A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)
D. MATUZ Edit: Preszkíta edények Szeged-Öthalomról
rikóból (Sk) került elő egy emberábrázolásos urna. A vállán két bütyök jelöli a szemeket, köztük függőleges borda az orrot, a hasán pedig ívelt, árkolt vonalkötegek a bajuszt és egy bütyök a száját (FURMÁNEK 1977, Taf. IX. 79. 19). A Kyjatíce-kultúra szilvásvárad-töröksánci földvárának anyagában (Ha A, B) található egy edénytöredék, ahol az árkolt bütyök alatt függőleges bordadísz, mellette egy-egy benyomott pontdísz látszik, feltételeztük, hogy ez egy edényen megjelenő arcábrázolás (D. MATUZ 1999, 27, 43, 34. kép 6). A nagykanizsa-bilkei dűlőben feltárt urnamezős (Ha Al, A2) településről került elő egy nyomott gömbös hasú, letörött fülű edény, amelynek vállán bepecsételt körökben két kis kör motívuma esetleg arcábrázolásra enged következtetni (HORVÁTH 2001, 39,5. kép). A szlovéniai, Ha A-B időszakban élő Velika Gorica-csoport Trescenovacról származó tálján sematikusan bekarcolt emberábrázolás látható (VINSKI-GASPARJNI 1983, T. XC. l-l a). Hasonló edényforma is ismert a csoport emlékanyagából (VINSKI-GASPARINI 1983, Sl. 36, 23). Az emberábrázolásos edények nem jellemzőek a késő bronzkor, kora vaskor vallási, termékenységi kultusszal összefüggő szimbolikájára (KOVÁCS 1977, 73-76). Ezért tartottuk fontosnak az öthalmi edény közlését, feltételezzük, hogy elemzett formánk fej-emberábrázolás volt, így esetleg kultikus célokat szolgált. A leletanyag a Ha B3 periódus végére, a Ha Cl periódus elejére, a Kr. előtti 8. századra datálható. 5 IRODALOM CSALLÁNY 1942 Csallány D.: A Szeged-öthalmi preszkíta íj részlet. — Le fragment d' arc préscythique de Szeged-Öthalom. ArchErt 3 (1942) 151-154. FURMÁNEK 1977 Furmánek, V.: Pilinyer Kultur. SlovArch 25:2, 1977, 251-369. GALLUS-HORVÁTH 1939 Gallus, S. - Horváth, T.: Un peuple cavalierpréscythique en Hongrie. — A legrégibb lovasnép Magyarországon. DissPann Ser. 2. No. 9, Budapest 1939. GYUCHA 1996 Gyucha A.: Kora vaskori leletek Sarkad határában. — Früheisenzeitliche Funde in der Gemarkung von Sarkad. BMMK 16 (1996) 67-127. HORVÁTH 2001 Horváth L. : Késő bronzkori település feltárása Nagykanizsán (Zala megye). — Excavation of Late Bronze Age settlement at Nagykanizsa (Zala County). Régészeti Kutatások Magyarországon 1998. — Archaeological Investigations in Hungary 1998. Budapest 2001, 37-43. KEMENCZEI 1984 Kemenczei,T.: Die Spätbronzezeit Nordostungarns. Budapest 1984. KEMENCZEI 1988 Kemenczei T.: Kora vaskori leletek Dél-Borsodban. — Früheisenzeitliche Funde in Süd-Borsod. HOME 25-26 (1988) 91-105. KEMENCZEI 1988a Kemenczei, T.: Zu den Beziehungen zwischen dem ungarischen Donau-Theißraum und dem NW-Balkan in der Früheisenzeit. — A magyar Duna-Tiszavidék és az Északnyugat-Balkán kapcsolatai a korai vaskorban. FolArch 39 (1988) 93-113. KEMENCZEI 1989 Kemenczei T.: Koravaskori sírleletek az Alföldről az őskori gyűjteményben. — Grabfunde der Früheisenzeit von der Tiefebene in der prähistorischen Sammlung. FolArch 40 (1989) 55-74. KOVÁCS 1973 Kovács, T.: Reprezentations of Weapons on Bronze Age Pottery. FolArch 24 (1973) 7-31. KOVÁCS 1977 Kovács T.: A bronzkor Magyarországon. Budapest 1977. KŐSZEGI 1988 Kőszegi F.: A Dunántúl története a későbronzkorban. — The History of Transdanubia during the Late Bronze Age. BTM Műhely 1, Budapest 1988. MALINOWSKI 1993 Malinowski, T.: Laski: Materialy z cmentarzyska kultury luzyckiej. Wyzsza Szkola Pedagogiczna w Slupsku, Slupsk 1993. MARAZ 1987 Maráz B.: Későbronzkori magaslati település Pécs-Jakabhegyen (Előzetes közlemény az 1976—83. évi ásatásokról). — Excavations on Pécs-Jakabhegy 1976—1983. The Late Bronze Age Settlement (Preliminary Report). JPME 30-31 (1985-86) 1987,39-64. MARAZ 1996 Maráz, B.: Pécs-Jakabhegy - Ausgrabungsergebnisse und die Fragen der Frühhallstattkultur in Südostpannonien. In: Die Osthallstattkultur. Akten des Internationalen Symposiums, Sopron, 10-14. Mai 1994. Hrg.: Jerem, E. -Lippert, A. Budapest 1996, 255-265. D. MATUZ-SZABÓ-VADAY 1998 D. Matuz E. Szabó J. J. - Vaday A.: Preszkíta kút Kompokon. — Ein präskythischer Brunnen in Kompott. ComArch Hung 1998,41-64. D. MATUZ 1999 D. Matuz E.: A kyjaticei kultúra földvára Szilvásvárad-Töröksáncon. — Der Erdwall der Kyjatice-Kultur in Szilvásvárad-Töröksánc. Agria 35 (1999) 5-84. 5 Hasznos lektori véleményét Maráz Borbálának (BTM) köszönöm.