markolat h.: 13,6 cm, a keresztvas h.: 9 cm. 3. A váz jobb oldalánál, a medencecsont mellett 6 nyílcsúcs (2. kép 3) feküdt. Közülük 2 db háromélü, 1 db deltoid alakú volt, 1 db páncéltörő, egynek mára csak tüskéje maradt meg, egy pedig elveszett. H.: 9,2 cm, 7,2 cm, 5,8 cm, 5,3 és 5 cm. 4. A nyílcsúcsok tegezben feküdtek, amelynek az egykori leírásban említett vasalásai és csontdíszei elvesztek.

6 5. A koponya jobb oldalán került elő egy sötétszürke, lassú korongon készített fazék (1. kép 3), amely durva szemcséjű homokkal soványított agyagból készült. Az edény ívelten kihajló pereme elkeskenyedik, teste tojásdad alakú. Vállán befésült párhuzamosok futnak. Ma.: 13,5 cm, szá.: 10,1 cm, fá.: 7,1 cm. 6. Bálint Alajos leírásában az edény szája mellett, a koponyán zöld elszíneződést említ, ami fém egykori jelenlétére utal. A lóváz mell.: 7. A ló szája előtt csuklós szerkezetű, aszimmetrikus szárú, nagykarikás csikózabla (2. kép 1) feküdt töredékes állapotban. Mind a zabla szájvasa, mind a karika lapos, téglalap keresztmetszetű. A karika átm.: 6,8 cm. 8. A ló oldala mellett l-l egybekovácsolt fülű, körte alakú kengyel (2. kép 2) került elő. Az egyik elveszett, a másiknak talpaló része hiányzik. Sz.: 14 cm, h.: 16,6 cm. AZ 1953-BAN ELŐKERÜLT SÍR (2. SÍR) ÉS LELETEI

7 Néhány évvel később ugyancsak földfordítás közben újabb sír kerül elő, melyről szintén értesítették a múzeumot. A lelőhelyre Mezősi Károly, a félegyházi múzeum akkori igazgatója ment ki és gyűjtötte össze a leleteket. A sírról részletesen beszámolt a Félegyházi Közlöny

8 az alábbiak szerint: 2. sír: T.: Ny-K. M.: kb. 40 cm. A sírban hanyatt, nyújtott helyzetben feküdt az emberi csontváz. Mellette a vele együtt eltemetett lónak csak a koponyája és lábcsontjai voltak.

9 Mell.: 1. A férfiváz mellől vas fokosbalta (2. kép 6) került elő. Baltarésze az éle felé egyenletesen szélesedik, fokosrésze négyszög átmetszetü, vége tompított. Nyéllyuka kerek. H.: 18,6 cm, sz.: 5 cm. A lóváz mell.: 2. A lókoponya mellett aszimmetrikus szájvasú, nagykarikás csikózabla (2. kép 4) töredékei voltak. Karikája lapos, téglalap átmetszetü, csuklós szerkezetű szájvasának keresztmetszete kerek. A szár h.: 6,2 cm, a karika átm.: 5,9 cm. 3. Ezen kívül a lócsontok közeléből rossz megtartású, egybekovácsolt fülű, körte alakú kengyelpár (2. kép 5) került elő. Az egyik ép, talpalója laposra kovácsolt. A párjából csak szártöredék maradt meg. H.: 16,4 cm, sz.: 13,5 cm. 3 A sír leletei a Kiskun Múzeum régészeti gyűjteményében 58.234.1-6. leltári számokon találhatók. 4 KM RégAd: 98.12.1. A sírral kapcsolatosan a Magyar Nemzeti Múzeum adattára is őriz egy néhány soros jelentést Radnóti Aladártól, aki a sír előkerüléséről beszámolt, de e dokumentum érdemi információt nem tartalmaz. Az irat a MNM RégAd: 1888. leltári számon, 28.KI. jelzettel szerepel. 5 Félegyházi Közlöny 1949. február 5. szám, 2. oldal: Régi magyar lovas sírt találtak városunk határában. 6 A múzeum gyűjteményeit a II. világháború soránjelentős veszteségek érték. A megsemmisült leltárak pótlására és az összekeveredett gyűjtemények rendezésére csak 1953-ban került sor. Ekkor mára tegez vasalásai és csontdíszei nem voltak meg vagy nem voltak azonosíthatók. 7 A leletek a Kiskun Múzeum régészeti gyűjteményében vannak 58.233.1-3. leltári számokon. 8 Félegyházi Közlöny 1953. március 17. szám, 3. oldal: Honfoglalás korából származó lovas sírt találtak városunk határában. 9 A Magyar Nemzeti Múzeum Archeozoológiai Gyűjteményében 1960-ban Kiskunfélegyháza lelőhelynév alatt nyilvántartásba vett lócsontok kizárásos alapon, igen nagy valószínűséggel e sírból származnak. A környékről előkerült további hon-