A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

KÜRTI Béla: Avar lovas – magyar lovas Szőregen és Eperjesen

AVAR LOVAS — MAGYAR LOVAS SZŐREGENÉS EPERJESEN KÜRTI Béla Az 1970. évi tavaszi tiszai árvíz alkalmával új homokbányát nyitottak Szőreg délnyugati határrészében (1. kép 1). A gépi földmunkák során nagyszámú emberi csontvázat semmisítettek meg, illetve hordtak el. Június 3-án egy kelta és egy honfoglalás kori sír anyaga került be a szegedi múzeumba. Még aznap helyszíni szemlére került sor, amelyen Trogmayer Ottó megyei múzeumigazgató megbízásából Maráz Borbála egyetemi hallgató is részt vett, aki másnaptól a még feltárható területen elindított leletmentést vezette. Tőle két hét múlva ezt a feladatot Szénászky Júlia vette át. A leletmentésen június 26-ig Bálint Csanád is részt vett, aki ekkor a készülő új szegedi állandó régészeti kiállításon (Hunok, avarok, magyarok) dolgozott (ld. még később). A leletmentés során további kelta leletek nem kerültek elő. Feltárásra került 43 sír, melyek egy kivétellel egy 11. századi temetőhöz tartoztak (Rég Füz l (24) 1971, 75-76). Utóbbiak feldolgozását Bálint Csanád végezte el kandidátusi disszertációjában (1975), amely később könyv formájában is megjelent (BÁLINT 1991, 75-97). Itt közölte a feltárt sírok rekonstruált összesítő térképét is (1. kép 2). A kora avar kori 2. sír rövid ismertetését a Szeged története I. kötetében adtam (KÜRTI 1983, 187), részletes közlésével azonban máig adós maradtam. A VAR LOVASSIR SZOREGROL Nézzük először a Maráz Borbála által készített eredeti naplóbejegyzéseket:

1 „Az előző nap előkerült lovassírra egy 3x4 m-es területen rábontottunk a meglevő dombhát É-i oldalában a homokbánya széléhez csatlakozva. A lósír felett -80 cm mélységben egy nagyjából ENy-DK irányban fekvő csontvázat találtunk...(1. sír) ...felszedése után a -161 cm mélységben levő 2. sírt (lovassír) bontottuk ki. 2. sz. sír: E-D irányban fekvő váz. A koponyát és a mellkasi részt a munkások homokbányászás közben szétdúlták. Elbeszélésük szerint a zabla a ló szájában volt. Fiatal férfi rossz megtartású váza. Bal oldalán élével a sír széle felé néző egyenes, egyélű kard. Hossza 95 cm. A kard vége bontás közben begörbült. A combcsonton vaskés, hegyével a térd felé. H: 14 cm. A nyerget a kitömött ló hátsó részére helyezték; mindkét kengyel fülével E felé néz. A 3. sz. kengyel majdnem függőlegesen a sír közepe felé lejtő síkban a vállán fekszik. A 2. sz. kengyel kb. 30 fokos szögben lejt a sír közepe felé. A hevedercsat a hurok fülétől 12 cm-re, annál 8 cm-rel mélyebben volt. Erősen töredékes állapotú, tövise D felé nézett. A lókoponya közvetlenül az emberi csontok fölött, a két karcsont között van. A lólábcsontok és az állatkoponya az emberi váznál 25-35 cm-rel van magasabban. A jobb mellső lólábcsont E-i vége a lókoponya fejtetőjével azonos magasságban van, a sírgödör aljánál 28 cm-rel magasabban. A 3. sz. kengyelig a 1 Ezúton is köszönettel tartozom az ásatónak, hogy a sir közléséhez — még a nyolcvanas évek elején — hozzájárult. Tekintettel arra, hogy a 2. sír helyszínen készült rajza (éppúgy, mint az eredeti összesítő térkép) még az ásatás után eltűnt, a — szerencsénkre elég részletes — leírást teljes egészében szükségesnek találtam leközölni éppúgy, mint a rendelkezésünkre álló néhány fénykép tanulságait. Annál is inkább, mivel a szegedi múzeum adattárában őrzött ásatási dokumentáció egyes részletei (szöveges dokumentáció és fényképek), valamint a Bálint Csanád által közölt összefoglaló térkép (BÁLINT 1991, Taf. XXII) néhány ponton ellentmond egymásnak. —A dokumentáció a MFM RégAd: 656-81. ltsz. alatt található.