A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

TÖRŐCSIK István: Királyság – egy középkori falu az írott források és a régészeti adatok tükrében

ék alakú beütés látható, melyek a lemezt behorpasztották, de nem szakították át. Átm.: 2,3-2,4 cm. 12. Nyélborítás (5. kép 7). Csontból fürészelt, külső oldalán domborúra polírozott, kés- vagy villanyél borításának töredéke. Lefelé enyhén szélesedő, két szeglyukkal; az alsónál van eltörve, így annak csak a nyoma látszik a törésfelületen. Sz.: 0,9-1,1 cm, h.: 2,7 cm, v.: 0,4 cm, a szöglyuk átmérője 0,2 cm. 13. Üvegedény darabja (5. kép 8). Sötétbarnára oxidálódott kisebb gömbös testű üvegedény töredéke. Sz.: 1,4 cm, h.: 2,1 cm, rekonstruált átm.: 4—4,5 cm. 14. Kőgolyó (5. kép 9). Fehér színű, valószínűleg mészkőből csiszolt golyó félbetört darabja. Külső felületén öt kereszt alakú bekarcolás látható; egy a tetején, négy az oldalán megközelítőleg egyenletes eloszlásban. Átm.: 2 cm, ma.: 1,2 cm. 15. Kőgolyó (5. kép 3). Az előbbinél kisebb, barna színű kőanyagból (homokkő?) megformálva. Nem olyan gondosan csiszolt, mint az előző. Egy pontján 0,3 cm átmérőjű becsiszolt felület látható, valószínűleg a sík felületen való megállításra szolgált. Átm.: 1,2 cm. 16. Pénz (5. kép 10). Hunyadi Mátyás rosszezüst (billon) dénárja. C II. 227; H 710.

42 17. Fenőkő(5. kép 11). Üledékes kőzetből (homokkő?) laposra faragott egyik oldalán szürke, másik oldalán barnásszürke fenőkő töredéke. Sz.: 2,7 cm, h.: 4, cm, v.: 0,8 cm. 18. Üveggyöngy (5. kép 12). Sötétbarnára oxidálódott, kerek üveggyöngy. Felületét valószínűleg külső üvegpaszta réteggel vonták be, ez a burok egy nagyobb foltban lehasadt az alatta lévő rétegről. Valószínűleg erősebb hőhatás, tűz is érte, mivel egyik oldalán félkör alakban behorpadt, de nem tört szét. Átm.: 1,4 cm, furat átm.: 0,3 cm. 19. Sárvakaró (6. kép 1). Tőrszerüen kialakított pengével, téglalap átmetszetű markolattal, melynek végét levél alakúra kovácsolták és visszahajlították, hogy a csizmaszárba bele lehessen akasztani. A penge hegye — valószínűleg a talajművelés következtében — elhajlott. A penge hátoldalán alig kiemelkedő gerinc látható. Sz.: 2,8 cm, h.: 19 cm, a pengehossz 11 cm. 20. Vaskés (6. kép 2). Egyenes pengéjű, csonka markolatú kés. A markolat a penge alatt 2,5 cm hosszan szabálytalan nyolcszög alakúra kovácsolt, ebből indul a nyéltüske 1,2 cm-es csonkja, melyen bronz- vagy csontberakás lehetett. 21. Csizmapatkó (6. kép 3). A csizma sarkára készített, a szokványos középkori csizmapatkóknál rövidebb szárú és szélesebb vasalás, kiszélesedő végeikben egy-egy szeggel, mely a patkó anyagával összerozsdásodott. Sz.: 8 cm, h.: 3,2 cm. 22. Vastárgy (6. kép 4). Ismeretlen rendeltetésű vastárgy, kacorhoz hasonló, de annál kerekebb forma. Egyik végén visszahajlított nyúlvány (nyéltüske?) látható. A szabályos félkörívű oldallal szemben a másik oldal ívét a tárgy szélességének harmadáig vízszintesen elvágták, majd az így kapott ék alakú részt (talán már az eredeti funkció megszűnése után) a hátoldalra visszakalapálták. A tárgy felső része csonka és deformálódott. Sz: 3,4 cm (eredetileg 4,2 cm), h.: 7,3 cm. 23. Táltöredék (7. kép 1 ). Világossárga bevonatú, enyhén rózsaszín törésfelületü aljtöredék. Belső oldalán mázas; citromsárga alapon sötétbarna koncentrikus körökkel, melyek befelé haladva szélesednek. Sz.: 3,2 cm, h.: 5, cm, v.: 0,8 cm, rekonstruált fá.: 9, cm. 24. Táltöredék (7. kép 2). Kaolinos soványítású, erősen behajló peremű, kívül világossárga bevonatú belül mázas tál töredéke. A behajló részen kívül két hornyolás látható, melyben zöldessárga máznyomok vannak. Belül szélesebb világosbarna és keskenyebb sárga vízszintes mázcsíkok váltakoznak (a máz kissé matt). Sz.: 3,9 cm, ma.: 2,4 cm, v.: 0,4 cm. 25. Táltöredék (7. kép 3). Kaolinos soványítású, rózsaszín törésfelületü, kívül világossárga bevonatú, belül mázas tál oldaltöredéke. Díszítése fehér alapon piros és zöld íves sáv, ezeket szemből nézve jobb oldalról sötétbarna vonal kontúrozza. A piros máz nagyrészt lepattogzott, csak nyomai láthatók. Sz.: 2,8 cm, ma.: 1,9 cm, v.: 0,4 cm. 26. Táltöredék (7. kép 4). Homokkal soványított, egyenletes világos szürkésbarna színű, belül mázas oldaltöredék. Díszítése fehér alapon egészen sötét barnászöld színű vonalak, közülük a felső talán vízszintesen körbefutó lehetett, az alatta lévő íves, alsó részén nyújtott csepp alakú sávokkal (inda és levelek?). A töredék alján egy piros minta széle is látható. Sz.: 2,8 cm, ma.: 3,9 cm, v.: 0,4 cm. 27. Táltöredék(7. kép 5). Homokkal soványított, piros színű, belül mázas oldaltöredék. Díszítése világossárga alapon egyenetlen vastagságú barna vonallal kontúrozott sötétzöld sáv. Valószínűleg egy levélmotívum; a szár széle látható, a levél ívesen felfelé indul, majd oldalirányba megtörik, a vége nem látható. Sz.: 3,1 cm, ma.: 2,6 cm, v.: 0,4 cm. 28. Táltöredék (7. kép 6). Kaolinnal soványított, kívül világossárga bevonatú, belül mázas tál oldaltöredéke. Díszítése világossárga alapon két egészen sötétbarna kör (csak egy szeletük maradt a töredéken), az egyiket világosbarna máz tölti ki, a másikban egy vastag vonalú minta indul. Sz.: 3,6 cm, ma.: 3,4 cm, v.: 0,5 cm. 29. Táltöredék (7. kép 7). Homokkal soványított, egyenletes világosbarna színű, belül mázas oldaltöredék. Díszítése citromsárga alapon egészen sötétbarna — valószínűleg a tál alsó részén vízszintesen körbefutó vonal részét alkotó — vonalszakasz, fölötte 5 db fél cm-es, enyhén ovális foltokból álló egyenes pontsor, amely egy nagyobb virágmotívum része lehetett. A töredék felső részén egy nagyobb — szintén sötétbarna — folt széle látszik. Sz.: 4,1 cm, ma.: 3 cm, v.: 0,5-0,6 cm. 30. Táltöredék (7. kép 8). Kaolinnal soványított, kívül sárga bevonatú, belül mázas oldaltöredék. Díszítése fehér alapon egy enyhén és fölötte erősebben ívelt sötétbarna vonallal kontúrozott világoszöld (levél)motívum részlete. A máz helyenként matt, talán utólag megégett. Sz.: 2, cm, ma.: 3,2 cm, v.: 0,5 cm. 42 A meghatározásban Nagy A dám (MFM) segített, szívességét ezúton is köszönöm.