A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)
VÁLYI Katalin: Késő avar kori temetőrészlet Szeged-Kiskundorozsma-Hármashatáron
nyebbre kialakítani. Ezen kívül a korhadékcsík jellege, a sarokoszlopok léte is az előző szerkezeti megoldásokra vall. 6. sír: a többi sírgödör formájától teljesen eltérő alakja miatt feltehető, hogy itt egyszerű, kivájt rönkkoporsóba fektették a halottat, aminek azonban nem maradt nyoma. 8. sír: a temetőrészlet egyik legszélesebb (80 cm) sírja. Itt is a sarkain pontos csapolással összeillesztett, a sírgödörben összeállított, koporsót helyettesítő faépítmény feltételezhető. A koponya jobb oldalán fekvő állatcsontok elhelyezkedése, akárcsak a rendkívül széles korhadékcsík szerint is nem hasított deszkákból, hanem szálfákból vagy gerendákból készülhetett. A famaradványok a sírfenék fölött 60 cm-el jelentkeztek. 10. sír: ez a sír a legfontosabb bizonyíték arra, hogy a temetőrészlet jellegzetességét az ebben az esetben koporsóvédő céllal épített, sarkain pontos csapolással illesztett deszkaépítmények jellemzik. A koporsót itt vékonyabb, a sírgödör falait kísérő „kideszkázást" pedig szélesebb korhadékcsík jelzi, mutatva egyúttal a két építményhez felhasznált deszkaanyag eltérő vastagságát is. Nincs adatunk arra nézve, hogy a famaradványok milyen mélységben jelentkeztek. A „kideszkázás" technikája és célja is megegyezik a néprajzi leírásokban „kipaHncsoláskénf ' lejegyzett temetkezési szokással. 18 Az adatokból és az ábrából egyértelműen kitűnik, hogy a dorozsmai sírok ENy-DK-i tájolásúak, az ENy-DK-i tengelytől egy kivétellel (1. sír) E felé térnek el. A temetkezések zöme, azaz hét sír egységesen 315 és 330° közötti irányítású. Ez megfelel a késő avar kori temetők többségében megfigyelhető tájolásnak (TOMKA 1975, 7). 19 Az egyetlen ellentétes tájolással sírba helyezett halott sem képez rendhagyó kivételt, hiszen a legtöbb temetőben előfordul több-kevesebb ellentétes tájoláSírszám Lelet Értelmezése Megjegyzés 1. csirke + 1 kisebb madár + 1 kis rágcsáló mandibulája egész csirke Cölöplyukban. 4. 1 db fiatal juhcsigolya 1 szelet karaj A koponya mellett. 5. félbevágott disznókoponya + 2 db csülök Az ásató meghatározása, a csontok elvesztek. Koponya mellett? 6. 3 db fiatal borjú nyak-csigolya juh lábujjcsontja 3 szelet karaj A koponya jobb oldalán. A juhcsont a 7. sír hiányzó darabja. 7. juhkoponya, juh jobb és bal elülső lábszárcsontja + hiányosan az ujj csontjai, + 1 hátsó csánkcsont + 1 madár tibiacsontja lenyúzott juhbőr? A halott jobb oldalán, a koponya az ásató meghatározása, elveszett. A hiányzó ujjcsont a 6. sírban volt! Cölöplyukból. 8. állatcsont Elveszett. 10. báránycsigolya + madár ulna- és karcsontja 2 báránykaraj + 2 csirkeszárny ? A madárcsontok 2 egyedből származnak. 3. táblázat: Allatcsont 0 és tojás a sírokban Tabelle 3: Tierknochen und Eier in den Gräbern 18 Nyeregtetőszerű deszkaalkotmány, amelyet rendszerint 4 V alakban összeszerkesztett gerendára erősítenek rá (K. KOVÁCS 1944, 143-144). Célja a koporsó védelme volt. 19 Tomka Péter Kisalföldön végzett alapos kutatásait a dorozsmai sírjainkhoz területileg legközelebb eső fehértói temetők sírjai teljes egészében igazolják. Fehértó-A temetőjében a korai, bizánci ékszerekkel jellemezhető slrcsoport Ny-K-i tájolású, a késői sírcsoport viszont ÉNy-DK-i és É-D-i tájolású sírokat tartalmaz. Fehértó-B temetőjében a temetőtérkép tanúsága szerint ENy-DK-i tájolású sírok feküdtek (MADARAS 1995, Fig. 3). 20 Az állatcsontok meghatározását Dr. Sótonyi Lászlónak köszönhetem. Külön megjelöltem az ásató által meghatározott, azóta elveszett leleteket.
