A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)

KERTÉSZ Róbert – SÜMEGI Pál: Őskörnyezeti tényezők és a Kárpát-medence neolitizációja: egy új geoarcheológiai modell néhány aspektusa

ŐSKÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE NEOLITIZÁCIÓJA: EGY ÚJ GEOARCHEOLÓGIAI MODELL NÉHÁNY ASPEKTUSA KERTÉSZ Róbert - SÜMEGI Pál BEVEZETÉS Európa neolitizálódásában a régészeti bizonyítékok szerint az egyik legfontosabb közvetítő szerepet a Kárpát-medence játszotta, mert a kora neolitikumban az anatóliai-balkáni élelemtermelő civilizáció északi határa (1. kép) 8000-7000 BP (6500-5500 cal BC) évvel ezelőtt (HERTELENDI et al. 1998) a régió központi részén húzódott

1 (BÁNFFY 2000; KALICZ 1980; KALICZ 1983; KALICZ 1990; KALICZ 1995; KALICZ-MAKKAY 1972; KALICZ-MAKKAY 1974; KALICZ-MAKKAY 1977; KALICZ et al. 1998; KUTZIÁN 1947; MAKKAY 1982; MAKKAY 1996; OTTE 2001; OTTE-NOIRET 2001; RACZKY 1976; RACZKY 1983; RACZKY 1989; TROGMAYER 1968). Mivel ebben a térségben szembeötlő elválasztó vonal (pl. hegység vagy folyó) nem található, és a mezolitikumra vonatkozó adatok a legutóbbi évtizedig csaknem teljesen hiányoztak a területről, a kutatók különböző régészeti elemzésekre

2 (KALICZ-MAKKAY 1972, 77-78; KALICZ-MAKKAY 1974, 7-8; KALICZ-MAKKAY 1977, 18-19; MAKKAY 1982, 22; MAKKAY 1996, 40-42; MAKKAY 1998. 475; RACZKY 1980, 14, 29-30; RACZKY 1982, 9-10; RACZKY 1983, 189; RACZKY 1986, 28-30; RACZKY 1988, 29; RACZKY 1989, 234, 243, 1. kép; TROGMAYER 1968; TROGMAYER 1972), valamint természettudományos vizsgálatokra

3 (T. DOBOSI 1983; PAVÚK 1980. 171-173; PAVÚK-SISKA 1981, 32, 34; SZATHMÁRY 1978; SZATHMÁRY 1983; SZATHMÁRY 1991; TRINGHAM 1971, 25-34) épülő, egymásnak is sokszor ellentmondó magyarázatokat adtak arra, miért pont itt alakult ki a Körös-Starcevo-kultúra (a továbbiakban rövidítve: KS) elterjedésének északi határa. Az elmúlt években régészeti, valamint paleoökológiai, klimatológiai és talajtani adatokra alapozva a Kárpát-medencére vonatkozóan egy új geoarcheológiai modell bevezetésére tettünk javaslatot (KERTÉSZ-SÜMEGI 1999; KERTÉSZ-SÜMEGI 2001; SÜMEGI-KERTÉSZ 1998; SÜMEGI-KERTÉSZ 2001; SÜMEGI et al. 2002). Ez a modell megkülönböztetett figyelmet fordít azokra a környezeti és társadalmi tényezőkre, melyek meghatározták a balkáni területek kulturális gyökereit és termelési tapasztalatait hordozó kora neolit közösségek terjeszkedését (AMMERMAN-CAVALLI-SFORZA 1971). Az ember és környezet viszonyáról a Kárpát-medencében egy olyan új megközelítést tükröz, mely alapvetően különbözik az eddigi álláspontoktól, és részletesen cáfolja a korábbi őstörténeti, őskörnyezeti teóriákat, így az ún. határfolyó elméletet, az Os-Tisza határt is. A KS északi elterjedése mentén markáns geomorfológiai határvonal hiányának köszönhetően a következő kérdés adekvátnak tűnik: a Kárpát-medence centrumában milyen tényezők játszottak szerepet a balkáni típusú neolitizáció megtorpanásában? 1 Trogmayer O.: A Dél-Alföld korai neolitikumának főbb kérdései. l—II. Kandidátusi értekezés. Szeged 1968. 2 Trogmayer O.: A Dél-Alföld korai neolitikumának főbb kérdései. I—II. Kandidátusi értekezés. Szeged 1968. 3 A természettudományos teóriák két fő területre koncentrálódtak: folyó mozgásokat modelleztek, valamint egyes őskörnyezeti adatokat próbáltak értelmezni és a Körös-Starcevo-kultúra északi elterjedésével összefüggésbe hozni.