A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

RÉVÉSZ László: Újabb adatok a Karos-Eperjesszög I. honfoglalás kori temető értékeléséhez

tak napvilágot. A keceli fülbevalópár darabjainak a súlya egyébként 6,65 g, illetve 6,5 g. Elképzelhető tehát, hogy Karoson is egy ilyen bizánci függő esett a barbárság áldozatául. Az összekalapált aranyrudacskát egyébként a MNM 1936. június 30-án visszajuttatta a találónak való átengedés végett Sátoraljaújhelyre. E kísérőlevéllel végződik a karosi iratköteg. Rendkívül fontos az Alispáni Hivatal és a MNM közti levélváltásban többször említett azon tény is, hogy valamennyi leletet Budapesten restaurálták, s a Zemplén vármegyei Múzeum tulajdonába kerülő darabokat (nyilván a kiállíthatóság céljából) kartonlapokra szerelve küldték vissza Sátoraljaújhelyre. 1987. április 29-30-án tett kassai tanulmányutam alkalmával a Kelet-szlovákiai Múzeum raktárában még találtam egy ilyen vászonnal bevont kartonlapot, melyre dróttal az alábbi tárgyakat szerelték fel: 40 db félgömbfejü rosszezüst szegecs, átm.: 0,8 cm; 1 db négyzet alakú, lapos, vas hevedercsat, pecke hiányzik, h.: 4,5 cm, sz.: 4,4 cm; 46 db bronzból öntött, kerek, lapos veret, hátoldalukon két-két szegecs ellentétlemezekkel, átm.: 1,45 cm; 1 db üreges, bronz fülesgomb; 1 db töredékes bronz- vagy ezüstlemez félgömbfejü szeggel és egy másik szeg letört helyével, nyeregveret lehetett; ovális bronz- vagy ezüstdísz, peremén körben tojássordíszítés, melyet belül borda követ; ezt egy homorú árkolás övezi, majd félgömbszerűen kiemelkedik az ugyancsak ovális belső rész, h.: 6,6 cm, sz.: 5,6 cm; 3 db vastagabb és 2 db vékonyabb, töredékes bronzvagy ezüstlemez. Az újabb adatok fényében módosítanom kell egy korábbi feltevésemet is. A karosi temetőket feldolgozó könyvem összeállítása során a 40 db szegecset és a 46 db kerek, lapos bronzveretet együttesen a Horváth Tibor által feltárt 12., rozettás lószerszámos sír mellékletei közé tartozónak gondoltam (RÉVÉSZ 1996, 14-15, 55), az ásatási napló ugyanis nem tartalmazta a veretkészlet pontos számát. A fent tárgyalt iratanyagból viszont egyértelműen kiderül, hogy az említett sírban 71 db rozetta volt, a szegecseket és a kerek, lapos véreteket viszont a lista a szórvány anyag között sorolja fel, tehát nem tartoztak a 12. sír leletei közé. A kerek véreteket ma is lószerszámdísznek tartom, a szegecsek viszont sokféle funkcióban szerepelhettek, leggyakrabban lábbeiiveretként alkalmaztak hasonlókat. A Horváth T. által végzett leletmentés sírjait feltüntető térképvázlat három lapját sajnos továbbra sem tudtam egymáshoz illeszteni. Ezúttal azonban közlöm az 1936 februárjában végzett ásatása során készített, 10 sírt tartalmazó vázlatot (6. kép). Ennek alapján két dolog állapítható meg. Egyrészt az, hogy a megmentett sírok legalább két sorban helyezkednek el, s az is nyilvánvaló, hogy az ásatás a domb közepén, a felforgatott parcellától északra történt. Az eddig felvázolt képet tovább árnyalja a 2001 szeptemberében végzett hitelesítő ásatásunk. Ennek során négy 5x20 méteres szelvényt ástunk ki: egyet-egyet a hajdani szőlő északi, nyugati és keleti oldala mellett, a negyediket pedig a még 1936-ban telepített parcella területén (1. kép 1-2). Sírmaradványok csak a keleti szelvényben nem kerültek elő: 2001/1. sír:

8 a sírban másodlagos helyzetű embercsontok (koponyatöredékek, karcsontok, combcsontok és lábszárcsontok) feküdtek. A csontok zöme patinától erősen zöldre festett volt, ami a hajdani gazdag mellékletre utal. Mell.: 1. Kerek átmetszetü, bordázott szárú, kúposán végződő vastöredék (2. kép 1), talán egy zabla oldalpálcájának a darabja lehetett. HL: 7,2 cm. 2. Ötszög alakú, közepén kör alakban áttört vaslemez (2. kép 2), feltehetőleg vascsat szíjszorító lemeze. 3. Az embercsontokhoz keverve feküdtek egy ló lábszárcsontjai és alsó állkapcsa is. 2001/2. sír: egy kupacba rakott koponya, karcsontok és combcsontok. 2001/3. sír: bolygatott gyermeksír. A csontokat a korábbi földmunkák során megbolygatták. Az ásatás során csak a koponya, a medence, valamint néhány hosszúcsont töredékei kerültek elő. 2001/4. sir: bolygatott gyermeksír. Két apró koponyatöredék és egy hosszúcsont maradt belőle. Mell.: 1 db kisméretű, préselt, aranyozott bronzlemez töredéke (2. kép 3). H.: 1,7 cm, sz.: 1,3 cm. 2001/5. sír: a feltehetőleg női sír csontjai közül a koponya töredékei és apró vázcsontok töredékei maradtak meg. Mell.: 1. A felfordított, patinanyomos alsó állkapocs mellett két kéttagú (egyik sárga, a másik kék színű) és egy háromtagú, sárga színű kásagyöngy (2. kép 5). 2. Ugyanott aranyozott bronz, gömbsorcsüngős fülbevaló karikájának két és csüngőjének egy töredéke (2. kép 4). 3. Dudoros üvegpaszta gyöngyök töredékei (2. kép 5) a koponyaés bordatöredékek között szétszórva. 2001/6. sír: bolygatott férfisír csonttöredékei. Mell.: 1. Rövid vágóélü, deltoid alakú, vas nyílhegy (2. kép 8). H.: 6,3 cm, sz.: 2,25 cm. 2. E sír körzetében, egy kb. 1,5 m su8 Miután e sírok egyikét sem lehet az 1936-ban feltárt temetkezések valamelyikével azonosítani, utóbbiaktól a számozás előtt feltüntetett feltárási évszámmal különböztetem meg azokat. Mivel a sírokban egyetlen tárgy vagy csonttöredék sem maradt eredeti helyén, feleslegesnek tartottam e helyen leközölni az azokról készült rajzokat és fotókat.