A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

TÓTH Katalin: Kora bronzkori temetkezések Szeged-Kiskundorozsma határában

különböző rítusú temetkezések között, ezzel szemben a többi vizsgált edénytípus megjelenésének aránya — hol kisebb, hol nagyobb mértékben — különbségeket mutat az urnás és a szórthamvas (és „szimbolikus") temetkezésekben. A belsődíszes tálak az urnás temetkezésekben ritkán, a szórthamvas és „szimbolikus" temetkezésekben gyakrabban fordulnak elő. A fazekak és tárolóedények (amforák) az urnás temetkezések közül mindössze egyből hiányoznak, a szórthamvas és „szimbolikus" temetkezésekben is megjelennek, de jóval kisebb arányban, A Somogyvár-Vinkovci-kultúra hagyományait őrző egyfülű kis korsók és füles poharak biztosan urnás temetkezésben eddig nem fordultak elő, ugyanakkor a szórthamvas temetkezések leggyakoribb mellékletei. Az eddig ismert szórthamvas és „szimbolikus" temetkezésekre — mind az edényszámot, mind az edénytípusokat tekintve — a változatosság, sokszínűség jellemző, gyakorlatilag nem találkozunk közöttük két egyformával. Ezzel szemben az urnás temetkezések jóval kevésbé változatosak. Egyharmaduknál a temetkezés mindössze egyetlen urnaként szolgáló fazékból vagy tárolóedényből (amforából) áll, másik közel egyharmaduknál a temetkezés egy urnaként szolgáló fazékból vagy tárolóedényből (amforából) és egy tálmellékletből áll, amit az esetek többségében aljával lefelé az urna szájába helyeztek. Egyéb sírmellékletek Edényeken kívüli mellékletek nagyon ritkán fordulnak elő a kultúra temetkezéseiben. Csonteszközt mindössze egyetlen sírban találtak, KompoltKistéren a 2. számú sírban (115. objektum) egy véső alakú csonttárgyat (BÁNFFY-GOGÁLTAN-HORVÁTH-NAGY-VADAY 1999, 66, 17. t. 7). Fémtárgy 2 temetkezésből került elő: Sal'a/Vágsellye lelőhelyen feltárt szórthamvas temetkezés edényében egy megközelítőleg téglalap alakú réztárgy (VLADÁR 1966, 268, Abb. 30. 2), Magyarcsanád-Bökényen pedig egy négyszögletes keresztmetszetű bronztű két töredéke (KÜRTI 1974, 39, 17. kép).

48 A Jászdózsa-Kápolnahalmon feltárt temetkezés urnaként szolgáló füles korsójában az egyik ásató, Stanczik Ilona leírása alapján faszéndarabkák mellett egy rossz megtartású csöves agyaggyöngy volt. A leletek valószínűleg már a felszedéskor megsemmisültek (DANI-KULCSÁR 2000, 44). A Valea lui Mihai-Gara C.F.R./Ermihályfalva lelőhelyről ismert temetkezésben 9 db csontból készített gyöngy került elő (ROSKA 1932, 79, Fig. 10). A temetkezésekben esetlegesen elhelyezett húsáldozatra (ételmellékletre) vonatkozóan mindössze három, meglehetősen bizonytalan adattal rendelkezünk. Krásno-Kráciny/Ószéplak 1. sírjának kőpakolása alatt edénytöredékek mellett elszenesedett pelyvamaradványok és állatcsontok voltak (VLADÁR 1966, 267).

49 A Debrecen-Köntöskert, Bezerédj utca 30. szám alatt feltárt urnasír sírgödrének alsó részében egy őstulok lapockájának töredéke került elő. A temetkezés közlői szerint elképzelhető, hogy a sírba helyezett húsáldozat maradványa, de valószínűbbnek tartják, hogy másodlagosan került a sírgödörbe (NÉMETI-DANI 2001, 105). A KompoltKistéren feltárt 2. sír (115. objektum) sírgödrének betöltésében előkerült állatcsontokról szintén nem dönthető el egyértelműen, hogy ételmellékletek voltak-e, vagy csak másodlagosan kerültek a betöltésbe (BÁNFFY-GOGÁLTAN-IIORVÁTH-NAGY-VADAY 1999, 66, 23. ábra). Kronológia (5. táblázat) A telepleletekhez hasonlóan a temetkezések Makó-Kosihy-Caka-kultúrán belüli kronológiai elhelyezése is nehézségekbe ütközik, hiszen a kultúra belső kronológiája még jórészt kidolgozatlan. Mindössze néhány támpontunk van ezt illetően egyes edénytípusok — belsődíszes talpas tálak, kis füles korsók és füles poharak, aszimmetrikus fülű edények — alapján. A kultúra korai periódusára utalnak a kereszttalpas tálak, valamint a gondosan, változatosan, mélyen vésett díszítéssel ellátott, illetve kívül és belül is díszített, erős vucedoli hatásokat mutató talpas tálak. Ez alapján a korai időszakra tehetjük a Makó-Vöröskereszten, Szarvas-Bolza-kastély lelőhelyen és Kunpeszér-Sinai hegyen előkerült temetkezéseket (KULCSÁR 1999, 122). Ezek a lelőhelyek a Dunától K-re lévő elterjedési területen, annak is inkább a D-i felében helyezkednek el ( 11. kép). Valószínűleg a kultúra késői időszakára keltezhetjük a Hódmezővásárhely-Gorzsa, Czukor-tanyán feltárt temetkezést aszimmetrikus fülű edénye alapján (KALICZ-SCHREIBER 1991). A Somogyvár48 A Caka/Cseke lelőhelyen feltárt 4. sír közelében is találtak egy kisebb bronzkarikát, azonban kérdéses, hogy a temetkezéshez tartozott-e (TOCÍK-PAULÍK 1960, 83). 49 Az adatot óvatosan kell kezelnünk, hiszen az objektum nem hiteles feltárás során került elő (VLADÁR 1966, 267).